Már régóta szemeztem az Eger mellett emelkedő Nagy-Egeddel, és november közepén végre sort kerítettem egy körtúrára. Az őszi főszezon itt októberben van, amikor cserszömörcéktől vöröslik a hegyoldal, de a Nagy-Egednek ilyenkor, szezonon kívül is különleges hangulata van, főleg akkor, ha a hegy rejtélyes múltja is feltárul a látogató előtt.
Egyedül persze nem találtam volna meg a Nagy-Eged alig ismert látnivalóit, amelyeket csak az elmúlt években fedeztek fel újra. Baráz Csaba a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa volt segítségemre, aki lelkes egri lokálpatrióta és alapítótagja a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesületnek, amelynek köszönhetően nemrégiben újra fény derült a hegy múltjának egy elfeledett darabjára.
Izgalmas nyomozás a rejtélyes kápolna után
Az Egertől északkeletre, szigetszerűen kiemelkedő 536 méter magas Nagy-Egedet a város „házi hegyének” is nevezik, hisz annyira közel van hozzá és az egriek szívesen kirándulnak itt. A hegyet több útvonalon is bejárhatjuk, én a Nagy-Eged hegyi tanösvényt választottam, amely a hegy déli oldalán kanyarog. Az első tanösvény 1991-ben létesült itt, és az évtizedek alatt bizony nyomott hagyott rajta az idő, ezért a Kaptárkő Egyesület úgy döntött, felújítja azt.
Új táblákat is terveztek, és amikor kutatásokat végeztek a hegy történetével kapcsolatban, Havasi Norbert, az egyesület elnöke különös feljegyzésekre bukkant, egy egykori kápolna nyomaira, amelyről ma már szinte senki nem tudott. Elindult a lázas nyomozás, amelybe egyre több önkéntes, civil és szakember egyaránt bekapcsolódott.
Vajon mikor épült? Ki építette? És miért tűnt el szinte nyomtalanul a kápolna?
Az első írásos emlék Barkóczy Ferenc püspök 1752-ben kelt támogató levele, amely a kápolna újjáépítéséről szól, és amelyből kiderült, hogy itt már korábban is állt egy kis templom. A hegyen remeték is éltek, akiknek emlékét földrajzi nevek is őrzik, a hegy tetején található Remete-barlang és a Remete-forrás.
A kápolnáról korabeli ábrázolások is fennmaradtak, és ezek szerint az épületet a városból is jól lehetett látni. Az 1782 és 1785 közötti 1. katonai felmérés térképe szintén jelzi az épületet, de a térképen mellé írva az is szerepel, „rudera”, vagyis ekkor a kápolna már rom volt. A nyomozás ezen a ponton újabb rejtélybe ütközött. Vajon mi az oka, hogy néhány évtized alatt magára maradt a kápolna, ahová egyébként előtte évente kétszer is körmenet indult az egri bazilikától?
Az egyik püspök felépítette, a másik lerombolta
1761-ben Barkóczy Ferencet esztergomi érsekké nevezték ki, az egri püspöki székben Eszterházy Károly követte őt, akinek a nevéhez sok más mellett az egri líceum alapítása is fűződik. Eszterházy rendkívül puritán életmódot folytatott, szigorúan betartotta a papokra vonatkozó szabályokat, és ezt a többi paptól is elvárta. Elődje Barkóczy Ferenc viszont kedvelte a barokk pompát, a fényűzést, és feltétlenül hű volt a császárhoz, Eszterházy viszont sokkal inkább kötődött Rómához. A két magasrangú egyházi vezető többször is vitába keveredett, és eltérő szemléletük nemcsak elvi síkon, de a gyakorlatban is megmutatkozott.
Eszterházy például 1762-ben elrendelte Barkóczy pompázatos felsőtárkányi nyári kastélyának lerombolását, ami szerinte túl hivalkodó volt.
De mi lehetett az oka annak, hogy a Nagy-Eged hegyi kápolna is erre a sorsra jutott? A nyomozások során egy különös esetre derült fény, aminek köze lehet ehhez. 1766-ban egy férfi ruhába bújt nő szegődött az itt élő remete szolgálatába. Később ez kitudódott, a nőt elfogták és egy boszorkányperben elítélték.
Ezt követően a püspök áthelyezte a remetét, később pedig lebontatta a kápolnát. Annak berendezési tárgyait a város egy másik kápolnájába vitték, amely a Hatvani temetőben áll. Az önkéntes kutatók itt több a hegyi kápolnából származó tárgyat is megtaláltak, amelyek az érseki múzeumba kerültek.
SZÖVEG ÉS FOTÓ: TÓTH JUDIT
bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz: TURISTAMAGAZIN
Megjegyzés küldése