0

A Balaton község területén, a Vajda-kútnál eredő kis patakocska innen délkeleti irányban 68 kilométert tesz meg a Tiszáig, amelynek jobb oldali mellékfolyója.

Az Egri járás, illetőleg a Bélapátfalvai járás majdnem egész területe e vízfolyás vízgyűjtőjén terül el, itteni főágának hossza mintegy 40 km, ezért a térség vízrajzának meghatározó alkotóeleme. A patak az Eger-Laskó-Csincse vízrendszer egyik legjelentősebb tagja.

A patak kialakulása valószínűleg a miocén időszakban kezdődött el, amikor a Bükk-vidék központja mintegy 300-400 méternyit emelkedett, és így számottevő magasságú, mélyülő völgyekkel tagolt hegységgé alakult, és elkezdődött a máig tartó karsztosodás és a vízhálózat kialakulása.

A 20. században és már a korábbi évszázadok során is a vízfolyás felsőbb szakaszain vízimalmok sorát építették ki, ami megváltoztatta a folyó természetes vízjárását, és gyakorlatilag megszüntette a hordalék hegységbeli utánpótlását.

A rendszer utolsó tagja az Egerlövőn felépített egerlövői vízimalom.

Az Eger-patak három városon és tizenhárom községen halad át útja során; vízgyűjtő területe összesen öt várost és negyven községet érint két megyében, illetve négy járásban. Több jelentős település is emelkedik a partjain, köztük Heves megye székhelye, Eger, valamint a szintén városi rangot kapott és azóta is járási központként működő Bélapátfalva. A térség kulturális öröksége és természeti adottságai sok turistát vonzanak.

Fotó: Ángyán László

bővebben ,,,

Megjegyzés küldése

 
Top