Egy őszi napon, 1963. október 20-án különleges városképet örökített meg Kácsor László, az MTI fotósa Egerben. A felvétel középpontjában a török kori minaret magasodik, mögötte pedig az egykori irgalmasrendi templom látható. A fénykép nemcsak a hatvanhárom évvel ezelőtti Egert idézi fel, hanem a város több évszázados építészeti örökségét is. A két műemlék története jól mutatja, miként alakult át a török hódoltság egykori városa a barokk Eger világává.
Egy fénykép 1963 októberéből
A Minden, ami Eger blog „Épületek, utcák és terek a múltból” című korábbi összeállításában szereplő archív fénykép pontosan 1963. október 20-án készült.
Kácsor László felvételén Eger egyik legismertebb történelmi építménye, a Kethüda-minaret uralja a városképet. A torony mögött balra a Szent Sebestyén vértanú tiszteletére szentelt templom, az egykori irgalmasrendi templom látható.
A fénykép különlegessége, hogy két egészen eltérő történelmi korszak emlékeit mutatja meg egyetlen városképen. A minaret az oszmán uralom idejéből maradt fenn, míg a mögötte álló templom már a törökök kiűzése utáni Eger egyházi és építészeti fejlődéséhez kapcsolódik.
A két épület ma is meghatározó része a belvárosnak, ezért az 1963-as felvétel különösen alkalmas arra, hogy összevessük a régi és a mai városképet.
A Kethüda-minaret – Eger török kori öröksége
Eger 1596-ban került oszmán uralom alá, amely egészen 1687-ig tartott. A több mint kilenc évtized alatt a város építészeti arculata jelentősen átalakult. Dzsámik, fürdők és más török kori építmények jelentek meg, amelyek közül napjainkra csak néhány maradt fenn.
A legismertebb közülük a Kethüda-minaret.
A körülbelül 40 méter magas, tizennégyszögletű torony a 17. század elején épülhetett. Eredetileg a Kethüda-dzsámihoz tartozott, amely a mai minaret közelében állt.
A torony erkélyéről a müezzin hívta imára a muszlim híveket. A minaret tehát nem önálló kilátóként vagy díszítő építményként született, hanem a város vallási életének fontos része volt.
A dzsámi azonban nem élte túl az évszázadokat. Az egykori épületet a 19. században lebontották, így a minaret magára maradt.
A Minden, ami Eger blog korábbi, „Az elveszett egri minaretek nyomában” című írása részletesen bemutatta, hogy a török uralom idején több minaret is állhatott Egerben. Ezek közül egyedül a Kethüda-minaret maradt fenn.
Amikor a minaretet is el akarták tüntetni
A török uralom megszűnését követően Egerben megkezdődött az oszmán épületek átalakítása és eltávolítása.
A minarethez kapcsolódó legismertebb történet szerint a tornyot is megpróbálták ledönteni. A helyi hagyomány úgy tartja, hogy négyszáz ökröt fogtak elé, de a masszív építmény ellenállt a kísérletnek.
A négyszáz ökör története azonban legenda, amelyet nem szabad bizonyított történelmi eseményként kezelni.
A minaret fennmaradása mindenesetre kivételes. Magyarországon mindössze három épen megmaradt török kori minaret található, és ezek közül az egri a legmagasabb.
A torony eredeti felső lezárása az idők során elpusztult. Emiatt hosszú ideig Csonka Minaretként is emlegették. Mai jellegzetes csúcsát a 19. század végén, 1896-ban kapta meg.
Amikor Kácsor László 1963 októberében lefényképezte, a torony már ebben a helyreállított formájában magasodott Eger fölé.
A minaret mögött – az egykori irgalmasrendi templom
Az archív fénykép másik fontos épülete a minaret mögött látható Szent Sebestyén-templom.
Az irgalmasrend egri jelenléte a város egészségügyi és egyházi történetének fontos fejezete. A rend tagjai betegápolással foglalkoztak, intézményük pedig a város északi belvárosának egyik meghatározó épületegyüttesévé vált.
A templom a török uralom utáni barokk Eger építészeti világát képviseli. Közvetlen környezetében a vallási élet, a betegápolás és a város mindennapjai kapcsolódtak össze.
A Knézich Károly utca környékén ezért két különböző történelmi örökség találkozik.
A minaret a 16–17. századi oszmán Eger emléke, a templom pedig a keresztény egyházi intézmények újjászerveződésének időszakát idézi.
Kácsor László fényképén éppen ez az egymás mellett fennmaradt két világ adja a városkép történelmi jelentőségét.
A régi dzsámi eltűnt, a torony megmaradt
A minaret környezetének egyik legnagyobb változása még jóval az 1963-as fénykép elkészítése előtt történt.
A toronyhoz eredetileg tartozó dzsámi a 19. században eltűnt. A Minden, ami Eger blog korábbi, „Kilenc látnivaló Egerben” című összeállítása szerint az épületet 1841-ben, az irgalmasrendi kórház létrehozásával összefüggésben bontották le.
Ez alapvetően megváltoztatta a terület arculatát.
A minaret elveszítette eredeti építészeti környezetét, és önálló műemlékként maradt fenn. A környező utcák és épületek későbbi története már a török kor utáni városfejlődéshez kapcsolódott.
Az 1963-as fénykép tehát nem a török kori Eger eredeti állapotát mutatja. Egy olyan városrészletet örökít meg, amelyben több évszázad építészeti változásai rakódtak egymásra.
Milyen volt Eger 1963-ban?
A hatvanas évek elején Eger belvárosában már jelentős műemlékvédelmi munkák zajlottak.
A blog „Épületek, utcák és terek a múltból” című összeállításában egy 1962. május 22-én készült MTI-felvételhez kapcsolódó tudósítás arról számolt be, hogy az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség és a Városi Tanács jelentős összegeket fordított a történelmi épületek megóvására.
A korabeli beszámoló szerint évente 1,2 millió forint jutott az egri várra, és ugyanekkora összeget szántak a műemlék lakóépületek restaurálására.
Az akkori tervek között tíz-tizenkét lakóház, valamint a Minorita templom helyreállításának megkezdése is szerepelt.
Mindez jól érzékelteti, hogy Eger történelmi épületállományának megőrzése már a hatvanas évek elején fontos városi feladat volt.
A Kácsor László által készített fénykép ennek a korszaknak az egyik városképi dokumentuma.
Ugyanabban az évben egy másik fotós is megörökítette Egert
A Minden, ami Eger blog 2026 augusztusában egy másik, ugyancsak 1963-ban készült archív fényképet is bemutatott.
Az „Eger 1963-ban a Minorita templom tornyából – egyetlen fényképen a régi belváros” című cikk Bara István felvételét dolgozta fel.
A fotós a restaurálás alatt álló Minorita templom egyik tornyából örökítette meg a város északkeleti részét.
A képen a Kis Dobó tér, a mai Servita utca környéke, a minaret, az egri vár egy része és a Servita templom is felismerhető.
A két 1963-as felvétel különösen érdekes összehasonlítási lehetőséget kínál.
Bara István fényképe a belváros tágabb szerkezetét mutatja, Kácsor László októberi felvétele pedig a minaret és az egykori irgalmasrendi templom kapcsolatát emeli ki.
Együttesen értékes képi forrásai annak, hogyan nézett ki Eger több mint hat évtizeddel ezelőtt.
A minaret környezete napjainkban
A Kethüda-minaret ma is Eger egyik legismertebb műemléke.
A Knézich Károly utca környékén álló torony továbbra is jól felismerhető eleme a történelmi belvárosnak. Mögötte az egykori irgalmasrendi templom őrzi a város barokk egyházi örökségét.
A minaret erkélyére szűk csigalépcső vezet fel, ahonnan különleges kilátás nyílik a környező háztetőkre és a belvárosra.
A történelmi építmények fennmaradása ugyanakkor nem jelenti azt, hogy környezetük változatlan lenne.
Az utcák burkolata, a közterületek használata, a környező épületek állapota és a városi közlekedés az elmúlt évtizedekben változott. A pontos különbségek megállapításához azonban az 1963-as felvételt azonos nézőpontból készített mai fényképpel kellene összevetni.
Ez mutathatná meg igazán, mely részletek maradtak fenn, és hol változott meg a városkép.
Hatvanhárom év egyetlen fényképen
Kácsor László 1963. október 20-án készült felvétele több egyszerű városképnél.
A minaret a török kori Eger fennmaradt építészeti örökségét, a mögötte látható templom pedig a város későbbi, barokk korszakát képviseli.
A fénykép egyúttal a hatvanas évek Egerének is dokumentuma, annak az időszaknak, amikor a történelmi belváros műemlékeinek helyreállítása már szervezett keretek között folyt.
Ma, hatvanhárom évvel később ugyanaz a minaret magasodik a Knézich Károly utca környékén, amelyet Kácsor László egy októberi napon megörökített.
A régi fényképek legnagyobb értéke éppen ebben rejlik: megmutatják, hogy a város történelme nemcsak könyvekben és levéltári iratokban, hanem az utcákon, az épületekben és a fennmaradt városképekben is tovább él.
Források
Borítókép: Eger városképe, középen a Kethüda-minarettel, mögötte balra a Szent Sebestyén vértanú templommal, az egykori irgalmasrendi templommal. 1963. október 20. Fotó: Kácsor László / MTI Fotó. A felvétel a Minden, ami Eger blog „Épületek, utcák és terek a múltból” című archív összeállításában szerepel.