Az embereket mindig is érdekelték a legek – szeretjük ismerni a határainkat, még akkor is, ha ezek erősen csak helyi viszonylatokban léteznek.
Ilyen sajátos helyzetünk van Magyarországon a magasságok terén is például, míg sem épített-, sem pedig természeti környezetünkkel nem tudunk beszállni akár csak Európa versenyébe sem, mégis van egy büszke listánk a hazai legekről, külön kitérve benne a legmagasabb épületeinkre, -hidunkra, -kéményünkre és -adótornyunkra is.
Annak kell örülni elvégre, amink van, na de nézzük is meg akkor, hogy Egerben hogyan állunk ilyen téren. Tudjuk, hogy mi és mennyire karcolja a fellegeket, amolyan egri viszonylatban? A bekezdés alatt igyekszünk választ adni az élet eme nagy kérdésére.
Megyeszékhelyünk legmagasabbjai kivétel nélkül a belvárosban találhatók, az első helyezett Minorita templom pedig azon belül is a főtér közvetlen szomszédságában. A lakótelepeink kimaradtak a versenyből, egy átlagos tízemeletes ház magassága ugyanis 32 méter környékén alakul, húszemeletes toronyház pedig nincs Egerben.
Ez utóbbi ténynek a magyarázata ugyanarra vezethető vissza, amiért víztornyunk sincs, mégpedig, hogy a beépített dombjaink kiváltják ezt a szerepet. A hazai magasházakra elsősorban a tetejükön elhelyezhető víztorony miatt volt szükség annak idején, Egerben ez a funkció értelmét vesztette volna. Az egri húszemeletes nemlétéhez kötődik egy mende-monda is, mely szerint tervek voltak ugyan az építésére, a mocsaras talaj miatt viszont nem lett volna költséghatékony a kivitelezés. Ez a szóbeszéd ahhoz a többszáz éves városi legendához nyúl vissza, ami szerint Eger harmadik legmagasabb épülete, a Líceum is cölöpökre épült 1761-ben, és azokon is áll egészen a jelen pillanatig.
Hogy ebből mennyi az igaz, nem tudjuk, tény mindenesetre, hogy a területen korábban valóban vízelvezető volt, így ha az egész épületet nem is, -annak néhány részét valóban alátámaszthatták cölöpökkel. A Líceumnak egyébként a tornya nyúlik 53 méterre, a négyzetalakban körbefutó szárnyak “mindössze” 21 méter magasak.
A megyeszékhely második legmagasabb épületének számító Bazilika kupolája 40-, tornyai pedig 55 méteresek. Becsapós viszont, mert bár közvetlenül a Líceum mellett áll, kisebb dombnyi szintkülönbség található köztük. A minaret inkább csak érdekes, mint magas, a feltüntetett 40 métert a tornyához kell gondolni, a látogatható terasza 8 méterrel alacsonyabbról, egészen pontosan 32 méterről gyönyörködteti a bátor turistákat.
Viszonyításképp Magyarország öt legmagasabb épületének az Esztergomi Bazilika (100 m), az Országház (96 m), a Szent István-bazilika (96 m), a Semmelweis Egyetem Elméleti Tömbje (88 m és 23 emelet), valamint a pécsi magasház (84 m és 25 emelet) számítanak. Érdekesség, hogy mivel ez utóbbi 1989 óta üresen áll, az ország legmagasabb lakóépülete, 81 méteres magasságával és 24 emeletével, a szolnoki toronyház.
A világ legmagasabb épülete jelenleg a Dubajban álló Burdzs Kalifa, 828 méterre felnyúló 160 emeletével talán érezzük, hogy a felhőkarcoló jó időre feladta a leckét a nyomdokaiba lépni szándékozó építészeknek. Európa legmagasabbjának egy 302 méter magas- és 76 emeletes moszkvai épületet számít.
borítókép, Vámossy Béla
forrás: egrinapok.hu
Megjegyzés küldése