A régi filmgyártás korában itt forgatták az „Isten hozta, őrnagy úr” c. filmet, aminek bábuk állítanak emléket az út mellett. A „Szarvaskői-vár” a településtől É-ra csak egy falmaradvány, áldozatul esett az osztrák várrombolásoknak a XVIII. században.
Bélapátfalva irányába húzódik a Veres-oldal, amelynek védett sziklagyepe is a Bükki Nemzeti Park védett területe. A közeli Akasztóról É-Ék-i irányban kiváló kilátás nyílik a Bükkre. Itt geológiai tanösvény is fut, amelynek elején rögtön egy érdekes kőzetből, a mangángumós palából láthatunk egy sziklatömböt.
Keselyű hegy, Keselyű bérc a Szarvaskőt körülölelő hegyek közül ez a legnagyobb és a legmagasabb (444 m), a településtől nyugatra. A kék turistajelzésen haladva, mintegy 3 km-re, a hegy lábánál található a Tardosi vízimalom maradványa, az Eger patak mellett.
Szarvaskő az egri püspökség ősi birtoka volt.
Várát először az egri káptalan 1295 évi határjáró oklevele említette, a helység határa ekkor a bátori határral érintkezett. Az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék felsorolásában szerepel plébániája is, sub castri episcopi név alatt, 1438-ban várnagyát is említették, aki egyúttal az egri püspökség tisztje is volt. A vár alatt épült helység a 14-15. században Szarvaskőváralja néven szerepelt.
Az 1493-1494 évi egri püspöki számadáskönyvekben a település is a püspökség birtokai között szerepelt, amely egyben vámhely is volt. 1527-ben Szapolyai János király a várat és az alatta fekvő falut Erdődy Simon egri püspöknek adományozta, aki testvérét, Pétert tette meg várnagynak. 1596-ban, Eger eleste és a szerencsétlen kimenetelű mezőkeresztesi csata után Gáll János várnagy az őrséggel megfutamodott, elhagyta a várat, ekkor Szarvaskő a törökök kezébe került. 1596-tól kezdve Szarvaskő a hatvani szandzsákba tartozott.
Miután a vár a törökök birtokába került, nemcsak a vár belterülete, de a vár falai alatt elhuzódó házak is török birtokokká váltak. Szarvaskő egész 1687-ig maradt török kézben. 1687-ben, Dória János hadainak közeledtére a törökök belátták az erdő tarthatatlanságát és odahagyva a várat, Egerbe vonultak.
Eger visszavétele után a vár ismét az egri püspökök birtokába került. Ide vonult vissza 1710-ben Telekessy István egri püspök, aki II. Rákóczi Ferenc alatt oly nevezetes szerepet játszott; miután püspöki méltóságától megfosztották, itt készítette védőiratát, melynek eredményeképen, a pápa közbenjárására, visszakapta főpapi székét.
Ettől kezdve a helység 1848-ig az egri püspökség, majd érsekség földesúri hatósága alá tartozott. 1910-ben Szarvaskőnek 472 lakosa volt, melyből 471 magyar volt. Ebből 466 római katolikus volt. A 20. század elején Heves vármegye Egri járásához tartozott.
forrás: palocut.hu, zolkalauz.hu
Megjegyzés küldése