Az egri bazilika Magyarország harmadik legnagyobb temploma, a lenyűgöző méretű épület Eger egyik szimbóluma. A klasszicista épület Hild József tervei alapján épült 1831-36 között.
A bazilika története
Az Egri bazilika, avagy Főszékesegyház történetét Szent István királyig vezetik vissza, aki 1004-ben alapította meg az egri egyházmegyét.
A korábban román, majd gótikus stílusú templomot többször lerombolták. Az 1804-ben érsekséggé váló egri egyházmegye szerény főtemplomát végül az 1827-ben érsekké kinevezett nagyműveltségű Pyrker János László bontatta le, hogy a helyén felépíttesse a jelenlegi Főszékesegyházat. A bazilika 1831-1836 között épült fel Hild József – a magyarországi klasszicista építészet egyik legmeghatározóbb alakja – tervei nyomán, rekord gyorsasággal. A templomot 1837-ben szentelték fel.
A belső kialakítása már jóval több időt vett igénybe: az oltárok elkészítése, a freskók díszítése majd 120 évig tartott. Oszlopcsarnoka a római "Pantheon" mintájára épült.
1904-ben alakították ki a szentélyt és a szószéket. 1910-ben készültek el a mennyezeti freskók, a kupola és a boltozatfreskók pedig 1950-ben. A nagyorgonát Ludwig Mooser készítette 1863-68 között, Bartakovics Béla érsek megbízásából.
A bazilika leírása
A bazilika Hild József legegységesebb alkotása, a klasszicista kor legfontosabb építészeti emléke. Hossza 93 m, szélessége 53 m, a tornyok magassága 54 m, a kupola átmérője 18 m. Főhomlokzatát nyolc darab 17 m magas korinthoszi oszloppal alátámasztott timpanonos előcsarnok uralja. Fölötte pedig a három isteni erényt, a hitet, a reményt és a szeretetet jelképező szoboralakok láthatók.
A templomba vezető lépcsősor két oldalán alul Szent István és Szent László magyar királyok, fent Szent Péter és Szent Pál apostolok szobrai állnak.
fotó: Mocsári Balázs
bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz: https://kirandulastippek.hu/bukk/eger-bazilika
Megjegyzés küldése