Magyarország egyik legkülönlegesebb, és a legszebb természeti értékeink közé tartozó tájegysége, a Bükk-hegység számos hazai földrajzi rekorddal büszkélkedhet. A bükki rekordok könyvében előkelő helyen szerepel az eddig megismert legnagyobb mélységgel rendelkező magyar barlang is.
Rekordokban bővelkedik a legmélyebb barlanggal büszkélkedő Bükk
Egészen 2014-ig az ugyancsak a Bükk-hegységben található István-lápai-barlang tartotta a legmélyebb magyarországi barlang rekordját, a maga 254 méteres mélységével. A Bükkhöz, az Északi-középhegység földrajzi középtáján fekvő fenséges hegyvidéki vadonhoz számos hazai geográfiai, illetve természetföldrajzi érdekesség fűződik.
Magyarország egyik legszebb tájegysége, a Bükk-hegység több hazai rekorddal is büszkélkedhet FORRÁS: MTI/LEHOTKA LÁSZLÓ
A Bükk számít Magyarország legnagyobb átlagmagasságú hegyvidékének, itt található ugyanis a legtöbb 900 méter feletti hegycsúcs az országban, szám szerint több mint ötven.
Egy 2014-ben elvégzett GPS-technológiájú mérés szerint a Bükk legmagasabb pontja a Kettős-bérc déli csúcsát alkotó Szilvási-kő, amely 960,7 méterre emelkedik a tengerszint fölé. De nemcsak a legtöbb 900 méter feletti hegycsúccsal,
HANEM MAGYARORSZÁG LEGNAGYOBB EGYBEFÜGGŐ ERDŐSÉGÉVEL IS A BÜKK BÜSZKÉLKEDHET.
A Bükkben található az ország legnagyobb egybefüggő erdőségeFORRÁS: MTI/H. SZABÓ SÁNDOR
Az erdőség kiterjedése meghaladja a százezer hektárt, ami több tucat ritka és fokozottan védett állatfaj számára biztosít háborítatlan élőhelyet. A Bükk az Északi-középhegység egyetlen olyan hegyvidéke, ami nem vulkáni eredetű.
A Bükk-hegységet triász időszaki tengeri üledékek, a szürkésfehér színű mészkő és dolomit építik fel FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
A HEGYSÉGET ZÖMÉBEN TRIÁSZ IDŐSZAKI TENGERI ÜLEDÉKES KŐZETEK, MÉSZKŐ ÉS DOLOMIT ÉPÍTIK FEL.
Ezért nem véletlen, hogy az egyik legnagyobb hazai karszthegységünk rendelkezik a legtöbb barlanggal; több mint 1 100 barlang található a Bükkben, köztük a legmélyebb is.
Amikor a Bükk-fennsíkon sétálunk, Afrika egyenlítői partvidékét tapossuk
A Bükk központi részét elfoglaló, önálló földrajzi tájnak minősülő Bükk-fennsík hazánk legmagasabban, 600 és 900 méteren fekvő, és legnagyobb kiterjedésű karsztfennsíkja, amelyet teljes egészből a triász időszak derekán, nagyjából 230 és 220 millió évvel ezelőtt képződött nagy mésztartalmú dolomit, illetve mészkő épít fel.
A Bükk-hegység részlete a Heves megyei Noszvaj határában FORRÁS: MTI/H. SZABÓ SÁNDOR
A fennsíkon sétálva és a tájban gyönyörködve talán eszünkben sem jut, hogy az aljnövényzetből kikandikáló fehér mészkősziklákat alkotó tengeri üledék
AZ EGYKORI HATALMAS TRÓPUSI TETHYS-ÓCEÁN AFRIKAI PARTVIDÉKÉN RAKÓDOTT LE A TÁVOLI MÚLTBAN, AZ EGYENLÍTŐ KÖZELÉBEN.
Életkép a Tethys-óceán partjáról egy pihenő repülő hüllővel FORRÁS: ORIGO
A fennsík egyik legfőbb geográfiai jellemzője, a napjainkban is tartó karsztosodás a miocén időszak végén, 6-7 millió éve vette kezdetét,
ÉS A KARSZTOSODÁS HOZTA LÉTRE A FENNSÍK RENDKÍVÜL VÁLTOZATOS BARLANGVILÁGÁT IS.
A Bükk-fennsíkon barangolva igen sok víznyelőt fedezhetünk fel, amelynek mindhárom típusa, a dolina, a töbör és a zsomboly is előfordul itt.
A Bükkben a miocén időszak végén kezdődött el, és máig tart a karsztosodás F
ORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
A víz hosszú és szívós munkájának köszönhetően néhány barlang rendkívül kimélyült, amelyek közül a Bányász-barlang számít a legmélyebb magyarországi barlangnak.
Titokzatos csontvázra bukkantak a barlangászok
A régmúltban is ismert nyitott szájú barlang feltárását először 1963-ban a Miskolci Bányász Barlangkutató Csoport kezdte el.
A Bükk területén több mint 1 100 barlangot ismerünk FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
A kürtő teljesen be volt temetődve üledékkel, ezért amikor elkezdődött a kutatás,
A BARLANGÁSZOKNAK MÉG FOGALMUK SEM VOLT ARRÓL, HOGY MEKKORA ÉS MILYEN MÉLY LEHET A FÜGGŐLEGES, KÜRTŐSZERŰ HASADÉK.
Amikor a nyílást befedő mintegy hét méter vastag üledéket eltávolították, 11,5 méter mélyen egy emberi csontvázra bukkantak.
A Bányász-barlang hazánk legmélyebb barlangja
FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS/EGRI CSABA
ÁM NEM VOLTAK BABONÁSAK, ÉS TOVÁBB FOLYTATTÁK A KUTATÁST.
Ez az első nagy feltárás 120 méteres mélységig jutott le, egészen az Omladékos-teremig. A barlangászok felfedezték, hogy a Bányász-barlang még nagyobb mélységbe nyílik lefelé, ám egy vízbetörés megakadályozta, hogy tovább kutassanak.
A Csipkés-kürtő bejárata
FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS/BERENTÉS ÁGNES
A feltárást bő egy évtizeddel később, 1975-ben a Herman Ottó Karszt és Barlangkutató Csoport folytatta tovább, harmadjára pedig a Budapesti Egyetemi Atlétikai Klub barlangászai szálltak alá a mélybe 1992-ben, hogy újabb járatokat fedezzenek fel.
MÁR EZEK A FELTÁRÁSOK IS BEBIZONYÍTOTTÁK, HOGY A BÁNYÁSZ-BARLANG SOKKAL MÉLYEBB LEHET A FELTÉTELEZETTEKNÉL.
Mégis, a Bányász-barlang kutatásában csak két évtizeddel később történt meg a nagy fordulat.
Négyszáz méterig is lenyúlhat a kürtőszerű járat
2010 októberében alakult meg a Szinva Csoport, több barlangkutató egyesület profi speleológusaiból. A Szinva Csoport barlangászai a korábbi kutatások eredményeire alapozva fogtak hozzá a mély, kürtőszerű járatrendszer szisztematikus feltérképezéséhez. Ők fedezték fel azt az apró omladékos termet,
AMELYET AZ OTT TALÁLT NAGYSZÁMÚ NYESTKOPONYA NYOMÁN NYEST-TEREMNEK NEVEZTEK EL.
Kisragadozó koponyája a Nyest-teremben FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS/BERENTÉS ÁGNES
2011 januárjában sikerült áttörniük egy szálkőszűkületet, és innen továbbhaladva 112 méteres mélységben felfedezték a Cseppköves-termet, valamint az ebből nyíló Hasadék-aknát. Az évekig tartó feltárás során, 2014. január 8-án érték el a 234 méteres mélységben fekvő Anna-aknát,
MAJD INNEN TOVÁBBHALADVA JUTOTTAK EL A BARLANG EDDIGI LEGMÉLYEBB PONTJÁRA, A 274 MÉTERES MÉLYSÉGBE.
Valószínű, hogy még 300 méternél is mélyebbre nyúlik a hasadékszerű barlang
FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS/SLÍZ GYÖRGY
Ezzel a mélységadattal a Bányász-barlang vette át a vezetést az addigi hazai mélységi rekorder István-lápai-barlangtól.
ÁM BIZONYOSNAK LÁTSZIK, HOGY A BÁNYÁSZ-BARLANG MÉG NEM ADTA KI AZ ÖSSZES TITKÁT.
A szakemberek a legmélyebb régióban is észlelhető lentről jövő huzatból, valamint az előzetes felmérések alapján úgy vélik, hogy a Bányász-barlang legmélyebb pontja akár a 400 métert is elérheti.
A Bányász-barlang 2013 óta a fokozottan védett természeti értékeink közé tartozik
FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS/NAGY GERGELY DOMONKOS
Ennek bizonyítása azonban még a további feltárásokra vár. A Bányász-barlang 2013-tól a fokozottan védett természeti értékeink közé került. A barlang a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságánál történt előzetes bejelentkezés,
ILLETVE REGISZTRÁCIÓ ALAPJÁN HIVATÁSOS TÚRAVEZETŐ KÍSÉRETÉBEN LÁTOGATHATÓ,
de csak annak ajánlható ez a fantasztikus kalandnak számító túra, aki jó kötélmászó képességekkel rendelkezik.
a cikk eredeti helye, forrása: ORIGO.hu
Megjegyzés küldése