Eger és térsége
Facebook  •  RSS
Minden, ami Eger
Eger és térsége – hírek, történetek, programok
Eger város körvonalrajza
✉HÍRLEVÉLFeliratkozás
Dátum
NÉVNAP: — HOLNAP: —
FRISS HÍREK ➜


Hungarikum is lehetne a szaloncukor, amelynek készítésével a 19. század első harmadában kezdtek foglalkozni a magyar cukrászok. A fára akasztható, selyempapírba és csillogó sztaniolba csomagolt édességet azóta is kizárólag a magyarok készítik. 

Ha a világban bárhol szaloncukorral találkozunk, az feltehetően Magyarországon készült, s ha mégsem, akkor előfordulása csak az ott élő magyaroknak köszönhető. Mára rengeteg ízt megtalálhatunk a boltok polcain, ám a zselés szaloncukrot semmi sem taszíthatja le trónjáról.

A szaloncukor az 1900-as évek végére terjedt el széles körben, és azóta díszítjük vele a karácsonyfát. Eleinte cukorkákat, csokigolyókat csomagoltak sztaniolba és színes selyempapírba, amelynek végeit sokáig kézzel rojtozták.

A 19. század végétől szinte minden híres magyar fővárosi cukrászda saját recept alapján készített szaloncukrot, így a maihoz hasonló széles választékot kínáltak a vásárlóknak. Arról sajnos nem maradtak fent feljegyzések, hogy melyik volt a legkedveltebb.

Az 1970-es és 80-as években kétféle szaloncukor, a csokoládébevonatos zselés és a konzum szaloncukor volt elérhető. Ez utóbbi csokoládébevonat híján gyakran keményre száradt.

Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára elmondta, hogy a kedvenc ízeket illetően vajmi keveset változott a magyarok ízlése: a legkedveltebb fajta maradt a zselés szaloncukor.

Az utóbbi 10–15 évben azonban utat törtek maguknak egyéb ízek is: a marcipános, kókuszos, mogyorókrémes mára minden bolt polcain megtalálható a karácsonyi időszakban.
Mennyiséget tekintve egy család átlagosan egy kilogramm szaloncukrot vásárol egy karácsonyi időszakban, ez összesítve évi mintegy 3500 tonnát jelent, több, mint 7 milliárd forint értékben.

A minőség minden édességnél, a szaloncukornál pedig főképp egyre fontosabbá vált. Intődy Gábor elmondta, hogy a vásárlók hajlandók többet is fizetni a minőségi termékekért.

Hungarikum is lehetne a szaloncukor, amelynek készítésével a 19. század első harmadában kezdtek foglalkozni a magyar cukrászok. A fára akasztható, selyempapírba és csillogó sztaniolba csomagolt édességet azóta is kizárólag a magyarok készítik. Ha a világban bárhol szaloncukorral találkozunk, az feltehetően Magyarországon készült, s ha mégsem, akkor előfordulása csak az ott élő magyaroknak köszönhető.

A Magyar Édességgyártók Szövetsége részletes táblázatba foglalta a szaloncukor-fogyasztási szokásokat:

Forrás: Magyar Édességgyártók Szövetségeforrás: hirado.hu
Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.
 
Top