0

Az Eger-patak szűk völgyében épült falut vulkáni kőzetekből álló meredek hegyoldalak fogják közre. 

Az Egertől közúton 10 km-re található település autóbusszal és vonattal is megközelíthető, hiszen keresztülhalad rajta az Eger-Szilvásvárad vasútvonal, mely hazánk egyik leghangulatosabb vasútvonala. Érdemes tehát meglátogatni Szarvaskőt és bejárni a környékét.

Geológiai értékek

A település országos, sőt nemzetközi hírnevét földtani szakmai körökben főleg azáltal szerezte meg, hogy a környék vulkáni kőzeteinek vasérc és titántartalma igen magas. Szarvaskő földtani érdekességeit egy geológia tanösvény mutatja be. A faluközpontból induló 9 km hosszúságú körutat, a fehér négyzetben ferde kék sáv jelzést követve tudjuk bejárni. 

Ez nagyjából 4 órát vesz igénybe, de a fáradozást megéri, hiszen a 10 állomásponton izgalmasabbnál izgalmasabb látnivalók várnak ránk. Láthatjuk a több millió éves tengerpart maradványát, melyben az akkori sekély tengerben élő vastaghéjú kagyló, Ostrea maradványa található vagy megcsodálhatunk olyan párnalávát mely az egykori tenger mélyén a víz alatti bazaltos lávafolyásból keletkezett.

Páratlan panorámák

De nemcsak földtani érdekességek, hanem több helyen páratlan panoráma is vár ránk. A Hegyeskő-dűlőről remek kilátás nyílik a Bükk hegységre, míg a település fölé magasodó kilátótoronyból a falu és a vár panorámájában gyönyörködhetünk. A várba felkapaszkodva pedig úgy érezhetjük, mintha terepasztalt látnánk magunk alatt. A festői sziklaszurdok fölé magasodó várat egyébként már 1295-ben említik az oklevelek, a település ekkor vámszedő hely volt. Sajnos a várat 1735 után lakói elhagyták és romba dőlt. 

A vártól érdemes még tovább kaptatni az Akasztó-hegyre, ugyanis a Bükk legszebb vulkanikus eredetű szikláin járunk, ahol a napsütésnek kitett oldalakon füves növényzetet, sziklagyepet találunk. Az itt található kiemelt értékei a Bükki Nemzeti Parknak, megóvásuk és védelmük mindannyiunk feladata, ezért kérjük, ne térjen le az útról, és ne szedje le a virágokat!

Szarvaskői vár
A várat a Keselyű-hegy északkeleti nyúlványán, egy meredek sziklás hegy tetejére emelték. A vár építése az egri püspökvár védelmének erősítésére, az újabb tatártámadásoktól tartó óvintézkedéek részeként 1271-1295 közötti időszakra tehető. Eger várának fontos előváraként szerepe mindig is az ellenség késleltetésében állt. A 14-15. század során a Felföld és az Alföld közötti, Bükk hegységen átvezető fontos kereskedelmi utak ellenőrzése volt a vár elsődleges feladata, jelentős vámszedő helyként működött. Kiemelkedő szerepet kapott a husziták elleni harcok idején a 15. század első felében. Szarvaskő várának és őrségének nemcsak a Felvidékről Eger irányába vezető út ellenőrzése, a hírek közvetítése, de az út védelme, a husziták ideiglenes feltartóztatása is markánsan meghatározta a tevékenységét. Másrészt e vadregényes táj kitűnő pihenési és vadászati lehetőséget kínált a mindenkori püspök és vendégei számára. Az 1526-os mohácsi vesztes csata után Szapolyai János a várat és az alatta húzódó falut Erdődy Simon egri püspöknek adományozta, aki testvérét, Erdődy Pétert nevezte ki várnagynak. 1528-ban Ferdinánd csapatai ostrom alá vették Szarvaskőt, amely végül megadta magát. A vár één 1530-ban a Ferdinánd-párti Horváth Ferenc várnagy állt. Oláh Miklós 1548-as egri püspökké való kinevezése után a vár a püspök által beiktatott egri provizor, Dobó István irányítása alá kerül. Szarvaskő várába Dobótól Szalkay Balázs várnagy kapott kinevezést, aki helytállt Eger 1552-es ostroma idején is. Dobó kémei, Vas Miklós és Varsányi Imre török ruhában, leveleket és híreket szállítva Szarvaskőn keresztül szöknek ki-be a törökök által szorosan körbevont egri várba. Dobó István nemcsak az egri várat, hanem a rábízott környező kisebb várakat is megerősítteti, közöttük Szarvaskőt is. 1572 után Ottavio Baldigara olasz építész tervei alapján korszerű fülesbástyás erőd készül Egerben, s 1583-ban a szarvaskői vár erősítése is megtörténik Chrisoforo fella Stella olasz építész irányításával. 1596-ban elesett Eger vára, s a környék 91 évre török fennhatóság alá jutott, a következő évszázad során a vár a hatvani török szandzsák részeként működött. Eger 1687-es török uralom alóli felszabadítására gyülekező keresztény haderők hírére Szarvaskő, Cserépvár és Sirok török őrsége feladja őrhelyét, és az egri várba húzódik vissza. Megkezdődik az egri törökök kiéheztetése. 1687-ből, Eger és környéke sikeres felszabadítása, a törököket körülzátó egri blokád idejéből származik Szarvaskő várának legkorábbai, hiteles ábrázolása. A török utalom után a "feszabadítóként" érkező osztrák haderő a császár nevében berendezkedett az egri várban, és a környező kisebb várakat, így Szarvaskőt is birtokba vette. A Rákóczi szabadságharc idején Eger, Rákóczi egyik kiemelkedő központjaként fontos szerepet kapott, mely Szarvaskő éetére is kihatott. Ehhez a korszakhoz fűződik a Szarvaskőt ismét lakókkal benépesítő, Telekessy István egri püspök története, aki egyedüli püspökként Rákóczi mellé állt, majd miután Bécs leváltotta tisztségéből, 1706-ban 12 hajdújával Szarvaskőbe vonult önkéntes száműzetésbe. A hagyományokat ápolja a településen először 2017-ben megrendezett Telekessy Kupa - Szarvaskői Várvédő Futóverseny.
Mindezt a falu központjában kialakított kiállítótéren olvashattam a várról!

borítókép, Túraajánlók, élmények, facebook

forrás: visiteger.com, Túraajánló, élmények

Megjegyzés küldése

 
Top