Az egri vár közösségi tereit lehet az interneten keresztül bebarangolni ezen a virtuális sétán. A 3D-s élménnyel a kultúrát, művészetet és a Dobó István Vármúzeum történelmi múltját is szeretnék népszerűsíteni.
Tegyenek egy virtuális sétát az egri várban.
Virtuális séta az egri vár története kiállításban
A Dobó István Vármúzeum 2018-ban támogatást nyert arra, hogy az Egri vár története című kiállítást az intézmény honlapján egy virtuális séta során tudja bemutatni. A pályázatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Járásszékhely múzeumok szakmai támogatására írta ki.
A 2001-ben a Gótikus palota emeletén megnyitott Az egri vár története című tárlat egykor az év kiállítása címet is elnyerte. A kiállítás áttekintést ad a vár építéstörténetéről, hadtörténetéről, valamint bemutatja az Egri várnak a magyar történelemben és művelődéstörténetben betöltött szerepét az Árpád-kortól a Rákóczi-szabadságharcig.
Az Egri várban zajló átépítési, felújítási munkálatok miatt a kiállítás hamarosan lebontásra kerül, ezért a virtuális séta megvalósításának egyik célja az volt, hogy a tartalom elérhető legyen abban az átmeneti időszakban, amíg az újabb állandó történeti kiállításban ismét bemutathatjuk az itt látható kiemelkedő jelentőségű műtárgyakat.
A virtuális terekben a látogató bejárhatja a Gótikus palota emeleti termeit, a vitrinekben elhelyezett tárgyakról bővebb ismereteket szerezhet. Jó minőségű fotókon, 3D modelleken megfigyelheti a díszítőmotívumokat, és a készítési technikákat. Az online közzététellel széles körben elérhetővé válik az oktatási céllal is kiválóan hasznosítható tartalom, valamint azok is részesei lehetnek a múzeumlátogatás élményének, akik fizikailag nem tudnak ellátogatni az Egri várba.
A virtuális kiállítás ide kattintva érhető el.
A fejlesztés a Dobó István Vármúzeum munkatársainak és a Monguz Információtechnológiai Kft. szakembereinek együttműködésével valósult meg.
Kossuth levele, Gárdonyi titkosírása a mennybelépő csizmával - Válogatás a 60 éves Dobó István Vármúzeum gyűjteményeiből
A DIV VIRTUÁLIS KIÁLLÍTÁSAI 1.
Milyen volt Kossuth Lajos kézírása, milyen gazdag jelrendszert alakított ki Gárdonyi Géza a titkosírásához, s mit neveztek mennybelépő csizmának, megtudhatjuk a DIV 60 virtuális kiállítás tárgyai között barangolva. A Dobó István Vármúzeum 60 éves fennállásának tiszteletére, Hatvan hatás A Dobó István Vármúzeum 60 éve címmel, 2018 őszén időszaki kiállítás nyílt, mely 2020-ban is látogatható. Bemutatásra került a régészeti, történeti, néprajzi, képző- és iparművészeti, irodalomtörténeti gyűjtemény, két segédgyűjtemény, a kutat- és szakkönyvtár, valamint a fotóadattár, de betekintést kaptunk a tudományos kutatómunkába, a műtárgyállomány kezelését végző restaurátorok és a felhalmozott tárgyi örökség élményszerű bemutatását végző múzeumpedagógusok munkájába. Ebből a rendkívüli kollekcióból válogatva a gyűjteményeket gondozó muzeológusok összeállították a DIV 60 virtuális kiállítást, mely egy online elérhető, élményt nyújtó, fotókban bővelkedő 60 darabos kínálat.
Igazi kuriózumok között nézelődhetünk, a régészeti gyűjteményből bemutatásra kerültek az újkőkori idolok, a szkíta fejedelemasszony sírjának leletei, Aldebrő–Ilona-tábla lelőhelyről, melyről 3D modellek is készültek, hun kori csontfésűk Andornaktálya-Kis-Rét-dűlő lelőhelyről, honfoglalás kori hajfonatkorongok, vagy a várostrom során elesett zsoldos katona arany pénzei és a hevesi ezüstpénzek.
A történeti gyűjteményből e kiállításba 1848-49-es helytörténeti relikviákat válogattunk: Kossuth Lajos levelét, amit Tavassy Antal egri polgármesternek címzett, Mesterházy István nemzetőr őrnagy damaszkolt pallosát. Emellett Eger ipartörténetét reprezentáló gazdag kollekciónkból céhes emlékeket, az országosan is kiemelkedő jelentőségű egri fertálymesteri botot, Gárdonyi Géza regényéből ismert „Sukán bácsi” végrendeletét 1582-ből, valamint a város életében nagy megbecsülésnek örvendő Hibay család leszármazottjának, Hartl Edének nemesi levelét, s olvashatunk első világháborús képeslapokat.
A néprajzi gyűjtemény alapját Szegedy-Maszák Györgyné Holló Valéria műgyűjtő és műkereskedő 1868 darabból álló népművészeti gyűjteménye alkotta, mely a Kárpát-medence magyar nyelvterületein gyűjtött anyagot tartalmazza. Ebből, s az azóta gyarapodó a gyűjteményből válogatva megtudhatjuk a mennybelépő csizma rejtélyét, s azt is, hogy miért szenvedtek gyomorbántalmakban a csizmadiák? Kinek készült az egri cserépkulacs? A tiszanánai szűcs bundája, a madaras halotti lepedőszél, az egri asztalos 1847-ben készült ládája, az egri Ódry Dániel mézeskalács ütőfája, a bükki üveghuták „töviskes” kancsója területünk mestereinek jellegzetességeit tükrözik. Ritka dokumentáció a Bakó Ferenc által készített filmfelvétel a Gyöngyöspatai menyecske öltöztetéséről 1968-ból. A papírjátékok különleges világát idézi a Schreiber-féle papírszínház.
A képzőművészeti gyűjtemény története 1950-ben, a Líceumi Múzeum képtári anyagának átvételével indult. A gyűjtemény gyarapodásában meghatározó az Országos Akvarell Biennálék rendezési joga, mely lehetővé tette a kortárs akvarellek gyűjtését. Bemutatásra kerültek a 17-18. századi olasz és németalföldi, így Pietro Bellotti, Cesare Fracanzano, Giovanni Battista Caracciolo, valamint a 18-19. századi magyar és osztrák festők művei, és a kétszáz éve született Kovács Mihály különleges szépségű női portréja, Feleségem arcképe (1872). A kisgrafika gyűjteményből 18. századi apácamunka Árpád-házi Szent Margitról az egyéni áhítatot, az iparművészeti gyűjteményből a parádi csipkés tál és a bélapátfalvi dísztál a polgárság igényeit tükrözi.
Az egri vár kultuszát Gárdonyi Géza alapozta meg, neve összeforrt Egerrel és a várral. A Gárdonyi Géza Emlékmúzeum 1952 óta működik, berendezése az eredeti állapotot tükrözi. A Dobó István Vármúzeum gondozza, gyarapítja a gyűjteményt, ápolja az író kultuszát és koordinálja a Gárdonyihoz kapcsolódó irodalomtörténeti kutatásokat. Az irodalomtörténeti gyűjteményből Gárdonyi Géza utolsó levelei és személyes tárgyai emelkednek ki. Betekintést kapunk titkosírásos feljegyzéseiből, mesterfüzetéből, Az egri csillagok kéziratából, s láthatjuk íróasztalát, írógépét.
A kutató- és szakkönyvtár, mint segédgyűjtemény önálló egységet képez a múzeum egyéb gyűjteményei mellett. Gyűjteménye az 1950-es évektől kezdett gyarapodni adományokból, majd a 60-as évektől csere és vásárlás útján. A könyvritkaságokból az egyetemépítő Eszterházy Károly egri püspök Egerben megjelent liturgikus könyve (1768), valamint a fatáblás, préselt domborítással díszített velencei Antifonárium (1645), és 1851 előtti Magyarországon és külföldön megjelent kötetek láthatók.
A Fotóadattári segédgyűjteményt 1953-ban hozták létre, de már 1952-ben fotólaboratóriumot rendeztek be a Butler-ház épületében, ahol az akkori egri múzeum gyűjteményei voltak. A fotók nyilvántartásba vétele mellett, a felvételekről 1954 óta földrajzi és szakágankénti tematikus szakmutató cédulák készülnek. Jelenleg több mint 100.000 felvétel szerepel a fotóadattári nyilvántartásban. Igen jelentős a Heves megye műemléki topográfiához és a palóc kutatás tudományos programhoz készített fotóanyag, melyből Bakó Ferenc fotói a néprajztudomány számára kiváló kordokumentumok.
A tárlat feldolgozását alsós, felsős általános iskolásoknak ajánljuk, de középiskolásoknak is izgalmas felfedezésekre ad lehetőséget a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, a hon-és népismeret, a magyar irodalom, és vizuális kultúra tantárgyak színesítéséhez. A bemutatott műtárgyak megmozgatják a gyermekek fantáziáját és betekintést adnak a régészeti leletek alapján az újkőkortól a honfoglalás koráig, a művészettörténeti korszakokba, a 17-19. századig, a történeti és néprajzi gyűjtemény alapján Eger, Heves megye és a történelmi Magyarország XIX-XX. századi világába. Visszarepülhetünk az időben és megismerhetik a korabeli szokásokat, hagyományokat, szimbólumokat. Adatokat gyűjthetnek a város lakosságáról, a származásra, mesterségre, szervezetekre vonatkozóan. Az önálló feldolgozáshoz előzetes feladatok kiadásával adhat segítséget a pedagógus.
Pl.: Tervezzük meg Eger XIX. századi plázáját! Nézd végig a műtárgyakat! Milyen műhelyek voltak Egerben, milyen mesterek dolgoztak a városban? Kikkel találkoznánk, és mit árulnának az egri XIX. századi plázában?
Rajta hát, indulhat a kattintás, élményszerű felfedezést kívánunk!
DIV 60
Fegyvermustra másként - Virtuális barangolás a Dobó István Vármúzeum interaktív fegyvertörténeti kiállításában
A DIV VIRTUÁLIS KIÁLLÍTÁSAI 2.
A Dobó István Vármúzeum 2018-ban Fegyvermustra címmel új, interaktív kiállítást nyitott meg az egri vár Dobó-bástyájában. A tárlat anyagát Péterváry István műgyűjtő közel háromszáz darabból álló fegyvergyűjteményéből, valamint a Múzeum saját darabjaiból válogatták a kiállítás kurátorai. A Péterváry-gyűjteményt a Magyar Nemzeti Bank az Értéktár program keretében vásárolta meg, és letétként a Dobó István Vármúzeumban helyezte el. A gyűjteményi darabok, térben is időben is széles skálán mozognak. A középkortól az I. világháborúig használt fegyverek Európából, Afrikából illetve Ázsiából származnak. A tárgyi anyag többsége azonban a kora újkorhoz, és azon belül is az ország, illetve Eger életében kiemelkedő szerepet játszó török korhoz kapcsolódik. A kiállítás célja a tapintható tárgymásolatokon, rekonstrukciókon és interaktív tartalmakon keresztül az önálló ismeretszerzésre, kíváncsiságra építő többszintű tudásátadás.
A kiállítást kiegészítő –harmincöt tárgyat és ötvenhat képeslapot magában foglaló – virtuális tárlat filmekkel, jó minőségű, nagyítható műtárgyfotókkal és részletes tárgyleírásokkal segít élményszerűen megismerni a fegyverek működését és megcsodálni azt a művészi tudást, amellyel az egykori mesterek a fegyvereket díszítették.
A muzeális tárgyak mellett két, kifejezetten a kiállításbeli felhasználásra készült rövidfilm is elérhető a menürendszerből. Az Egy ötvösműhely titkai című 3 perces filmben a négy alapvető ötvös díszítési technika: a trébelés, a nielló, a tausírozás és az intarzia eszközeit, készítési technikáit ismerhetjük meg Lengyel Boglárka ötvös-restaurátor közreműködésével. A másik film, A lőpor ereje. Lőkísérlet elöltöltő fegyverek másolataival címmel a kora újkori lőfegyverek gyilkos hatását szemlélteti művészi szépségű lassított felvételek segítségével. A film kockáin a 16–17. századi keréklakatos pisztoly, arquebus, muskéta és dupla szakállas puska működésével ismerkedhet meg az érdeklődő.
A Fegyvermustra című virtuális kiállítás a történelem órák hadtörténettel foglalkozó részeihez nyújt kiváló szemléltető anyagot. Hat történelmi korszakkal foglalkozik, így az általános iskola felső tagozatosainak és a középiskolásoknak is segítségére lehet a tananyag jobb megismeréséhez. Egy-egy leírás számos érdekes és részletes ismeretet ad a fegyverről illetve az adott történelmi korszakról, számos esetben pedig magyar történelmi párhuzamokat is bemutat.
A virtuális kiállítás arra is lehetőséget ad, hogy a gyermekeknek otthon, önállóan végezhető feladatokat adjunk. Pl.: Nézd meg az ötvösök munkájáról szóló filmet! Válassz ki három fegyvert különböző korokból, amelyek díszítéséhez szükség volt az ötvösök munkájára!
Virtuális Fegyvermustra
forrás: magyarmuzeumok.hu, egrivar.hu
Tegyenek egy virtuális sétát az egri várban.
Virtuális séta az egri vár története kiállításban
A Dobó István Vármúzeum 2018-ban támogatást nyert arra, hogy az Egri vár története című kiállítást az intézmény honlapján egy virtuális séta során tudja bemutatni. A pályázatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Járásszékhely múzeumok szakmai támogatására írta ki.
A 2001-ben a Gótikus palota emeletén megnyitott Az egri vár története című tárlat egykor az év kiállítása címet is elnyerte. A kiállítás áttekintést ad a vár építéstörténetéről, hadtörténetéről, valamint bemutatja az Egri várnak a magyar történelemben és művelődéstörténetben betöltött szerepét az Árpád-kortól a Rákóczi-szabadságharcig.
Az Egri várban zajló átépítési, felújítási munkálatok miatt a kiállítás hamarosan lebontásra kerül, ezért a virtuális séta megvalósításának egyik célja az volt, hogy a tartalom elérhető legyen abban az átmeneti időszakban, amíg az újabb állandó történeti kiállításban ismét bemutathatjuk az itt látható kiemelkedő jelentőségű műtárgyakat.
A virtuális terekben a látogató bejárhatja a Gótikus palota emeleti termeit, a vitrinekben elhelyezett tárgyakról bővebb ismereteket szerezhet. Jó minőségű fotókon, 3D modelleken megfigyelheti a díszítőmotívumokat, és a készítési technikákat. Az online közzététellel széles körben elérhetővé válik az oktatási céllal is kiválóan hasznosítható tartalom, valamint azok is részesei lehetnek a múzeumlátogatás élményének, akik fizikailag nem tudnak ellátogatni az Egri várba.
A virtuális kiállítás ide kattintva érhető el.
A fejlesztés a Dobó István Vármúzeum munkatársainak és a Monguz Információtechnológiai Kft. szakembereinek együttműködésével valósult meg.
Kossuth levele, Gárdonyi titkosírása a mennybelépő csizmával - Válogatás a 60 éves Dobó István Vármúzeum gyűjteményeiből
A DIV VIRTUÁLIS KIÁLLÍTÁSAI 1.
Milyen volt Kossuth Lajos kézírása, milyen gazdag jelrendszert alakított ki Gárdonyi Géza a titkosírásához, s mit neveztek mennybelépő csizmának, megtudhatjuk a DIV 60 virtuális kiállítás tárgyai között barangolva. A Dobó István Vármúzeum 60 éves fennállásának tiszteletére, Hatvan hatás A Dobó István Vármúzeum 60 éve címmel, 2018 őszén időszaki kiállítás nyílt, mely 2020-ban is látogatható. Bemutatásra került a régészeti, történeti, néprajzi, képző- és iparművészeti, irodalomtörténeti gyűjtemény, két segédgyűjtemény, a kutat- és szakkönyvtár, valamint a fotóadattár, de betekintést kaptunk a tudományos kutatómunkába, a műtárgyállomány kezelését végző restaurátorok és a felhalmozott tárgyi örökség élményszerű bemutatását végző múzeumpedagógusok munkájába. Ebből a rendkívüli kollekcióból válogatva a gyűjteményeket gondozó muzeológusok összeállították a DIV 60 virtuális kiállítást, mely egy online elérhető, élményt nyújtó, fotókban bővelkedő 60 darabos kínálat.
fotó: Huszár Márk
A történeti gyűjteményből e kiállításba 1848-49-es helytörténeti relikviákat válogattunk: Kossuth Lajos levelét, amit Tavassy Antal egri polgármesternek címzett, Mesterházy István nemzetőr őrnagy damaszkolt pallosát. Emellett Eger ipartörténetét reprezentáló gazdag kollekciónkból céhes emlékeket, az országosan is kiemelkedő jelentőségű egri fertálymesteri botot, Gárdonyi Géza regényéből ismert „Sukán bácsi” végrendeletét 1582-ből, valamint a város életében nagy megbecsülésnek örvendő Hibay család leszármazottjának, Hartl Edének nemesi levelét, s olvashatunk első világháborús képeslapokat.
A néprajzi gyűjtemény alapját Szegedy-Maszák Györgyné Holló Valéria műgyűjtő és műkereskedő 1868 darabból álló népművészeti gyűjteménye alkotta, mely a Kárpát-medence magyar nyelvterületein gyűjtött anyagot tartalmazza. Ebből, s az azóta gyarapodó a gyűjteményből válogatva megtudhatjuk a mennybelépő csizma rejtélyét, s azt is, hogy miért szenvedtek gyomorbántalmakban a csizmadiák? Kinek készült az egri cserépkulacs? A tiszanánai szűcs bundája, a madaras halotti lepedőszél, az egri asztalos 1847-ben készült ládája, az egri Ódry Dániel mézeskalács ütőfája, a bükki üveghuták „töviskes” kancsója területünk mestereinek jellegzetességeit tükrözik. Ritka dokumentáció a Bakó Ferenc által készített filmfelvétel a Gyöngyöspatai menyecske öltöztetéséről 1968-ból. A papírjátékok különleges világát idézi a Schreiber-féle papírszínház.
A képzőművészeti gyűjtemény története 1950-ben, a Líceumi Múzeum képtári anyagának átvételével indult. A gyűjtemény gyarapodásában meghatározó az Országos Akvarell Biennálék rendezési joga, mely lehetővé tette a kortárs akvarellek gyűjtését. Bemutatásra kerültek a 17-18. századi olasz és németalföldi, így Pietro Bellotti, Cesare Fracanzano, Giovanni Battista Caracciolo, valamint a 18-19. századi magyar és osztrák festők művei, és a kétszáz éve született Kovács Mihály különleges szépségű női portréja, Feleségem arcképe (1872). A kisgrafika gyűjteményből 18. századi apácamunka Árpád-házi Szent Margitról az egyéni áhítatot, az iparművészeti gyűjteményből a parádi csipkés tál és a bélapátfalvi dísztál a polgárság igényeit tükrözi.
Az egri vár kultuszát Gárdonyi Géza alapozta meg, neve összeforrt Egerrel és a várral. A Gárdonyi Géza Emlékmúzeum 1952 óta működik, berendezése az eredeti állapotot tükrözi. A Dobó István Vármúzeum gondozza, gyarapítja a gyűjteményt, ápolja az író kultuszát és koordinálja a Gárdonyihoz kapcsolódó irodalomtörténeti kutatásokat. Az irodalomtörténeti gyűjteményből Gárdonyi Géza utolsó levelei és személyes tárgyai emelkednek ki. Betekintést kapunk titkosírásos feljegyzéseiből, mesterfüzetéből, Az egri csillagok kéziratából, s láthatjuk íróasztalát, írógépét.
A kutató- és szakkönyvtár, mint segédgyűjtemény önálló egységet képez a múzeum egyéb gyűjteményei mellett. Gyűjteménye az 1950-es évektől kezdett gyarapodni adományokból, majd a 60-as évektől csere és vásárlás útján. A könyvritkaságokból az egyetemépítő Eszterházy Károly egri püspök Egerben megjelent liturgikus könyve (1768), valamint a fatáblás, préselt domborítással díszített velencei Antifonárium (1645), és 1851 előtti Magyarországon és külföldön megjelent kötetek láthatók.
A Fotóadattári segédgyűjteményt 1953-ban hozták létre, de már 1952-ben fotólaboratóriumot rendeztek be a Butler-ház épületében, ahol az akkori egri múzeum gyűjteményei voltak. A fotók nyilvántartásba vétele mellett, a felvételekről 1954 óta földrajzi és szakágankénti tematikus szakmutató cédulák készülnek. Jelenleg több mint 100.000 felvétel szerepel a fotóadattári nyilvántartásban. Igen jelentős a Heves megye műemléki topográfiához és a palóc kutatás tudományos programhoz készített fotóanyag, melyből Bakó Ferenc fotói a néprajztudomány számára kiváló kordokumentumok.
A tárlat feldolgozását alsós, felsős általános iskolásoknak ajánljuk, de középiskolásoknak is izgalmas felfedezésekre ad lehetőséget a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, a hon-és népismeret, a magyar irodalom, és vizuális kultúra tantárgyak színesítéséhez. A bemutatott műtárgyak megmozgatják a gyermekek fantáziáját és betekintést adnak a régészeti leletek alapján az újkőkortól a honfoglalás koráig, a művészettörténeti korszakokba, a 17-19. századig, a történeti és néprajzi gyűjtemény alapján Eger, Heves megye és a történelmi Magyarország XIX-XX. századi világába. Visszarepülhetünk az időben és megismerhetik a korabeli szokásokat, hagyományokat, szimbólumokat. Adatokat gyűjthetnek a város lakosságáról, a származásra, mesterségre, szervezetekre vonatkozóan. Az önálló feldolgozáshoz előzetes feladatok kiadásával adhat segítséget a pedagógus.
Pl.: Tervezzük meg Eger XIX. századi plázáját! Nézd végig a műtárgyakat! Milyen műhelyek voltak Egerben, milyen mesterek dolgoztak a városban? Kikkel találkoznánk, és mit árulnának az egri XIX. századi plázában?
Rajta hát, indulhat a kattintás, élményszerű felfedezést kívánunk!
DIV 60
Fegyvermustra másként - Virtuális barangolás a Dobó István Vármúzeum interaktív fegyvertörténeti kiállításában
A DIV VIRTUÁLIS KIÁLLÍTÁSAI 2.
A Dobó István Vármúzeum 2018-ban Fegyvermustra címmel új, interaktív kiállítást nyitott meg az egri vár Dobó-bástyájában. A tárlat anyagát Péterváry István műgyűjtő közel háromszáz darabból álló fegyvergyűjteményéből, valamint a Múzeum saját darabjaiból válogatták a kiállítás kurátorai. A Péterváry-gyűjteményt a Magyar Nemzeti Bank az Értéktár program keretében vásárolta meg, és letétként a Dobó István Vármúzeumban helyezte el. A gyűjteményi darabok, térben is időben is széles skálán mozognak. A középkortól az I. világháborúig használt fegyverek Európából, Afrikából illetve Ázsiából származnak. A tárgyi anyag többsége azonban a kora újkorhoz, és azon belül is az ország, illetve Eger életében kiemelkedő szerepet játszó török korhoz kapcsolódik. A kiállítás célja a tapintható tárgymásolatokon, rekonstrukciókon és interaktív tartalmakon keresztül az önálló ismeretszerzésre, kíváncsiságra építő többszintű tudásátadás.
fotó: Komka Péter
A muzeális tárgyak mellett két, kifejezetten a kiállításbeli felhasználásra készült rövidfilm is elérhető a menürendszerből. Az Egy ötvösműhely titkai című 3 perces filmben a négy alapvető ötvös díszítési technika: a trébelés, a nielló, a tausírozás és az intarzia eszközeit, készítési technikáit ismerhetjük meg Lengyel Boglárka ötvös-restaurátor közreműködésével. A másik film, A lőpor ereje. Lőkísérlet elöltöltő fegyverek másolataival címmel a kora újkori lőfegyverek gyilkos hatását szemlélteti művészi szépségű lassított felvételek segítségével. A film kockáin a 16–17. századi keréklakatos pisztoly, arquebus, muskéta és dupla szakállas puska működésével ismerkedhet meg az érdeklődő.
A Fegyvermustra című virtuális kiállítás a történelem órák hadtörténettel foglalkozó részeihez nyújt kiváló szemléltető anyagot. Hat történelmi korszakkal foglalkozik, így az általános iskola felső tagozatosainak és a középiskolásoknak is segítségére lehet a tananyag jobb megismeréséhez. Egy-egy leírás számos érdekes és részletes ismeretet ad a fegyverről illetve az adott történelmi korszakról, számos esetben pedig magyar történelmi párhuzamokat is bemutat.
A virtuális kiállítás arra is lehetőséget ad, hogy a gyermekeknek otthon, önállóan végezhető feladatokat adjunk. Pl.: Nézd meg az ötvösök munkájáról szóló filmet! Válassz ki három fegyvert különböző korokból, amelyek díszítéséhez szükség volt az ötvösök munkájára!
Virtuális Fegyvermustra
forrás: magyarmuzeumok.hu, egrivar.hu
Megjegyzés küldése