Örömteli, hogy szeptemberben elkezdődött az egri bazilika felújítása, amely kívül-belül megszépül, valamint a körülötte lévő zöldfelületek is megújulnak. A felújítás tervezője Rudolf Mihály Kós Károly-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
A bazilikába belépve lenyűgözőek a hatalmas méretek, és szinte vonzza a tekintetet Takács István mezőkövesdi festő által készített gyönyörű kupolafreskó, amely az apokalipszist ábrázolja. Takács a XX. század legjelentősebb magyar freskóművésze – akit elsősorban egyházi festőként tartanak számon –, de ő volt a matyók leghitelesebb festője.
Matyóföld és a népe iránti szeretete érződik azokon a festményein, amelyeken a matyó valóságot örökítette meg, például a mezőkövesdi Szent László templom falfestményein. Életére és munkásságára a mély vallásosság volt jellemző, aki gyönyörű matyó madonnákat is festett. A művészi irányzatok közül a barokk állt hozzá legközelebb, s ez alkotásain is látszik. Hazánk közel 300 templomában föllelhetők freskói és oltárképei, amelyek a művész életművének legfontosabb darabjai, s ezek tiszta lelkületét, hitét sugározzák.
Egerben a Szent Anna-kápolna, valamint a bazilika őrzi művészetét. Takács István festőművész Mezőkövesden született 1901. augusztus 17-én, szegényparaszti családban. Már elemi iskolás korában kitűnt nem mindennapi rajztehetsége. Ősei mindkét ágon kiemelkedtek tehetségükkel. Apai nagyapja neves szűcsmester, aki művészien hímzett, édesapja csodálatosan rajzolt, anyai dédapja híres népi gyógyító volt. Martos Ferenc tanító és Gaál István főkántor támogatásával beiratkozhatott a gimnáziumba, ahol Bayer Róbert igazgató a tandíját is kifizette. Később a kitűnő tanulmányi eredménye miatt tandíjmentességet élvezett. Budapesten 1926-ban az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola festő szakán szerzett diplomát.
A festészeti szakon Petrasovszky Manóval és Nyiri Lászlóval kötött életre szóló barátságot, az ötvösök közül pedig Roch Mihály került közel hozzájuk. Diplomájuk megszerzése után kezdetben a három festő közösen dolgozott.
A későbbiek során, mikor kialakult saját művészi egyéniségük, munkaterületeik elváltak, de ha szükség volt rá, támogatták egymást. Az iskolai évek végén rendezett kiállításokon Takács István mindig első helyezést ért el, és dicsérő oklevelet kapott minden kategóriában. Takács 1930-ban dolgozott először Egerben, amikor az egri Szent Anna-templom festését bízták hármukra. A Szent Vince-rend nővérei, a „szürke nénikék” szinte fillérenként rakták össze a felújítás költségeit. A munkálatokat Takács tervezte és vezette.
A három fiatal festő a kor adott viszonyai között a lehető legjobban igyekezett megoldani a feladatot. A Szent Anna-templom festése után Eger neves művészettörténésze, Szmrecsányi Miklós hívta fel a figyelmet Takács színeire: „Ennek a festőnek lelke van a barokk szépségek megérzésére, s kiváló egyházi festő válik belőle, ha megmarad a helyes úton.” Megmaradt. Takács István 1934-ben megnősült, és feleségül vette a mezőkövesdi születésű Kovács Borbálát. A család a második világháborúig a fővárosban élt, ahol Márta lányuk született. Miután Budán mindenük megsemmisült, hazaköltöztek a szülői ház udvarán lévő kis lakásba, s így Takács István kapcsolata megszakadt a fővárossal. Felesége fiatalon, 1968-ban elhunyt.
A művészt a freskó éltette, de ezeken kívül tájképeket, csendéleteket, történelmi tárgyú képeket, matyó zsánerképeket festett, emlékműterveket is készített. Életének fő műve az egri bazilika két kupolafreskója és a magyar stáció képei, amelyeket 1949–1950-ben készített. A főkupola megvilágítását 12 ablak biztosítja, s közöttük a 12 apostol alakját örökítette meg a művész, fülkeszerű architektúrafestéssel a háttérben. Takács István a nagy kupola témáját Szent János apostol és evangélista Jelenések könyvéből merítette.
A freskó a világvégének és az utolsó ítéletnek látomását jeleníti meg. A grandiózus freskó két fő részre tagolható: 1. Látomások a Krisztus visszajövetele előtti időkről Isten mennyei tróntermében a Bárány átveszi a sorskönyvet, a hét pecsét felbontása, a hét trombitaszó, a sárkány, a fenevad és a Bárány, a hét haragpohár kiöntése, Babilon és a fenevad bukása. 2. Látomások Krisztus visszajöveteléről és végső győzelméről, Krisztus eljövetele, Meghívás a nagy vacsorára, A világbirodalom bukása, A sátán megkötözése, Krisztus ezeréves országlása, Góg és Magóg, Az utolsó ítélet. A nagy kupolában a négy boltcikkelyt a négy evangélista képe tölti ki, jelképeikkel: Máté az angyallal, Márk az oroszlánnal, János a sassal, Lukács az ökörrel. Szakemberek véleménye szerint ez a gigantikus freskó a téma világviszonylatban is egyik legjobb, legművészibb ábrázolása.
A bejárathoz közeli mennyezetfreskó is Takács munkája Ezen együtt látható az egri bazilika a római Szent Péter-székesegyházzal, amellyel a művész a Rómához való hűséget szimbolizálja. Ebben az időszakban Rákosi Mátyás pártvezér el akarta szakítani a magyar katolikus egyházat Rómától, és nemzeti egyházat akart kialakítani. A freskón történelmi nagyjaink ismerhetők fel: Szent István király aranyozott koronázópalástban, felesége, Gizella királyné és fiuk, Szent Imre herceg. Mellette nevelője, Szent Gellért püspök áll. Majd Szent István király jelenik meg seregének élén. IV. Béla király leányával, Szent Margittal látható. Mögöttük Szent Erzsébet alakja, majd Hunyadi János két fiával, Mátyással és Lászlóval.
A törökellenes harcok hősei közül kimagaslik Kapisztrán János ferences szerzetes. Tomori Pál kalocsai érsek mellett Zrínyi Miklós, a szigetvári hős és Dobó István egri várkapitány, kezében a vár alaprajzát ábrázoló papírtekercs. Az ülő alak Káldi György bibliafordító és Pázmány Péter esztergomi érsek bíborosi ornátusban. Menyhért) mellett Zrínyi Ilona, akit II. Rákóczi Ferenc lóháton követ. A freskónak ezt a felét az egri egyházfők csoportja zárja: Pyrker László érsek, Telekessy István püspök, Eszterházy Károly püspök és Szmrecsányi Lajos érsek. A háttérben három nevezetes egri pap: Tárkányi Béla, Mindszenty Gedeon költők és Zsasskovszky József egyházi zeneszerő.
Előttük a történelmi Heves megye zsinóros díszruhába öltözött hajdúja áll, amint a megye kék-sárga színű zászlaját meghajtva tartja, utalva arra, hogy 1848 előtt Heves megye örökös főispánjai egyben a mindenkori egri egyházmegye főpásztorai voltak. A Szent Péter-katedrálistól jobbra lévő félkörben Czapik Gyula egri érsek egyházmegyei személyek társaságában vezeti a magyar népet jelképező, jórészt parasztemberekből álló csoportot. Közöttük népviseletbe öltözött matyó nőket és férfiakat, egri menyecskét legény fiával, kék overállos munkást láthatunk.
A freskó alatti négy háromszögű síkon Szent Margit, Szent Erzsébet, Boldog Gizella és Jolán jelenik meg. Takács gigantikus freskóihoz méltón társulnak a művész magyar stációképei, amelyek eredeti lenyűgöző alkotások. Az első stációtól a XIV. képig komorabbak a színek, és a színekből is következtetni lehet a leírhatatlan szenvedésre. A teljes stációsorozat 1951-ben történt elhelyezése és megáldása óta ezrek rótták le tiszteletüket a művész képei előtt. Takács maga is ezt a stációsorozatot tartotta legsikerültebb ilyen jellegű alkotásának. Külön fejezetet érdemelnek még Takács gyönyörű, híres Madonnái. Kedves témája volt még a matyó Angyali üdvözlet és a Szent Család.
A legtöbb képe talán a Szűzanyáról készült, amelyek az ország számos templomában megtalálhatók. Amikor 1956-ban arra biztatták, hogy a jobb élet reményében hagyja el az országot. Válasza ez volt: „…amíg Magyarországon, a saját hazámban egy darab száraz kenyerem lesz, nem megyek külföldre foszlóskalácsért”. Takács István 1985. április 21-én hunyt el, életének 84. évében. Ennek a kivételes embernek, művésznek elismerése, méltó megbecsülése még várat magára.
szerző: Szecskó Károly
A címlapfotó illusztráció
TAKÁCS ISTVÁN (1901–1985)
EGRI MAGAZIN, https://eger.hu/public/uploads/egrimagazin/Egri_Magazin_2019_december.pdf
Megjegyzés küldése