A pellengérre állítás a kisebb bűntettekért járó nyilvános megszégyenítést szolgálta, melynek egyik legnépszerűbb fajtája a kaloda volt. Egerben a 18. században két kalodát használtak. Az egyik a piacon állt, a másik a Szent Mihály templom előtt. Alkalmazása számos korabeli adatból ismert:
„Három Pénteken az Város Piarczán Egy-egy Óráig az Kalodában fogh állani.” 1755-ben Sz. Judit paráználkodó leány büntetése a következő volt: „mivel ismét rossz Életre adta magát, Piarcz Közepin egy Óráig Hegedüben fogh ülni.”
A kalodának számos változata ismeretes, így a gallér, vagy hegedű alakú nyak- és kézkaloda (nyakló, brugó, hegedű, Geige, bőgő), az álló és az ülőkaloda. A feltételezések szerint az egri piacon ülőkaloda és nyakvassal ellátott oszlop is állt, a Szent Mihály templom előtt csak kéz- és lábkaloda lehetett.
„Három Pénteken az Város Piarczán Egy-egy Óráig az Kalodában fogh állani.” 1755-ben Sz. Judit paráználkodó leány büntetése a következő volt: „mivel ismét rossz Életre adta magát, Piarcz Közepin egy Óráig Hegedüben fogh ülni.”
A kalodának számos változata ismeretes, így a gallér, vagy hegedű alakú nyak- és kézkaloda (nyakló, brugó, hegedű, Geige, bőgő), az álló és az ülőkaloda. A feltételezések szerint az egri piacon ülőkaloda és nyakvassal ellátott oszlop is állt, a Szent Mihály templom előtt csak kéz- és lábkaloda lehetett.
A megszégyenítés egyéb módjai közé tartozott a szégyenálarc, ez lehetett disznófej vagy szamárfej, de az elítélt arca azért mindig látszódott benne. A csengettyűgallérral büntették a szabadosan öltözködő személyeket, a kis csengők hallatára a lakosság összegyűlt az elítélt gúnyolására. A papírból készült halálfej is a szégyenmaszkhoz hasonló szerepet látott el, továbbá ilyen volt még a szégyentábla, amelyet a bűnös nyakába kötöttek az elkövetett bűneivel.
Az erkölcstelen nők fejére szalmakoszorút helyeztek és körbevezették őket a városon. Ehhez hasonló volt a hajlenyírás is, a férfiaknál a szakállat borotválták le: „K János el bocsátott katona már másszor is Cassa Városában Orgazdaságban tapasztaltatván, meg büntetetettett, és hogy Tolvajlásra módgya ne légyen a' Vásár Végéig Aristomban tartatik, de a Szakálla le borotváltatik" (Eger, 1792).
Az erkölcstelen nők fejére szalmakoszorút helyeztek és körbevezették őket a városon. Ehhez hasonló volt a hajlenyírás is, a férfiaknál a szakállat borotválták le: „K János el bocsátott katona már másszor is Cassa Városában Orgazdaságban tapasztaltatván, meg büntetetettett, és hogy Tolvajlásra módgya ne légyen a' Vásár Végéig Aristomban tartatik, de a Szakálla le borotváltatik" (Eger, 1792).
Irodalom: Pandula Attila: Kivégzés, tortúra és megszégyenítés a régi Magyarországon (Eger, 1989)
Kép: Kaloda, https://mindenamieger.blogspot.com/…/bortonkiallitas-kivegz…; csengettyűgallér és szégyenálarc, in.: Pandula, 1989.
Megjegyzés küldése