A pünkösdi idõszaknak is, a többi évköri idõszakhoz hasonlóan, jellegzetes gyermekjátékai és népmeséi vannak, amelyek szervesen kapcsolódnak a természeti jelenségekhez.
A népi hagyományok szerint ilyenkor birokra keltek a legények: bikával megküzdve, lovat szõrén megülve, akadályt ugratva vetélkedtek a pünkösdi királyságért. Aki nyert, az lett a legénybíró kerek egy esztendeig. A leányok Pünkösdi királynét választottak maguk közül, akire szalagokkal és virágokkal ékesített kendõt adtak, fejét koszorúval koronázták, arcát fehér kendõvel fedték. Együtt kántálva járták végig a falut, növekedést varázsolván. Pünkösd táján azonban nem csak a kinti látható, hanem a benti lélek is szárba szökken.
A kereszténység Pünkösdvasárnap ünnepli a Szentlélek eljövetelét, aki Jézus mennybemenetelét követõen, a félelmükben bezárkozó tanítványokba bátorságot öntött, hogy Jézus tanítását minden néphez elvigyék. A Szentlélek hét ajándéka segíti most életünket, ezek: Bölcsesség, Értelem, Jótanács, Tudomány, Lelki erõsség, Jámborság, Istenfélelem.
Pünkösd ételei
Pünkösd ünnepéhez hagyományos ételek is kapcsolódnak: jellemzõen a rántott csirke és az idei liba uborkasalátával. Juhtartó gazdáknál szokásos volt a pünkösdi bárányból való ételek készítése: báránysült, báránypaprikás. Egyes helyeken édes tésztákat ettek, hogy sárga legyen a kender.
Pünkösdi jelképek
Pünkösd fõ jelképe a pompás pünkösdi rózsa, amit a mosdóvízbe szórtak, hogy egészségesek legyenek. A legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak.
Pünkösd jelképe a fehér galamb is, amit sok helyen, a Szentlélek jelképeként engedtek szabadon a templomokban.
Védõ, oltalmazó erõt tulajdonítottak a zöld ágban életre fakadó erõnek is: nyírfaágat, gyümölcságat vagy bodzát tettek pünkösdkor a házakra, és az istállókra, hogy távol tartsák az ártó, gonosz szellemeket.
Pünksödi játékok és mesék (Forrás: M. Komáromi Gyöngyi: Civilizáció és kultúra)
A pünkösdi idõszaknak is, a többi évköri idõszakhoz hasonlóan, jellegeztes gyermekjátékai és népmeséi vannak, amelyek szervesen kapcsolódnak a természeti jelenségekhez.
versenyjátékok az udvaron: Adj király katonát, bothúzó verseny, versenyfutás, más erõ- és ügyességi játékok, ...
vonulós játékok: Búzavirág koszorú, Ess esõ ess, Bújj, bújj zöld ág, Elhozta az Isten, A pünkösdi rózsa, Komatálat hoztam, …
kapus játékok: Hej tulipán, tulipán, Itthon vagy-e hidamester, …
kismesterségek: gyöngyfûzés, koronák és párták készítése, virágokkal díszítés, koszorúfonás mezei virágokból, májusfa állítás, ...
népmesék: A sovány ember kövér malaca, Kicsi kanász meg a tizenkét vadkan, A kisgömböc, ...
Boszorkányos-varázslós játék
Elõkészületek: A gyerekek szétszórtan helyezkednek el egy elõre körülhatárolt térben. Kijelölünk egy gyereket, õ lesz a boszorkány (varázsló), akit kendõvel jelölünk.
Játékszabály: A varázslónak hatalma van arra, hogy szoborrá változtassa azokat, akiket megérint (õk ülve vagy guggolva maradnak), de igyekeznek elkerülni az érintést. A játéknak akkor van vége, ha minden gyerek szoborrá merevedett, de legkésõbb a kijelölt játékidõ végén (max. 1-2 perc, illetve amíg 20-ig számolunk). Kezdetben egy varázslóval, késõbb 4-5 varázslóval lehet ját- szani.
A halász hálója - játék
Elõkészületek: A gyerekeket két csoportra osztjuk. Az egyik a „halász hálóját” jelképezi, kézenfogva kört alkotva, a másik a „halakat” jelenti. A „hálót” alkotó gyerekek meghatároznak egy szójelet, amelyet ismert mondókákból (kiszámolókból) vagy dalból választanak ki. Játékszabály: A „hálót” alkotó gyerekek felemelik karjukat, és énekelni kezdik a vá- lasztott éneket, miközben a „halak” oda-vissza úsznak a háló „szemein” át. A meghatározott szóhoz érve minden kar leeresztõdik, foglyul ejtve azokat a halakat, melyek a „hálót” gyarapítják. A játék a szerepek cseréjével, és új jelszó választásával indul újra
A fenti írás a LurkóVilág nyomtatott magazin 2009. tavaszi (III.évf. 1.sz.) számában jelent meg. Feltöltés dátuma a lurkovilag.hu óvodai portálra: 2009-05-22.
Megjegyzés küldése