A Bükk egyik legszebb fekvésű településére év végétől már a fölötte elterülő legelők panorámás oldaláról érkezhetünk, miközben a faluból kivezető útszakasz ennél is látványosabb meglepetéssel vár.
Az idei plusztíz fokos télben igazán csábító opció egy látványos hózápor reményében útra kelni. A fehérbe öltöző tájhoz talán nem is adhatna más élesebb kontrasztot, mint Szarvaskő vöröses lávasziklái a Bükk nyugati oldalán.
Annál inkább érdemes lehet mostanában erre járni, mert az Országos Kéktúra útvonalának egyik leglátványosabb módosítása fejeződött be az apró falucska másik végén. Az új, végig széles kilátást nyújtó kéktúra-szakaszon sétálva, és a völgy szemközti oldala fölött álló, bizarr sziklák között még akkor sem érhet nagy csalódás, ha a várva várt hóesés végül ismét elmarad...
A közeli Egerből érkezve, napkelte előtt csábítóbb lehetőségnek ígérkezett a sziklák felől, tehát a Bélapátfalva felé eső irányból kezdeni a túrát, majd a nap végére eljutni az új nyomvonalhoz.
Szarvaskő egyik különlegessége a határában álló vulkáni hegycsoport, ami mélyen beékelődik a Bükk üledékes kőzetanyagú csúcsai közé. A törésvonalakkal is átszőtt, kemény andezitóriások közt talált utat magának a dél felé tartó Eger-patak.
Az egykori lávafolyamot mára persze az ember alul-felül meghódította, kívül és belül is robbantotta, majd turistautakkal is behálózta, de azért a területének nagyobbik felén megmaradt, érintetlen sziklák így is a természet erőinek egyedülálló nyomaival vártak.
A kőzet eredetének látványos ismertetőjelei az egymásra halmozódó, gömbölyded kőformák, amelyek a víz alatt felszínre folyó láva gyors lehűlésekor keletkeznek. Ezek a párnaláva-alakzatok többször is feltűnnek majd az út mellett.
A szurdok szűk mélyében egészen a 19. század közepéig csak az Eger-patak folyt, faltól falig elfoglalva a szűk helyet. Az Eger várost észak felől megközelítő országút ezért sokáig az áthatolhatatlan szorost megkerülve, a Gilitka-völgyön át érte el Bélapátfalvát, közel a mai kéktúra nyomvonalához. A század végére aztán robbantások sorozatával elkészült a szoroson átvezető országút, majd 1908-ra az Eger-Putnok vasútvonal is. Utóbbi két alagúton keresztül halad át a sziklasoron.
TÚRAAJÁNLAT
SZÖVEG: GULYÁS ATTILA, FOTÓ: GULYÁS ATTILA
bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: TURISTAMAGAZIN.HU
Az idei plusztíz fokos télben igazán csábító opció egy látványos hózápor reményében útra kelni. A fehérbe öltöző tájhoz talán nem is adhatna más élesebb kontrasztot, mint Szarvaskő vöröses lávasziklái a Bükk nyugati oldalán.
Annál inkább érdemes lehet mostanában erre járni, mert az Országos Kéktúra útvonalának egyik leglátványosabb módosítása fejeződött be az apró falucska másik végén. Az új, végig széles kilátást nyújtó kéktúra-szakaszon sétálva, és a völgy szemközti oldala fölött álló, bizarr sziklák között még akkor sem érhet nagy csalódás, ha a várva várt hóesés végül ismét elmarad...
A közeli Egerből érkezve, napkelte előtt csábítóbb lehetőségnek ígérkezett a sziklák felől, tehát a Bélapátfalva felé eső irányból kezdeni a túrát, majd a nap végére eljutni az új nyomvonalhoz.
Szarvaskő egyik különlegessége a határában álló vulkáni hegycsoport, ami mélyen beékelődik a Bükk üledékes kőzetanyagú csúcsai közé. A törésvonalakkal is átszőtt, kemény andezitóriások közt talált utat magának a dél felé tartó Eger-patak.
Az egykori lávafolyamot mára persze az ember alul-felül meghódította, kívül és belül is robbantotta, majd turistautakkal is behálózta, de azért a területének nagyobbik felén megmaradt, érintetlen sziklák így is a természet erőinek egyedülálló nyomaival vártak.
A kőzet eredetének látványos ismertetőjelei az egymásra halmozódó, gömbölyded kőformák, amelyek a víz alatt felszínre folyó láva gyors lehűlésekor keletkeznek. Ezek a párnaláva-alakzatok többször is feltűnnek majd az út mellett.
Érkezik a reggeli Eger-Szilvásvárad személyvonat
TÚRAAJÁNLAT
SZÖVEG: GULYÁS ATTILA, FOTÓ: GULYÁS ATTILA
bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: TURISTAMAGAZIN.HU
Megjegyzés küldése