Vasúti körutazás hazánk festői tájain.
Felkeressük a királynék városát, a magyar Riviéra északi partját, barangolunk a Szalajka-völgyben és Gemenc ártéri erdőségeiben, végül a Széchenyi-hegyi Gyermekvasútnál zárjuk hazánk történelmi és természeti szépségeinek lajstromát, ahol azt is megtudhatjuk, mi köze van Tbiliszinek az egykori Úttörővasút építéséhez.
Téli csoda az Eger-Szilvásvárad vasútvonalon, Szarvaskő közelében (Kép forrása: MTI)
Személyszállítás és kisvasút Szilvásváradon
Az Eger–Putnok-vasútvonal a MÁV 87-es számú vonala, amelynek teljes hossza 68 km. Szilvásvárad és Putnok között a személyszállítás 2009. december 13-ától „ideiglenesen” szünetel. Ez Magyarország egyik legromantikusabbnak számító hegyvidéki vasútja, alagutakkal, völgyhidakkal, szűk ívű pályaszakaszokkal.
Jelenleg zömmel az idegenforgalmi igényeket kiszolgálva működik az Eger-Szilvásvárad szakasz. Turisztikai főszezonban napi 4, szezonon kívül 2 vonatpár közekedik, az éves utasszám hozzávetőlegesen 27 000 fő. Az itteni látnivalók, a Szalajka-völgyi vízesés, az erdei vasút, a bélapátfalvi középkori templom, a világhírű ősrégészeti lelőhely Subalyuk-barlang, vagy az Állami Ménesbirtok Bemutató Telepe és a a közelmúltban épült Szilvásváradi Lovas Stadion vonzzák a turistákat.
Téli csoda az Eger-Szilvásvárad vasútvonalon, Szarvaskő közelében (Kép forrása: MTI)
A kisvasút a Szalajka-völgy bejáratánál lévő Fatelep állomásról indul, a vonal hossza közel 5 km, a végállomás pedig a Gloriett-tisztás. A Márkus Ágoston egri mérnök tervei alapján megépített keskeny nyomtávú, gőzüzemű erdei vasút 1908-ban kezdte meg működését. A harmincas években majdnem 30 km hosszú vonalon főleg az erdészetben kitermelt faanyag, és mészkő szállítására használták.
1966-tól a gőzmozdonyok helyét a dízelmozdonyok vették át. A hatvanas évek végétől az árufuvarozás egyre inkább háttérbe szorult, a turizmus fellendülésével pedig a személyforgalom vált meghatározóvá. Évente átlagosan 200 ezer turistát szállítanak a szerelvények, ezzel a Lillafüredi Állami Erdei Vasút és a budapesti Gyermekvasút után a 3. legforgalmasab erdei vasútként tartják számon.
A lillafüredi Palotaszálló, háttérben a Lillafüredi Állami Erdei Vasút megállója, 1931 (Kép forrása: Fortepan / Hirschler Károly)
bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz:
Megjegyzés küldése