A kilátástalan küzdelem – egy magyarra 25-30 török jutott –, győzelemmel végződött a legendás 1552-es esztendőben. Igaz, hogy akkora lyukak tátongtak több helyen a belső várfalon, amin kétökrös szekér befért egymás mellett a török ostrom után.
Emellett csaknem tizenkétezer ágyúgolyót szedtek össze a vár egész területéről, többek között a várfalból is – ezek egy részét is megtekinthetjük a kazamata kiállításaiban, az egykori kaszárnyatermek két szintjén tárlatvezetéssel (a téli nyitvatartás van érvényben). Az időpontokról tudakozódhatunk egyrészt az egri vár honlapjáról, másrészt a helyszínen, az információs pontnál.
Sok érdekességet tudhattunk meg a korabeli öltözéket viselő Kovács György interpretátor-tárlatvezetőtől. Kiderült róla, hogy a kétezer fős végvárat védő sereg hadnagya (nyolcvanhat hadnagy volt a várban) – igen jól tartja magát, meg se látszik rajta, hogy majdnem ötszáz éves. Humoros, és mindenkinek tetsző vezetése során bíztatja az őt követőket, ne tartsanak tőle, ugyanis a végén mindannyian egy oldalon fogunk harcolni.
Ilyen ígéret után kicsik és nagyok egyaránt itták a hadnagy úr szavát, legyen szó akár a Hősök termében való kalauzolásról, vagy az aknafigyelő folyósokkal való közeli ismerkedésről több méter mélyen. Itt az Egri csillagokban is szereplő borsószemes dob és a vízzel félig teli üst, amik az ellenség várárok ásásának felfedezésére szolgál, is segít az események elképzelésében.
Érdemes megtekinteni Gárdonyi Géza stílszerűen berendezett házát is az északi kapu közelében (előzetes jelentkezéssel látogatható a téli nyitvatartás során). Az emlékházban szinte minden bútordarab az eredeti helyén maradt: a berendezés eredeti, érintetlen. Érdekesség, hogy rengeteg könyve mellett az Egri csillagok születésének helyét, az író asztalát fentről világítja be egy ablak. Gárdonyi a rendelkezésére álló források alapján még nem tudott a hat hektáros külső várról, amit az osztrák a Rákóczi-féle szabadságharc kezdetén felrobbantott.
Csak az öt hektáros várról volt tudomása, amivel mi is ismerkedhetünk. Ennek során több érdekességgel is találkoztunk. Az egyik az, hogy a hősök márványtábláján két asszony is szerepel, az egyiket csak úgy említik meg, hogy Vas Ferenc anyósa. Többen azon morfondíroztunk anyós vicceken nevelkedve, hogy tán a hálás vő küldhette-e oda.
Egy másik érdekesség, hogy az egyetlen hiteles ábrázolása az idős Dobónak a itteni vörös márványsírja, habár a várkapitány Dobóruszkán van eltemetve.
Ha már ennyire belejöttünk a csodák átélésbe a várlátogatás során, éljünk át egy kis varázslatot is: ugorjunk be egy délelőtt a Varázstoronyba az Eszterházy Károly Egyetemre. Egy nagyon jól szervezett programnak lehetünk a részesei: hol a planetáriumi előadáshoz csatlakozhatunk, hol a XVIII. századbeli távcsövek világába csöppenhetünk bele, hol meg a fényképezőgép ősével, a camera obscurával barátkoztunk.
Szerző: Bodrog Beáta
bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz:
Megjegyzés küldése