Magyarország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége. Nevét leggyakoribb fájáról, a bükkről kapta.
Legmagasabb pontja a 961 méter magas Szilvási-kő, amely a pontosabb GPS-mérések során vette át ezt a címet az Istállós-kőtől. A Bükk-hegységet elég könnyen be lehet határolni. A nyugati oldalon a 25-ös főút (Ózd-Eger), a déli oldalon a 3-as főút, keleten Miskolc városa, az északi oldalon a 26-os főút (Miskolc-Bánréve) zárja körbe.
Lillafüredre látogatva festői szépségű táj tárul elénk . A település ikonikus jelképe, a bámulatos Hámori-tó és a Palotaszálló mindig szeretettel és ezernyi csodával várja az idelátogatókat. Érdekesség, hogy a település a nevét Borsod vármegye főispánjának leányáról, Vay Lilláról kapta.
A Szalajka-völgy a kis patakokkal, vízeséseivel, kisvasúttal és a kristálytiszta vízben úszó pisztrángokkal mesebeli élményt nyújt mindenkinek. Nem véletlen, hogy Magyarország egyik legnépszerűbb kirándulóhelye!
A Mátra és a Bükk közötti dombvidéken, egy meredek vulkáni csúcson magasodik a Siroki vár. Magyarország legvadregényesebb sziklavárát nemcsak a sziklatömb tetejére építették, hanem a belsejébe is. A riolittufából álló hegy gyomrában kazamatarendszer, barlangok, lépcsők várják a kalandok iránt érdeklődő látogatókat. Egy legenda szerint a „Mulató palotától" lefelé vezető alagút (amely eddig nem került feltárásra) az Egri várral kapcsolta össze Sirok várát.
Eger mellet, Szomolyán járva egészen egyedi látványt nyújtanak a Kaptárkövek. A kaptárköveket a régmúlt emberei alakították ki úgy, hogy a kúp alakú kőtornyok oldalába fülkéket vájtak. Szomolyán mintegy 117 fülke található. Ezek rendeltetéséről számos legenda él. Gyertek, fedezzétek fel!
A Lillafüredhez tartozó Újmassán található az ország egyik legrégebbi kohója, az Őskohó! Az alapító levelet még maga Mária Terézia írta alá 1772-ben. Közel 100 éven keresztül folyt itt a termelés, majd az később átkerült Miskolcra. Ezután a Kohó műemlékké lett nyilvánítva, ahol évente egyszer, a szeptemberi Fazola-napok keretén belül jelképes csapolást hajtanak végre.
Lillafüred Miskolc településrésze, de a város belterületétől több kilométerre helyezkedik el. Miskolc egyik legmagasabban fekvő része, a Bükk-vidéken, a Szinva és a Garadna-patakok összefolyásánál a 2505-ös közút mentén. Turisztikai szempontból jelentősége kiemelkedő, ez az egyik legjelentősebb turisztikai település a Bükk-vidéken.
Lillafüred Magyarország egyik legszebb települése rengeteg látnivalóval, köztük Lillafüred két legfontosabb jelképével a Hámori-tóval és a Palotaszállóval. Turisztikai jelentősége kiemelkedőnek nevezhető, mivel Magyarország egyik legjobb adottságokkal rendelkező hegyvidéki üdülőhelye.
1892-ben gróf Bethlen András földművelési mi ... Bővebben »
A népszerű és kedvelt kirándulóhely a Bükk-hegység lábánál, a heves megyei Szilvásvárad határában. A magashegységi jellegű völgy nevét a XIX. században kapta az itteniek fő megélhetéséről, a kálium-karbonát (hamuzsír) égetéséről.
Az év minden napján sétálhatunk az ország egyik leghíresebb kirándulóhelyén: a Szalajka-völgyben. Itt működik az 1908-ban készült, egykor több mint 30 km hosszúságú kisvasút hálózatnak az utolsó, megmaradt 4 km hosszú szakasza, melyen a 15 perces zakatolás után érhetjük el a Gloriett-tisztást. Ez Magyarország legmeredekebb – fogaskerék nélküli - vasúti pályája, mely helyenként a 41 %-os emelkedést is meghaladja. Útvonalunk megválasztásakor, célszerű egy irányban vonattal, visszafelé pedig gyalog végignézni a völgyet. Mi most gyalog indulunk, a Szalajka ... Bővebben »
A Mátra és a Bükk közötti dombvidéken egy meredek sziklacsúcson magasodik több mint hétszáz éve a siroki vár. A felújított alsó- és felsővár is látogatható, de a legizgalmasabb a vár kazamatarendszerének, zegzugainak, barlangjainak a felfedezése. A vár egy szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos, vermekkel és alagutakkal szabdalt középkori építmény. Eredetileg magánvár volt, csak később alakították ki végvárrá, igazi védelmi rendszerét az alsó vár jelentette. Legrégebbi építménye a lakótorony.
A 296 m magas Vár-hegyet megkerülve, egy szépen kiépített sétaúton juthatunk fel az alsó bejárattól az északi oldalon lévő tulajdonképpeni várkapuhoz.
A vár két részből áll, az alsó és a felső várból.
Az alsó várban láthatjuk az ötszög alapú olasz bástyák maradványait is. A meglepően kisméretű ... Bővebben »
Szomolya ritka természeti látnivalóval is büszkélkedhet. A falu határában, a település központjából nyugati irányba vezet ki a Szomolyai Kaptárkövek Tanösvény, mely a Szomolyai Kaptárkövek Természetvédelmi Terület természeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be.
A Vén-hegy nyugati lejtőjén, a Kaptár-völgyben a nyolc nagyobb, fülkés sziklára, kőkúpra tagolódó riolittufa vonulat Magyarország legtöbb fülkével rendelkező kaptárkő-csoportja. Négy lelőhelyen – 13 kaptárkövön – összesen 137 db fülke van. Ugyanitt, találjuk a Bükk egyik legnagyobb tufakúpját, a völgyet uraló, legimpozánsabb sziklavonulatot, mely a Királyszéke elnevezést kapta. Egy búbos kemencéhez hasonlító nagyobb kúpra és több kisebb kúpra tagolódik, de a sziklát átszelő hasadékban, a Kutyaszorítóban is találhatók fülkék. ... Bővebben »
A pisztrángtelep és Lillafüred között lévő őskohó Magyarország egyik kiemelt ipartörténet műemléke. Lillafüred közelében, a Bükki Nemzeti Park területén áll, úgy fest, mintha valami ősi rituálé helyszíne lenne. Mellette áll a Massa Múzeum, egy korabeli, rekonstruált vasverő, illetve egy műszaki skanzen. A Fazola-kohó gyerekeknek is ideális kirándulás lehet.
Fazola Henrik már 1765-től telepített kohászati üzemeket a Garadna és a Szinva patakok völgyében. A telepen kovács- és szegverő üzem is létesült, a kohó azonban 1820-ban beszüntette működését.
Fazola Frigyes, a kiváló képességű kohómérnök lépett apja nyomdokaiba, 1813-ban Újmassán új kohót épített, s a kohóüzemek munkájához, a hámorok működtetéséhez víztározót épített, ez a mai Hámori-tó. Az üzemeket 1847-ben meglátogatta I ... Bővebben »
Az összeállítás eredeti helye, forrása:
Megjegyzés küldése