Minden évben egyre több látogatót fogad a felújított egri minaret. A török kori emlék mintegy háromszázmillió forintból szépült meg.
A műemléképület felújítása komoly kihívás volt a szakembereknek.
Egernek több török kori emléke is van, a város igyekszik jó gazdája lenni ezeknek az értékeknek. A minaret felújítása komoly feladat volt, de a szakemberek kiváló munkát végeztek, ami mindannyiunknak örömére szolgál.
Az egri minaret története
A Kethüda minárét az egykori Oszmán Birodalom legészakibb minaretjeként, valamikor 1596 és 1664 között építették gondosan faragott homokkő kváderekből az eredetileg a keleti oldalán álló, vörös homokkőből épült, díszes dzsámihoz.
A 91 éves török uralom alatt összesen tíz minaretet emeltek a városban, de közülük csak ez az egy maradt meg. 1687-ben, a város visszafoglalása után a magyarok első lelkesedésükben ezt is le akarták dönteni, ezért 400 ökörrel meghúzták a tornyot. Az épület azonban elég stabilnak bizonyult, úgyhogy inkább egy, az el nem távolított félholdból kinövő keresztet raktak a tetejére.
A dzsámit a török uralom után Szent Józsefnek szentelt katolikus templommá, majd a 18. században kórházzá alakították, végül 1841-ben lebontották. A helyén templomot építettek.
A minaret eredeti kupolának nevezett tetőrésze egy villámcsapás következtében összeomlott, az épület állaga folyamatosan romlott. 1829-ben Pyrker János László érsek bádogtetővel vonta be a tornyot, megóvva azt a teljes lepusztulástól. A jelenlegi, az épület arculatához jól illeszkedő kőkúpot a műemlék védelme érdekében 1897-ben Möller István tervei alapján, közadakozásból építették rá, s ekkor készülhetett az erkély korlátja is. A torony külsejét legutóbb az 1960-as, belső részeit az 1970-es években újították fel. 2013 óta újra müezzin szól az erkélyéről.
forrás: wikipedia.org
A műemléképület felújítása komoly kihívás volt a szakembereknek.
Egernek több török kori emléke is van, a város igyekszik jó gazdája lenni ezeknek az értékeknek. A minaret felújítása komoly feladat volt, de a szakemberek kiváló munkát végeztek, ami mindannyiunknak örömére szolgál.
Az egri minaret története
A Kethüda minárét az egykori Oszmán Birodalom legészakibb minaretjeként, valamikor 1596 és 1664 között építették gondosan faragott homokkő kváderekből az eredetileg a keleti oldalán álló, vörös homokkőből épült, díszes dzsámihoz.
A 91 éves török uralom alatt összesen tíz minaretet emeltek a városban, de közülük csak ez az egy maradt meg. 1687-ben, a város visszafoglalása után a magyarok első lelkesedésükben ezt is le akarták dönteni, ezért 400 ökörrel meghúzták a tornyot. Az épület azonban elég stabilnak bizonyult, úgyhogy inkább egy, az el nem távolított félholdból kinövő keresztet raktak a tetejére.
A dzsámit a török uralom után Szent Józsefnek szentelt katolikus templommá, majd a 18. században kórházzá alakították, végül 1841-ben lebontották. A helyén templomot építettek.
A minaret eredeti kupolának nevezett tetőrésze egy villámcsapás következtében összeomlott, az épület állaga folyamatosan romlott. 1829-ben Pyrker János László érsek bádogtetővel vonta be a tornyot, megóvva azt a teljes lepusztulástól. A jelenlegi, az épület arculatához jól illeszkedő kőkúpot a műemlék védelme érdekében 1897-ben Möller István tervei alapján, közadakozásból építették rá, s ekkor készülhetett az erkély korlátja is. A torony külsejét legutóbb az 1960-as, belső részeit az 1970-es években újították fel. 2013 óta újra müezzin szól az erkélyéről.
forrás: wikipedia.org
Megjegyzés küldése