Eger városának múltja számos érdekes történetet rejt, ezek közé tartozik az egykori Spetziális utca históriája is. Ez az utca 1885-ig viselte a Spetziális nevet, majd a város képviselő-testülete úgy határozott, hogy az addig Spetziális, másként Baktai utcát Csiky Sándor utcára nevezi át. Az utca története szorosan összefonódik egy jelentős személyiséggel, Spetz Józseffel, aki nemcsak jómódú, hanem kifejezetten gazdag és vállalkozó szellemű ember volt.
Spetz József Pest városában is híres patikát működtetett, egri vagyonát pedig tovább gyarapította, amikor 1802-ben megvásárolta azt a nagy telket, amelyen a mai Ifjúsági Ház áll. Az akkor még földszintes épületbe költöztette át gyógyszertárát, amely addig a volt jezsuita rendházban működött. A patika 1822-ig maradt a tulajdonában, ezt követően ugyan eladásra került, de az épület továbbra is Spetz tulajdonában maradt. A gyógyszertár különböző tulajdonosok kezén egészen 1900-ig itt működött, majd átköltözött az Uránia mozi épületébe, ahol „Magyar király” néven üzemelt tovább.
Spetz József nemcsak gyógyszerészeti tevékenységével tűnt ki, hanem sokoldalú vállalkozásai révén is. A telke hátsó részén cukorkagyártó üzemet hozott létre, majd a lehetőségeket kihasználva a házat emeletessé alakította. A földszinten kávéház működött, míg az emeleten egy nagytermet, úgynevezett „szálát” alakított ki, amely kiválóan alkalmas volt táncmulatságok és előadások rendezésére. Ennek megfelelően már 1815-ben színjátszó társulat lépett fel itt.
A nagyterem színpadának egyik legjelentősebb vendége Déryné Széppataki Róza volt, a kor egyik legtehetségesebb magyar színésznője és énekese. Munkásságával jelentősen hozzájárult a nemzeti öntudat erősítéséhez, lelkesítő fellépéseivel és kivételes tehetségével nagy népszerűségre tett szert. Egerben tartózkodása alatt a nagyterem melletti emeleti szobában lakott, amiről naplójában is beszámolt.
Spetz József azonban 1834 után egyre nehezebb anyagi helyzetbe került. A sokféle vállalkozás és a költséges építkezések miatt fizetési gondjai támadtak, amelyek végül oda vezettek, hogy 1841. január 29-én a házat elárverezték. Az épületet két rangos egyházi személy vásárolta meg, akik továbbra is bérbe adták az Egri kaszinónak. A kaszinó már Spetztől is bérelte az épületet, majd 45 évnyi bérlet után, 1878-ban megvásárolta azt, és egészen megszűnéséig birtokolta.
Az épületet a jezsuiták építették 1754-ben. A rend feloszlása után a ciszterciek kapták meg az épületet. 1787-től királyi gimnáziumként működött. A múlt században a hadsereg kaszárnyaként használta. 1890-ben Eger város képviselői bezáratták,hogy városi támogatással egy állami reáliskolát hozzanak létre. Az iskola nevét 1921-ben Dobó Istvánról kapta, a vitéz várkapitányról, aki 1552-ben megvédte a török támadástól az egri várat. A 2. világháború után 1986-ig volt egy erdészeti osztály is, 1974-1994 között pedig a Lenkey János Honvéd Kollégium diákjai is tanultak itt. 1991 óta az iskola négy- és nyolcosztályos gimnáziumként működött, jelenleg négyosztályos rendszerben tanít.
Az épület történetéhez hozzátartozik a homlokzatán álló „FATI PÁRTUS” felirat is. Eger városát az idők során több pusztító tűzvész sújtotta, és ez az épület sem kerülte el sorsát: mind az 1800-as, mind az 1827-es tűzvészben leégett. Az újjáépítések után került fel a latin felirat, amely azt jelenti, hogy az épület a végzet, a „rossz sors szülötte”.
A Spetziális utca története így nem csupán egy utcanév változásának históriája, hanem egy egész korszak lenyomata. Megjelenik benne a polgári fejlődés, a vállalkozói szellem, a kulturális élet fellendülése és a nehézségekkel teli sors is. Ez a történet jól példázza, hogy egyetlen utca múltja is mennyi értéket és tanulságot hordozhat Eger városának történelmében.
Az összeállítás eredeti helye, forrása: specutca
Megjegyzés küldése