Az ország legbizarrabb természeti képződménye
Az egerszalóki sódomb évről évre turisták ezreit vonzza a borvidék területére. Nézd meg te is!
Olajat kerestek Egerszalókon, de hévizet találtak, majd negyven év alatt elsőrangú fürdő nőtt ki a semmiből a tévedés nyomán. A látvány döbbenetes. Bár hazánkban sokfelé találni hőforrásokat, az itt feltörő kénes termálvíz olyan ritka képződményt hozott létre, melyhez hasonló csak néhány helyen, például Törökországban - Pamukkaléban - és a grúz Kaukázusban található.
Csoda több száz méter mélyről
Egy-egy meleg nyári napon ezrek keresik fel Egerszalókot, hogy megmártózzanak a csodavízben, vagy egyszerűen csak hempergőzzenek az iszapban. Alig negyven évvel korábban mindössze egy átlagos domboldal emelkedett itt. Nyáron zöldbe borult, télen kopárrá vált. Ám 1961-ben megváltozott minden.
Egerszalók a Bükk hegység lábánál, Egertől hat kilométerre terül el. A települést először 1248-ban említi így egy oklevél, mely szerint nevét az itt letelepedő Szalók nemzetségről kapta. A domboldalon olajat keresve próbafúrást végeztek 1961-ben, amikor 357 méter mélyről váratlanul 65 fokos termálvíz tört fel. A víz kalciumot, hidrogénkarbonátot, metakovasavat és ként tartalmaz.
Páratlan természeti formák
A 18 méter magas domb tetején feltörő vízből - ahogy lefolyik - kicsapódik a mész, a lerakódás pedig évről évre növekvő mértékben borítja be az egész domboldalt. Fehér mészkőteraszok, csipkés párkányok és mészkőfüggönyök jönnek létre, ahogy a víz fennakad a talaj természetes domborulatain. Kialakulásukkor ezek a teraszok még rendkívül puhák, mállékonyak, de idővel az újabb és újabb rétegektől egyre szilárdabbak és teherbíróbbak lesznek
A kivált mészből gátak, illetve különböző, különleges alakú, csodálatos teraszok képződnek. Formájuk a víz hőmérsékletétől függ. A termálvíz a föld különböző fémvegyületeivel keveredve változatos színekkel festi be a mészkövet.
A mészkőlerakódás területe körülbelül 120 négyzetméter. A forrás környékét néhány éve lezárták, hogy védjék a domboldalt, melynek egy részét a látogatók az évek során elhordták, komoly kárt okozva ezzel.
Télen-nyáron, éjjel-nappal
A felszínre törő forrásvíz - összetétele alapján gyógyvíznek minősül - az érelmeszesedési, ízületi és reumatikus panaszok, valamint az epebántalmak kezelésére, enyhítésére kiváló. A lejtő aljában az 1990-es években három medence épült ki. A víz enyhén savas jellege a hosszabb ideig tartó fürdőzést is lehetővé teszi, mert nem oldja a bőr savköpenyét. A gyógyulni, pihenni vágyókat itt helyben kemping, a faluban pedig a falusi turizmus keretében színvonalas szálláslehetőségek várják. A kis fürdő télen-nyáron folyamatosan üzemel: reggel hét órától hajnali négyig várja a látogatókat
Egerszalók további vonzereje a Laskó-patak 120 hektáros mesterséges víztározója, mely amellett, hogy bőséges öntözési lehetőséget biztosít a környező települések számára, közkedvelt horgászparadicsom is, valamint látványnak sem utolsó.
Cikkünk a Reader’s Digest Kiadó Csodaszép Magyarország című könyve alapján készült.
Megjegyzés küldése