A híd középkori eredetű, a 16. századtól kőhídként említik. Még az 1690-es összeírásban is kőhídként szerepelt, hogy ezután mi történt, nem tudjuk pontosan, de a kőhíd megsemmisült.
Helyén a 18. század elején már csak fahíd állt, ám 1729-ben a városi tanács úgy határozott, hogy e fontos fahídját kőhídra cseréli. 1730-31-ben épült a kétnyílású, nevezetes híd. Tervezője is ismert Giovanni Battista Carlone személyében. 1731-ben tehát már állt az új kőhíd, védfalán tíz szobor állt. A kőfaragó munkát Steyer János végezte. Később az 1878. évi árvíz megrongálta, ezért lebontották és helyére fából készült, új híd került. Sőt a patakot, a fahídtól kezdődően mindkét irányban fapallókkal befedték, így növelték meg a piac területét.
1944-ben ez a híd is erősen megrongálódott, de 1947-ben újjáépítették. Ekkor a Kossuth-centenárium tiszteletére emléktáblát helyezetek el a híd egyik középső kőpillérére, ami jelenleg hiányzik. Ez a híd fontos szerepet töltött be, mert a rajta átkelők két megye határát lépték át, akik pedig éppen a piacra igyekeztek, mint árusok, a hídon vámot fizettek.
A város hídon túli, vár felé eső része egészen 1807-ig Borsod vármegyéhez tartozott. Ha áthaladunk a hídon, a jobb oldali ház (egykori Ringelhann-ház) falán árvízjelző tábla emlékeztet az Eger-patak erejére, pontosabban az 1878. augusztus 30-31-én Eger városát és lakosságát sem kímélő áradatra.
forrás: egrirege.hu
Helyén a 18. század elején már csak fahíd állt, ám 1729-ben a városi tanács úgy határozott, hogy e fontos fahídját kőhídra cseréli. 1730-31-ben épült a kétnyílású, nevezetes híd. Tervezője is ismert Giovanni Battista Carlone személyében. 1731-ben tehát már állt az új kőhíd, védfalán tíz szobor állt. A kőfaragó munkát Steyer János végezte. Később az 1878. évi árvíz megrongálta, ezért lebontották és helyére fából készült, új híd került. Sőt a patakot, a fahídtól kezdődően mindkét irányban fapallókkal befedték, így növelték meg a piac területét.
1944-ben ez a híd is erősen megrongálódott, de 1947-ben újjáépítették. Ekkor a Kossuth-centenárium tiszteletére emléktáblát helyezetek el a híd egyik középső kőpillérére, ami jelenleg hiányzik. Ez a híd fontos szerepet töltött be, mert a rajta átkelők két megye határát lépték át, akik pedig éppen a piacra igyekeztek, mint árusok, a hídon vámot fizettek.
A város hídon túli, vár felé eső része egészen 1807-ig Borsod vármegyéhez tartozott. Ha áthaladunk a hídon, a jobb oldali ház (egykori Ringelhann-ház) falán árvízjelző tábla emlékeztet az Eger-patak erejére, pontosabban az 1878. augusztus 30-31-én Eger városát és lakosságát sem kímélő áradatra.
forrás: egrirege.hu
Megjegyzés küldése