Dr. Ternyák Csaba érsek úr kezdeményezésére, 2019. szeptember 29-én felavatták Eszterházy Károly püspök szobrát – Kovács Jenő alkotását – az egri bazilika és az egyetem főépülete között megújult téren.
Gróf Eszterházy Károly kétszázhúsz évvel ezelőtt, 1799. március 15-én hunyt el. Utóélete, emlékének ápolása már június 18-i gyászszertartásán elkezdődött. Temetésén hervadhatatlan érdemeit Nováky József kömlői plébános, a későbbi egri kanonok mindmáig időtálló magyar nyelvű gyászbeszédben méltatta, amely később nyomtatásban is megjelent.
Halálának két évtizedes évfordulóján, 1819-ben a Tudományos Gyűjteményben „igaz tisztelői” megemlékeztek róla. 1871-ben a Természettudományi Közlöny is méltatta Eszterházy Károly munkásságát. 1875-ben Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter egri látogatása során felvetette Samassa József érseknek egy készítendő Eszterházy-életrajz tervét.
A biográfia elkészítésére az 1880-as évek végén Kandra Kabos levéltáros kapott megbízatást, de megjelenésére nem került sor. Marczali Henrik neves történész Magyarország története II. József korában (Bp., 1888) című, máig hasznosítható munkája, amelyben Eszterházy püspökről is írt, különös tekintettel az 1790–91-es országgyűlési szereplésére. Bozsik Pál Az egri papnevelés története a XVIII. században 1780-ig (Eger, 1910) című monográfiája, amelyben tüzetesen szólt arról, hogy mit tett Eszterházy főpásztor az intézet fejlesztéséért.
Ebben az évben jelent meg az Egri Egyházmegyei Közlönyben Huttkay Lipót érseki könyvtáros Eszterházy Károly gróf, az utolsó egri püspök emlékezete című írása is. 1925. december 13-án, a püspök születésének 200-dik évfordulója alkalmából a város díszközgyűlést rendezett, ahol Trak Géza polgármester méltatta érdemeit, majd Kriston Endre segédpüspök olvasta fel Szmrecsányi Miklós művészettörténész Eszterházy Károly és a művészet című előadását. Veszprémy Dezső tanár előadta ünnepi ódáját, amelynek elhangzása után Breznay Imre, az érseki tanítóképző intézet címzetes igazgatója Eszterházy Károly gróf és Eger címmel tartott előadást.
A polgármester elnöki zárszavában többek között a következő indítványt tette, hogy állítsák vis - sza a hatvani III. és IV. városnegyed régi elnevezéseit: „Alsó Károly-város” és „Felső Károly-város” névre. 1926-ban megjelent a díszközgyűlés anyagát tartalmazó emlékkötet, s az Egri Egyházmegyei Közlöny publikálta Szmrecsányi Lajos érsek Eszterházy Károly gróf emlékezete című beszédét. 1930-ban jelentette meg Bevilaqa – Borsody Béla Galánthay gróf Eszterházy Károly egri püspök által alapított egri egyetem csillagvizsgálójának története 1762–1883 című dolgozatát, amelyben közreadta Eszterházy és Hell Miksa csillagász levelezését is.Szmrecsányi Miklós művészettörténész, több dolgozatot tett közzé Eger művészetéről, különös tekintettel Eszterházy Károly építkezéseire. A második világháború utáni történelmi változások nem kedveztek az Eszterházy-kutatásoknak.
Az 1960-as években a Heves megyei műemléki topográfia készítése során Soós Imre foglalkozott az egri egyetem felállításának tervével, amelynek eszméje Barkóczi Ferenc püspöktől származott. Soós bizonyította, hogy az Eszterházy Károly által egyetemnek szánt líceumot nem Fellner Jakab, hanem Gerl József bécsi építész tervezte. Eszterházy Károly építkezéseivel ebben az időszakban foglalkozott kandidátusi dis - szertációjában Voit Pál művészettörténész is Eger művészetföldrajza és a közép-európai barokk címmel. Sugár István történész. Az egri püspökök története (Eger, 1984) című művében olvasható Eszterházy-életrajz mindmáig egyetlen korszerű biográfia a püspökről. A Kétszáz éves az Egri Főegyházmegyei Könyvtár 1793–1993 című emlékkönyvben több neves szerző – Antalóczi Lajos, Bitskey István, Bosák Nándor, Iványi Sándor, Kádár László – foglalkozott Eszterházy munkásságával.
Az Érseki Gyűjteményi Központ 1997-ben és 1998-ban Kovács Béla szerekesztésében több kötetben tette közzé Eszterházy Károly püspök egyházlátogatásának latin nyelvű jegyzőkönyveit.1990. szeptember 7-én a Tanárképző Főiskolán tudományos emlékülést rendeztek abból az alkalomból, hogy az intézmény felvette Eszterházy püspök nevét. 1999-ben Eszterházy Károly püspök halálának
200. évfordulója alkalmából az Érseki Gyűjteményi Központ Eszterházy Károly Emlékkönyvet jelentetett meg, amelyben a szerzők különböző nézőpontokból vizsgálták életművét: Antalóczy Lajos, Bán Péter, Bitskey István, Bosák Nándor, Kiss Péter, Kondorné Látkóczki Erzsébet, Kovács Béla, Löffler Erzsébet, Szecskó Károly, Tusor Péter. 2012. október 25-én Eszterházy Károly Egerbe érkezésének 250. évfordulóján konferenciát rendeztek az Eszterházy Károly Főiskola és az Egri Főegyházmegye szervezésében. Dr. Ternyák Csaba bejelentette, hogy megszervezik az Esterhazyanum Kutatócsoportot, amely feladatának tekinti Eszterházy Károly hagyatékának ápolását.
szerző: Szecskó Károly
Megjegyzés küldése