Először is elmondaná röviden, hogy mi a feladata a szervezetüknek a vizekkel kapcsolatban?
– A Nemzeti Népegészségügyi Központ vízhigiénés szakmai területe a népegészségügyi hatóság számára biztosít szakmai tanácsadást, iránymutatást. Ezenkívül kezeljük és értékeljük az országos ivóvízminőségi adatbázist, amiben összegyűlnek az egyes településekről a vízminőségi ellenőrzések eredményei. Részt veszünk még az ivó- és fürdővizekkel kapcsolatos lakossági tájékoztatásban is, részletes tájékoztatókkal, szórólapokkal és egyéb anyagokkal. Szerepünk van az ivóvízzel érintkező anyagok engedélyezési folyamatában is, ugyanis például a csaptelepek, csövek engedélyköteles termékek. A feladatunk kettős, egyrészt támogatjuk a hatósági munkát, másrészt van egy, a vízhigiénés mérésekre is fókuszáló környezet-egészségügyi laboratóriumunk. Itt kémiai, mikrobiológiai, ökotoxikológiai vizsgálatokat végzünk különböző víztípusokból és módszerfejlesztéseket is végzünk. Jelenleg nálunk zajlanak a szennyvízben lévő koronavíruskoncentráció-mérések is.
Tapasztalataik szerint az ásványvizek fogyasztásánál mire kell leginkább odafigyelni?
– Az ásványvizek esetében előírás, hogy az összetételük alapján megkülönböztethetőnek kell lenniük a csapvíztől. Ez azonban nem mindig van így, a legtöbb ásványvíz összes ásványianyag tartalma hasonló, néha még alacsonyabb is, mint a Magyarországon jellemző ivóvizeké, azaz a csapvizeké. Kisgyermekek esetében ajánlott, hogy alacsony vagy maximum közepes, 5–600 milligramm/liter összes ásványianyag tartalmú ásványvizeket igyanak. A kifejezetten magas ásványianyag tartalmú termékekben 1000 milligramm/liter fölötti ez az érték, ilyeneket akkor érdemes fogyasztani, amikor sokat izzadunk, és nagy az ásványianyag vesztés, például nagy melegben, sportoláskor, fizikai munka esetén. Magyarországon van néhány térség, ahol viszonylag alacsony a csapvíz ásványianyag tartalma, itt a bevitel pótlására is alkalmasak lehetnek a magasabb koncentrációjú ásványvizek.
Az összetételük alapján is különböznek az egyes ásványvizek, melyek fogyasztása kedvezőbb?
Alapvetően az az előnyösebb, ha a nátriumion-tartalom alacsonyabb, a kalcium- és magnéziumion-tartalom pedig magasabb.
Van olyan ásványvíz, aminek rendszeresen fogyasztása egy átlagos egészségű embernek problémát okozhat?
– Nem, alapvető elvárás az ásványvizekkel szemben, hogy ilyen ne történhessen meg, még az olyan speciális (pl. nagyobb fluoridtartalmú) vizek esetében sem, amelyek fogyasztása inkább alkalomszerűen javasolt. Ettől függetlenül az összetételbeli különbségek miatt mindenképpen javasoljuk, hogy hosszú távon a fogyasztók váltogassák a különböző márkákat, illetve figyeljenek a palackon feltüntetett ajánlásokra.
Az ásványvizek palackozása során folyamatos a minőségellenőrzés (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)
Az ásványvizek minősége állandó?
– Az ásványvízkutak engedélyezési eljárása során a vízminőség állandóságát is ellenőrzik. A kútvíz természetes ásványvízzé nyilvánítását követően a palackozott ásványvíz minőségének ellenőrzése, felügyelete a Nébih hatáskörébe tartozik, mivel a palackozott ásványvizek élelmiszernek minősülnek. A palackozásnál folyamatos a minőségellenőrzés, de a már palackozott termékeknél eseti vizsgálat jellemző, nincsen előírva olyan rendszeres, akár napi szintű ellenőrzés, mint a csapvíznél. Az ásványvizeket védett vízbázisból kell kitermelni, ezért a minőségük nem változhat, hatévente kell őket újra minősíteni.
Az ásványvizek minőségével kapcsolatban számos hiedelem terjed, ezek közül az egyik a mikroműanyag-szennyezés. Kell ettől félni?
– A csapvízhez képest a palackozott vizek esetében biztos, hogy nagyobb kockázata lehet a mikroműanyag előfordulásának. Folyamatos beleoldódás ugyanakkor nincs, inkább a palackozás során kerülhet bele ilyen szennyezés az ásványvízbe. Szakirodalomban olvasható, hogy kimutattak mikroműanyagokat különböző ásványvizekben, azonban ezek nem kidolgozott módszertanú vizsgálatok, nem összehasonlíthatóak, így a levont következtetések még mindig előzetesnek tekinthetők.
Az ásványvizekben lévő mikroműanyagok tehát valószínűleg nem jelentenek általános problémát. Mi nem a mikroműanyagokat emelnénk ki az ásványvizek minőségével kapcsolatban, sokkal komolyabb problémát jelenthet a mikrobiológiai minőségük.
Nem megfelelő tárolás esetén a bennük lévő mikroorganizmusok, baktériumok elszaporodhatnak és fertőzéseket okozhatnak. Ezt úgy tudjuk elkerülni, ha a bontatlan ásványvizes palackokat sötét, hűvös helyen tároljuk, a bontottakat pedig hűtőbe tesszük, és egy-két napon belül elfogyasztjuk.
Az engedélyezett PET palackok esetében attól sem kell félni, hogy a tárolás során kémiai anyagok oldódnak bele az ásványvizekbe. A Nébih ellenőrzi a felhasználható élelmiszer-csomagolóanyagokat, és értékelik a kockázatokat. A tárolás során keletkező mikrobiológiai kockázat biztos, hogy sokkal jelentősebb az egyéb problémáknál. Tehát az ásványvizek megfelelő tárolása a legfontosabb.
Sportoló verseny közben. Magas ásványianyag tartalmú ásványvizeket akkor érdemes fogyasztani, amikor sokat izzadunk, és nagy az ásványianyag vesztés, például nagy melegben, sportoláskor, fizikai munka esetén (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)
A csapvízzel kapcsolatban még több legenda terjed.
– Igen, emiatt nagyon csalódottak vagyunk, hiszen azért dolgozunk, hogy kevesebb legyen.
Van olyan terület Magyarországon, ahol tartani kell a csapvíztől?
– Voltak olyan területek, ahol elsősorban a természetes eredetű arzéntartalom problémát jelentett az ivóvízminőségben, 15 éve még több mint 500 ilyen település volt. Azóta azonban az Ivóvízminőség-javító programnak köszönhetően gyakorlatilag megszűnt az arzén probléma. Sok helyen vízátvezetéssel, illetve helyi víztisztító technológiák alkalmazásával érték ezt el. Emellett vannak olyan települések, ahol a vas-, a mangán- és az ammóniumparaméter kifogásolt, azonban ezek nem ártalmasak az egészségre, nem jelentenek közvetlen egészségkockázatot. Azért kell velük foglalkozni, mert szennyezést jelezhetnek, esztétikai problémát okoznak, vörösesre, vagy sárgásra színezik a csapvizet, és a hálózati vízminőség romlásban van szerepük. Valamint néhány településen a helyi vízbázis jellemzői miatt magas a természetes szervesanyagtartalom, ezért sárgás színű az ivóvíz – de ez sem okoz egészségügyi problémát.
Egyesek a klóros íze és szaga miatt nem szeretik a csapvizet.
– Igen, a legtöbb panasz hozzánk és a népegészségügyi hatósághoz is emiatt érkezik, sokan ezért fordulnak az ásványvizek felé. Természetesen a csapvizet a legtöbb helyen fertőtleníteni kell, azért, hogy a vízműtől a fogyasztóig megőrizze kiváló mikrobiológiai minőségét. Erre leggyakrabban ivóvízbe adagolt klórtartalmú fertőtlenítőszereket használnak. Általában azonban ezek a klórvegyületek egy-két perc szellőztetés után elillannak, tehát annak, akinek csak ez az aggálya a csapvízzel kapcsolatban, érdemes egy nagyobb mennyiséget kiengednie, kiszellőztetnie, és utána az ásványvízhez hasonlóan a hűtőben tárolnia a csapvizet.
Magyarországon belül kell attól tartani, hogy problémát okoz, ha nem a lakhelyünkön, hanem egy másik településen fogyasztjuk a csapvizet, mondjuk egy belföldi nyaraláskor? Sokszor ilyenkor jobban érezzük a csapvíz egyedi ízét.
– Ez nem jelent problémát. Minden településen ugyanazoknak a követelményeknek kell megfelelnie a csapvíznek, természetesen vannak az ízben, színben eltérések, de ez nem egészségügyi kérdés. Az utóbbi időben éppen az Ivóvízminőség-javító program következtében sok településen a megszokott csapvíz után egy szűrt, átlátszóbb, mégis más ízű vizet kaptak az emberek. Ez több helyen lakossági panaszokat okozott.
Más országokkal mi a helyzet?
– Az Európai Unióban egységes vízminőségi követelményeknek kell megfelelnie a csapvíznek, minden tagállamban biztonságos a csapvíz. Az Európai Unión kívüli utazás előtt akár a Nemzeti Népegészségügyi Központtól is lehet érdeklődni a helyi adottságokról.
Sokat hallani a csapvíz ólomszennyeződéséről is. Tényleg ki kell folyatni a csapvizet, mielőtt innánk belőle?
– Igen, mindenképpen érdemes kifolyatni a csapokat, ennek két oka van. Az ivóvízminőség az épületeken belül sokat változhat, a víziközmű szolgáltató csak az átadási pontig, jellemzően az épület közös vízórájáig felelős a vízminőségért, az épületen belüli minőségromlás már a tulajdonos felelőssége. Ha pang a víz egy vízhálózatban, akkor mikrobiológiai folyamatok miatt bekövetkezhet a vízminőségromlás, valamint a szerkezeti anyagokból is megvan a kioldódás lehetősége. Ha az épületben még van beépített ólomcső, akkor emiatt kiemelten fontos a csapvíz kifolyatása.
Mikor és mennyi ideig érdemes megengedni a csapot, mielőtt innánk belőle?
– Ez természetesen függ a helyi vízhálózat méretétől, de egy hosszabb időszak, vagy egy éjszaka után reggel egy-két perces kifolyatás szükséges lehet. Ezt semmiképpen sem kell pazarlásnak tekinteni, mert a kieresztett vízzel például lehet locsolni, mosogatni, felmosni, minden egyéb háztartási célra felhasználható ez a víz. A kifolyatás után egy nagyobb mennyiségű ivóvizet pedig lehet a hűtőben tárolni másnapig. A reggeli alkalom után napközben már egy rövidebb idejű kifolyatás is elég. Érdemes egy fél percet várni ilyenkor, amíg a víz hőmérséklete állandóvá válik. Érdemes elkerülni azt a szokást, hogy a csapvizet úgy fogyasztjuk, hogy rögtön a csap alá tesszük a poharat. Ha más okból folyattuk a vizet (zuhanyoztunk, mosogattunk), azzal már átöblítettük a hálózatot, akkor már nem kell hosszasan folyatni.
A kifolyatástól függetlenül, hogyan tudjuk leellenőrizni, hogy a végponton is megfelelő a minőség?
– Az érdeklődőknek az akkreditált vízvizsgáló laboratóriumok segíthetnek, ezek listája a Nemzeti Akkreditáló Hatóság honlapján elérhető. Amennyiben viszont állandó, vagy eseti jellegű panasza van a fogyasztónak a csapvíz minőségével kapcsolatban, akkor először a víziközmű szolgáltatót érdemes megkeresni, ha ott nem tudnak segíteni, akkor pedig a területileg illetékes népegészségügyi hatósághoz, a járási vagy megyei kormányhivatalhoz lehet fordulni.
1989-ben a Békés megyei Méhkeréken a csapvíz magas arzéntartalma miatt tasakos ivóvizet isznak a gyerekek az iskolában. Ez már a múlt, az ivóvízminőség-javító programoknak köszönhetően megszűnt az arzén probléma. A csapvíz ma mindenhol biztonságosan fogyasztható (Fotó: MTI/B. Fazekas László)
Mi magunk mit tehetünk azért, hogy jobb minőségű legyen a csapvizünk?
– A kifolyatás mellett fontos, hogy felújítás esetén csak engedélyezett anyagokat, szerelvényeket, csöveket építsünk be. Arra is oda kell figyelni, hogy ne legyenek használaton kívüli, pangó szakaszok az épületen belüli vízhálózatban.
Extrém esetnek tűnik, de többször előfordul olyan, hogy a fogyasztók a fúrt kútjukat az épületen belül összekötik a közműtől kapott ivóvízzel, hogy spóroljanak. Ez szigorúan tilos, az egész közműrendszert elszennyezheti.
Még egy téma, ami sokszor előkerül a csapvízzel kapcsolatban: az otthoni vízszűrő berendezések. Van értelme ezeknek, mire figyeljünk oda, ha esetleg használjuk őket?
– A csapvíz minősége miatt általánosságban nincs szükség ilyen eszközök alkalmazására Magyarországon. Van néhány fogyasztói panasz, amelyek megoldására alkalmasak lehetnek, például a klóros ízt akár meg is lehet velük szüntetni, illetve az ólomtartalom eltávolítására is elérhetők megfelelő berendezések. Fontos ugyanakkor, hogy ezeknek a termékeknek is a Nemzeti Népegészségügyi Központban zajlik az engedélyezése és bevizsgálása. Aki ilyen termék megvásárlásán gondolkozik, keresse fel a honlapunkat, ahol számos tájékoztató anyag megtalálható arról, hogy melyik termék mire jó, illetve mire nem jó. A reklámszlogenszerű állításokat itt ellenőrizni lehet. Mivel ezek engedélyköteles termékek, mindenféleképpen olyat válasszunk, aminek van engedélye.
Gondolom az ellenőrizetlen külföldi weboldalakról, interneten rendelt termékek többségének nincs ilyen engedélye…
– Igen, ez olyan piac, ahol főleg az interneten vásárolt termékek kikerülnek a hatóság látóköréből. Csak az engedélyezett termékek megfelelő módon történő alkalmazásakor garantált a biztonság. A legnagyobb problémánk ezekkel kapcsolatban nem is az, hogy sokszor olyan anyagok eltávolítását ígérik, amiket az ivóvíz egyáltalán nem tartalmaz. Például egyes eszközök a hormonok kiszűrését ígérik, pedig ezek igazoltan nincsenek jelen a csapvízben.
Az igazi probléma az otthoni víztisztítókkal az, hogy önmagukban is közegészségügyi kockázatot jelenthetnek. Szűrőanyagokat, műanyag alkatrészeket tartalmaznak, amik nem megfelelő kialakítás és helytelen használat esetén növelik a mikrobiológiai szennyezések kockázatát.
Magyarán mikrobák, például baktériumok telepedhetnek meg bennük, amik betegséget okozhatnak. Így gyakorlatilag többet árthatnak az egészségnek, mint amennyit segítenek. Sokszor kisgyermek születésekor veszik meg a víztisztítókat az emberek, egészségtudatossági szempontból, miközben sok eszköz használata nem is javasolt 3 év alatti gyermek esetén. Mindenképpen érdemes tájékozódni tehát a vásárlás előtt. A bevizsgált termékek esetében a magyar engedélyeket a vásárlóknak joguk van elkérni a forgalmazótól, ahol ellenőrizhetik azokat az alkalmazási feltételeket, amelyeket betartva a berendezések alkalmazása nem jelent kockázatot.
Ha kicsit eltávolodunk a két vízfajta szembeállítástól, milyen előnyei vannak, ha csapvizet vagy ásványvizet fogyasztunk más folyadékok helyett?
– Mindenképpen érdemes ásványvizet vagy csapvizet fogyasztani. Az üdítők nyilvánvalóan hozzájárulnak számos egészségügyi problémához, például az elhízáshoz, a fogszuvasodáshoz. A tiszta víz kalóriamentes, tehát gyakorlatilag bármennyi fogyasztható belőle. Mi elsősorban a csapvízre, valamint bizonyos esetekben az ásványvíz fogyasztására szavazunk.
Ha többet szeretne tudni a témáról, akkor olvassa el cikkünket, amiben összehasonlítjuk az ásványvíz és a csapvíz fogyasztásának előnyeit, hátrányait.
Címlapfotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Megjegyzés küldése