0

A város az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén terül el.

A belváros közvetlen környezetét már az őskorban is lakták, a 10. század első felében a honfoglaló magyarság utáni nemzedék foglalta el a területet

Eger alapítása Szent Istvánnak köszönhető, aki az egyik püspöki egyházmegye székhelyévé tette.

A város ezután hamar vallási központtá fejlődött, de ez nem tartott túl sokáig – 1241-ben a tatárok felégették a várost.  IV. Béla király 1248-ban engedélyt adott kővár építésére, és a város újra békés fejlődésnek indulhatott


Mikor az Oszmán Birodalom elfoglalta Budát, és az ország három részre szakadt, jelentős végvárra vált Eger vára. Az 1552-es török ostrom később az egri diadal néven írta be magát a történelemkönyvekbe. A védés sikere gyakorlati szempontból is jelentős volt, eredményeként 44 évre sikerült megakadályozni a további török hódításokat.

1596-tól 91 évig Eger az Oszmán Birodalom része volt, a vár 1687-es visszafoglalása alatt a város állapota teljesen megromlott. A 18. század Eger fejlődésének és gyarapodásának időszaka volt:  a város II. Rákóczi Ferenc fejedelem hadiszállásává és a felszabadított országrész központjává vált.

A Dobó téren szoborcsoport emlékezik a város egyik legmeghatározóbb történelmi eseményére


Az Érsekkert Eger legnagyobb parkja


Zenepavilon az Érsekkertben


A 19. század első évében a belvárosban tűzvész pusztított, pár évtized múlva egy újabb tűzvész, nem sokkal utána pedig kolerajárvány keserítette meg az egriek életét. 1878-ban a kiáradt Eger-patak rombolt a belvárosban, halálos áldozatokat és összedőlt házakat hagyva maga után. Azonban jó dolgok is történtek az 1800-as években, az egyik ilyen a Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház, ismertebb nevén az egri bazilika megépítése volt.


Eger a 20. században mint iskolaváros híresült el, a század elején kőszínház is épült,  vonzerejét pedig a gyógyfürdő 1933-as alapítása növelte.  A két világháború szele azonban a várost is felforgatta, a gazdasági élet és a város állapotának helyreállítása évekig tartott.

1968-ban a barokk belvárost védetté nyilvánították, és ezzel több más várostól eltérően megkímélték a további, oda nem illő épületek beépítésétől.

1978-ban a települést a helyi műemlékek védelméért Hild János-díjjal tüntették ki


Megjegyzés küldése

 
Top