Hódítók, rendszerek és istenek jönnek-mennek, csak a bor marad. Legalábbis az ország legöregebb borospincéjében, amely kőbányaként gazdaggá tett egy élelmes családot, majd titkos templomként illegális miséknek, később esküvőknek és tivornyának adott helyet.
Az egri Szépasszonyvölgy mellett lévő Istenes pince neve onnan ered, hogy a török hódoltság idején templomot rendeztek itt be – ám a domboldalba vájt barlang története még ennél is korábban kezdődött.
A XV. században úgy építkeztek Egerben, hogy a telektulajdonosok kitermelték a föld alól a jól vágható tufát, és abból emeltek házat. Idővel alig maradt talaj a település alatt, az üregek sokfelé beszakadtak. A balesetek miatt 1450-ben az akkori elöljáró betiltotta a városban a kőbányászatot és a pinceépítést.
A Szépasszonyvölgy és környéke viszont a tilalmi övezeten kívül esett. Az itteni egyik telektulajdonos felismerte a piaci rést, és annyi tufát termelt ki a szőlőföld alól, hogy meggazdagodott, és 1520-ban odébbállt. El is felejtette mindenki a barlangot egészen addig, míg a törökök megszállták az országot, és bedeszkázták a templomokat. Ekkor épült az egri minaret is az „igazhitű” muzulmánoknak, a keresztényeknek pedig nem osztottak lapot a megszállók.
A hit azonban fontos volt, az egri keresztények kerestek hát egy helyet, ahol nincsenek szem előtt. Így lett az Istenes pince titkos templom. Nem is akármilyen: oltárt faragtak a falába meg egy kőasztalt is szószéknek, később itt adták össze az ifjú párokat. A miséhez borra volt szükség, így kerültek a teli hordók a szomszédból a pincébe. Hogy tudtak-e a törökök a templomról, rejtély, de amúgy is elkerülték volna, hiszen az alkohol nekik maga volt az ördög. Muzulmán éppúgy nem lépett volna be borospincébe, ahogy a püspök sem teszi be a lábát bordélyba.
A török uralom végével már nem volt szükség a föld alatti szentélyre, ám a helybéliek megszerették, szórakozóhellyé vált. Továbbra is itt eskették a párokat, a hátsó nagy barlangban tartották a lagzikat. A kőbe vájt Jézus és Mária figyelte a tivornyázók minden bűnös lépését.
A pince amellett, hogy múzeum, ma is boros lakomák helyszíne, Virág János amatőr borász üzemelteti, egymásnak adják a kilincset a turistacsoportok. És nem csak a jó bor miatt, valóságos időutazás ide belépni. A pince ugyanolyan, mint fél évezreddel ezelőtt volt, csak az asztalokat és a székeket cserélték.
Forrás: Blikk.hu, 2015
1450-ben építette a helyiséget a gazdag egri család /Fotó: Gy. Balázs Béla
Virág János ma már bort kínál az egykori szószéknél, ahol a párokat is összeadták.
A falon bibliai jelenetek tanúskodnak a korábbi funkciókról /Fotó: Gy. Balázs Béla
A Szépasszonyvölgy és környéke viszont a tilalmi övezeten kívül esett. Az itteni egyik telektulajdonos felismerte a piaci rést, és annyi tufát termelt ki a szőlőföld alól, hogy meggazdagodott, és 1520-ban odébbállt. El is felejtette mindenki a barlangot egészen addig, míg a törökök megszállták az országot, és bedeszkázták a templomokat. Ekkor épült az egri minaret is az „igazhitű” muzulmánoknak, a keresztényeknek pedig nem osztottak lapot a megszállók.
A modern kori szentélx már a borozásról szól: a falak már 500 éve így állnak /
Fotó: Gy. Balázs Béla
A török uralom végével már nem volt szükség a föld alatti szentélyre, ám a helybéliek megszerették, szórakozóhellyé vált. Továbbra is itt eskették a párokat, a hátsó nagy barlangban tartották a lagzikat. A kőbe vájt Jézus és Mária figyelte a tivornyázók minden bűnös lépését.
A pince amellett, hogy múzeum, ma is boros lakomák helyszíne, Virág János amatőr borász üzemelteti, egymásnak adják a kilincset a turistacsoportok. És nem csak a jó bor miatt, valóságos időutazás ide belépni. A pince ugyanolyan, mint fél évezreddel ezelőtt volt, csak az asztalokat és a székeket cserélték.
Forrás: Blikk.hu, 2015
Megjegyzés küldése