AZ ELSŐ „ERDŐS” NEMZETI PARK
Az 1970-es évek elején születtek meg hazánkban az első nemzeti parkok, a bükki hivatalosan 1977. január elsejétől létezik, mint olyan terület,
melynek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és jövő generációi
számára.
Miskolci székhellyel, egy UAZ gépjárművel és tízfős szakember
-
gárdával kezdték a munkát. A Bükki volt Magyarország harmadik nemzeti
parkja, ugyanakkor az első olyan, mely jelentős méretű erdős területet
foglal magába. Ma a nemzeti park megközelítőleg 43 ezer hektáros, de
a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe közel 900 ezer hek
-
tárra terjed ki.
Sok minden változott az alakulás óta – tudom meg Rónai Kálmánnétól, a
mai igazgatótól. A terület növekedett, az igazgatóság székhelye már Eger és közel 300 munkatárssal dolgoznak, de a legnagyobb változás a
feladatok bővülése. Az élő és élettelen értékek megőrzése egyaránt feladatuk a fajmentési programoktól kezdve a kultúrtörténeti emlékek megóvásáig.
A KULCS A NYITOTTSÁG
– Nincs kerítés, de nem csak ebből a szempontból nyitott ma a
nemzeti park. A természeti, kulturális, régészeti értékek megőrzése
ma is alapfeladat, de ahogyan a társadalom is egyre nyitottabbá
válik a természetvédelem irányába, úgy a nemzeti park munkáját is
a nyitottság kell jellemezze – magyarázza Rónai Kálmánné.
– Nagyon fontosak a gyerekek, a jövő nemzedéke, ezért fontos feladattá
vált az oktatás, természetvédelmi ismeretek átadása és az ökoturisztika területe. Csak a felsőtárkányi erdei iskolánkba évente több
ezer gyerek jön el, hogy közelről ismerkedjen a természettel és annak megóvásával. Azt, hogy hány családot, iskolai osztályt érünk
el programjainkon keresztül, azt megbecsülni is nehéz, de százezres
nagyságrendű látogatószámról lehet szó.
ÁLLATI SIKEREK!
Az elmúlt uniós ciklus programjai látványos eredményeket hoztak a természetvédelemben. Élőhelykezelési, fajmegőrzési programok valósultak meg és olyan ökoturisztikai beruházások, mint
az ipolytarrnóci látogatóközpont.
– A Kerecsen LIFE nemzetközi
együttműködésben megvalósult programot 2015 legjobb természetvédelmi projektjei közé választotta az Európai Bizottság,
de a címnél is nagyobb érdem, hogy sikerült megmenteni a kihalás szélére került csodás ragadozó madarunkat, a kerecsensólymot – fogalmaz az igazgató. Büszkén mesél a hagyományos állattartás életre keltéséről is, a park védett gyepterületein ugyanis
ma szép létszámban legelnek az ősi magyar fajtájú lovak (furioso-north star) és marhák (szürke szarvasmarha, kárpáti borzderes), a munkaállomásokon pedig magyar kutyafajták (puli, mudi,
komondor) terelnek, őriznek, azaz dolgoznak együtt a szakemberekkel. A legeltetéses állattartásnak kettős haszna van, megmaradnak a majdnem eltűnt fajták, ugyanakkor a jószágok tökéletes élőhelyet teremtenek más, szintén fontos fajoknak. Így
sikerült újra élőhelyet teremteni olyan madaraknak, mint a szalakóta, kék vércse, túzok, vagy szirti sas.
A Bükki Nemzeti Park védett területeinek kétharmada
erdő, így komoly munka folyik azért, hogy a fás részek minél természetközelibb állapotba kerüljenek. A tájidegen fák
helyett őshonos fafajok telepítésén dolgoznak, újra élőhelyet
kialakítva védett erdei fajok számára. Az eddigiek megerősítése, hogy a farkasok újra birtokba vették a bükki erdőket.
BARLANGOK ÉS KAPTÁRKÖVEK
A természetvédelemben minden mindennel összefügg – ezt a
következtetést vonhatom le a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
munkájának megismerése során. A kaptárkövek például különös természeti értékek, ugyanakkor kultikus helyek is, hiszen a
kúp alakú kőtornyok emberi kéz nyomát viselik. Sikerült ezeket
védelembe helyezni és egy új program keretében hosszú távú
megóvásuk, további kutatásuk is megvalósul. A több mint ezer
bükki barlang védelme is hatalmas munka, fontos bemutathatóságuk, látogathatóságuk megteremtése, ugyanakkor az ott
élő denevérek életkörülményeit is fenn kell tartani – ebben is
szép eredményeket értek már el a szakemberek.
ÖKOTURIZMUS – SZOLGÁLAT ÉS
SZOLGÁLTATÁS
A korábban említett nyitottság a jövő terveiben is megjelenik. Az igazgatóság újabb projekteken dolgozik, amiknek
célja a természet- és értékvédelem, valamint a közönség
kiszolgálása egyaránt. Látogatóközpontot terveznek Mátrafüreden, hogy a Mátra kincseit is minél többen megismerhessék. Program indul a földvárak és kunhalmok rehabilitációjára, Nógrádban pedig földtani értékeket mentenek meg,
hogy azokat majd tanösvényeken bemutathassák. Tovább
bővül a természetjáráshoz, környezeti neveléshez kapcsolódó programok sora is.
Horkai Zoltán állatkoordinátor, a Nemzeti Park tavalyi védnöke nemrég átadta a stafétát a Kaláka együttesnek, így idén
Gryllus Dánielék segítik a park népszerűsítését. Rónai Kálmánné
azonban kiemelte: a gyerekek továbbra is találkozhatnak Horkai
Zoltán jólnevelt vadállataival az igazgatóság rendezvényein!
SZÁRTALAN BÁBAKALÁCS, AVAGY A
KÖVETKEZŐ NEGYVEN ÉV ÁLMAI
A jubileumot színes programsorozattal ünnepli a Bükki Nemzeti
Park, jön a Barlangok hónapja, a Víz világnapja, a Csillagséták, a
Föld napja, és persze a Kaláka fesztivál, valamint túrákon és rendezvényeken mutatják be a sok-sok megőrzendő kincset.
Az ünneplésen túl a szakmai munka is gőzerővel zajlik, számos pályázati projekt megvalósítása indul még idén.
– Bőven
van tennivaló – mondja Rónai Kálmánné igazgató, amikor
a jövőről kérdezem.
– Szeretném, ha negyven év múlva a
Nemzeti Parkban olyan fajokkal találkozhatna a túrázó, amik
most veszélyben vannak. Lásson olyan növényeket, mint a
szártalan bábakalács (ez a növény a Nemzeti Park jelképe,
a logóban is szerepel), a boldogasszony papucsa, vagy korai
szegfű és olyan állatokat, mint a csíkos szöcskeegér, vagy a
fekete bödöncsiga. Ezek élőhelyei kizárólag a Bükki Nemzeti
Park területén találhatók, fontos a megmentésük!
szerző
: Berta Diána
EGRIMAGAZIN.HU, 2017
Megjegyzés küldése