Az utóbbi időben egyre több helyen kérdőjelezik meg a sokak által kőbe vésett törvénynek vett napi tízezer lépés létjogosultságát.
Megszólaltatott szakértők feleslegesnek tartják az aggódást, hogy nap végére mindenáron érjük el a kerek lépésszámot, mások egyenesen károsnak tartják, hogy mindenkit belekényszerítenek ebbe a számolgatásba.
Pedig a fitneszkarkötőkbe épített számlálók mind a napi tízezer lépést tartják elérendő célnak. Nemcsak a legnagyobb márkák, szinte valamennyi sportkütyü ezt a számot égeti bele programjába, ezt várja el viselőjétől, hogy aztán nap közben kiképző őrmester módjára számon is kérje, miért nem mozgunk már.
De miért pont ezt a tízezer lépést tartja mindegyik gyártó követendő célnak? Miért nem 7500-at vagy mondjuk 12 ezret? És miért most kezdtek el kételkedni a tízezres szám jogosságában?
Előbb az utolsó kérdésre válaszolunk. Greg Hager, a számítástudományok professzora a Johns Hopkins Egyetemen előadást tartott az American Association for Advancement of Science (AAAS) konferenciáján. Ebben azt állította, hogy az alkalmazások és eszközök többségének nincs ellenőrzött tudományos alapja, és az szabályok egyenesen veszélyesen lehetnek egyes emberekre.
Hager a tízezer lépést emelte ki, amely szerinte egy 1960-as években készült japán kutatáson alapszik. A gond az, hogy ezt a kutatást kifejezetten a japán férfiak körében végezték, nem lehet tehát a világ összes emberére általánosítani.
Megpróbáltunk utánajárni ennek a japán kutatásnak, illetve annak, honnan eredhet a ragaszkodás a napi tízezer lépéshez. Kiderült, hogy tényleg köthető Japánhoz, ha nem is pont úgy, ahogy azt a professzor állította.
bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: Index.hu
Megszólaltatott szakértők feleslegesnek tartják az aggódást, hogy nap végére mindenáron érjük el a kerek lépésszámot, mások egyenesen károsnak tartják, hogy mindenkit belekényszerítenek ebbe a számolgatásba.
Fotó: Julian Stratenschulte
De miért pont ezt a tízezer lépést tartja mindegyik gyártó követendő célnak? Miért nem 7500-at vagy mondjuk 12 ezret? És miért most kezdtek el kételkedni a tízezres szám jogosságában?
Előbb az utolsó kérdésre válaszolunk. Greg Hager, a számítástudományok professzora a Johns Hopkins Egyetemen előadást tartott az American Association for Advancement of Science (AAAS) konferenciáján. Ebben azt állította, hogy az alkalmazások és eszközök többségének nincs ellenőrzött tudományos alapja, és az szabályok egyenesen veszélyesen lehetnek egyes emberekre.
Hager a tízezer lépést emelte ki, amely szerinte egy 1960-as években készült japán kutatáson alapszik. A gond az, hogy ezt a kutatást kifejezetten a japán férfiak körében végezték, nem lehet tehát a világ összes emberére általánosítani.
Megpróbáltunk utánajárni ennek a japán kutatásnak, illetve annak, honnan eredhet a ragaszkodás a napi tízezer lépéshez. Kiderült, hogy tényleg köthető Japánhoz, ha nem is pont úgy, ahogy azt a professzor állította.
bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: Index.hu
Megjegyzés küldése