0
Hódítók, rendszerek és istenek jönnek-mennek, csak a bor marad. Legalábbis az ország legöregebb borospincéjében, amely kőbányaként gazdaggá tett egy élelmes családot, majd titkos templomként illegális miséknek, később esküvőknek és tivornyának adott helyet.

1450-ben építette a helyiséget a gazdag egri család /Fotó: Gy. Balázs Béla

Az egri Szépasszonyvölgy mellett lévő Istenes pince neve onnan ered, hogy a török hódoltság idején templomot rendeztek itt be – ám a domboldalba vájt barlang története még ennél is korábban kezdődött.

Virág János ma már bort kínál az egykori szószéknél, ahol a párokat is összeadták. 
A falon bibliai jelenetek tanúskodnak a korábbi funkciókról /Fotó: Gy. Balázs Béla

A XV. században úgy építkeztek Egerben, hogy a telektulajdonosok kitermelték a föld alól a jól vágható tufát, és abból emeltek házat. Idővel alig maradt talaj a település alatt, az üregek sokfelé beszakadtak. A balesetek miatt 1450-ben az akkori elöljáró betiltotta a városban a kőbányászatot és a pinceépítést.

A Szépasszonyvölgy és környéke viszont a tilalmi övezeten kívül esett. Az itteni egyik telektulajdonos felismerte a piaci rést, és annyi tufát termelt ki a szőlőföld alól, hogy meggazdagodott, és 1520-ban odébbállt. El is felejtette mindenki a barlangot egészen addig, míg a törökök megszállták az országot, és bedeszkázták a templomokat. Ekkor épült az egri minaret is az „igazhitű” muzulmánoknak, a keresztényeknek pedig nem osztottak lapot a megszállók.

A modern kori szentélx már a borozásról szól: a falak már 500 éve így állnak /
Fotó: Gy. Balázs Béla

A hit azonban fontos volt, az egri keresztények kerestek hát egy helyet, ahol nincsenek szem előtt. Így lett az Istenes pince titkos templom. Nem is akármilyen: oltárt faragtak a falába meg egy kőasztalt is szószéknek, később itt adták össze az ifjú párokat. A miséhez borra volt szükség, így kerültek a teli hordók a szomszédból a pincébe. Hogy tudtak-e a törökök a templomról, rejtély, de amúgy is elkerülték volna, hiszen az alkohol nekik maga volt az ördög. Muzulmán éppúgy nem lépett volna be borospincébe, ahogy a püspök sem teszi be a lábát bordélyba.

A török uralom végével már nem volt szükség a föld alatti szentélyre, ám a helybéliek megszerették, szórakozóhellyé vált. Továbbra is itt eskették a párokat, a hátsó nagy barlangban tartották a lagzikat. A kőbe vájt Jézus és Mária figyelte a tivornyázók minden bűnös lépését.

A pince amellett, hogy múzeum, ma is boros lakomák helyszíne, Virág János amatőr borász üzemelteti, egymásnak adják a kilincset a turistacsoportok. És nem csak a jó bor miatt, valóságos időutazás ide belépni. A pince ugyanolyan, mint fél évezreddel ezelőtt volt, csak az asztalokat és a székeket cserélték.

Forrás: Blikk.hu, 2015

Megjegyzés küldése

 
Top