A D-vitamin-bevitel fontossága általában a napsütésben szegény, téli hónapokban kerül előtérbe, de járványos időben is propagálják szedését az immunerősítés miatt. De mit tehetünk akkor, ha sosem süt a nap, és májat vagy tojássárgáját sem tudunk minden nap enni? Ugyanis ezek a leggazdagabb D-vitamin-források az élelmiszerek közül. Kiderült, hogy ha heti négyszer kicsit intenzívebben mozgunk, már akkor is sokat tettünk a vitaminkészletünk felturbózásáért.
Az Advanced Science folyóiratban megjelent új tanulmány kimutatta, hogy a rendszeres, mérsékelt intenzitású fizikai aktivitás is fenntarthatja a szervezet D-vitamin-szintjét, még télen is, amikor kevés a napfény. Fontos, mert nagy szerepet játszik a csontsűrűség, az immunrendszer támogatásában. A tanulmány alapjául egy olyan kísérlet szolgált, amiben összehasonlítottak egy olyan csoportot, aminek tagjai heti négyszer végeztek kardioedzést (futópadon gyalogoltak vagy szobabicikliztek), egy olyan csapattal, akik nem sportoltak.
A sportosoknál szignifikánsan nagyobb valószínűséggel maradt fenn a D-vitamin optimális szintje, függetlenül az évszaktól, a nem sportolóknál csökkent, főleg a napsütésben szegény téli hónapokban. A D-vitamin-hiány vagy -elégtelenség elsősorban felnőtteknél alakul ki, és bár fizikai aktivitással nem lehet teljesen kiváltani a napsütést, a mozgás mégis segíthet a D-vitamin-szint fenntartásában.
Gyaloglással aktivizálható
A D-vitamin nagy része – amit akár napsugárzásból, élelmiszerekből vagy táplálékkiegészítőkből viszünk be a szervezetbe – inaktív, ahhoz hogy aktív legyen, kétszer kell átalakítani. Először 25-hidroxi-D-vitaminná (25[OH]D), ezt vérvizsgálatokkal lehet mérni, ezután 1,25-dihidroxi-D-vitaminná, ami már biológiailag aktív, vagyis ez működik a legjobban a sejtjeinkben. Bár az, hogy a testmozgás hogyan termel D-vitamint, pontosan még nem ismert, valószínűleg arról van szó, hogy segít szabályozni a vitamin aktiválásában részt vevő enzimeket azzal, hogy csökkenti a gyulladást – ami egyébként hajlamos gátolni az inaktívból aktívvá alakulási folyamatot.
De a magasabb D-vitamin-szint az öregedést is lassítja, mert a kromoszómák végén található telomerek hosszára hat pozitívan.
Az öregedés egyik kísérője, hogy a telomerek megrövidülnek a korral.
Ezek a sejtek végén található, ismétlődő nukleotidsorozatok védik a sejtek genetikai anyagát, mert megakadályozzák a DNS szakadását és hibás összekapcsolódását más DNS-szálakkal. Ahogy a sejtek osztódnak, a telomerek rövidülnek, és idővel teljesen elkopnak, ami egészségügyi problémákhoz vezethet.
Azonban akiknek magasabb a D-vitamin-szintje, azoknak hosszabbak a telomerszakaszaik is, vagyis a DNS kevésbé sebezhető a károsodásokkal szemben. Ezek a megállapítások összhangban vannak a korábbi kutatások eredményeivel, amelyek a D-vitamint összefüggésbe hozták a gyulladáscsökkentéssel és a sejtek stresszállapotának visszaszorításával.
Lustáknak is ideális
De mennyit kell ahhoz mozogni, hogy megfelelő biológiailag hasznosuló D-vitamin-szintünk legyen? Ha heti egy intenzívebb edzést végzünk és három gyengébbet – mondjuk, csak gyorsan gyalogolunk vagy kerékpározunk –, akkor már eleget teszünk a D-vitamin-szint fenntartásához.
Ha a pulzusszám megemelkedik napi 30–45 percig heti négyszer, nemcsak az ajánlott fizikai aktivitást jelentő irányelveknek (heti 150 perc) felelünk meg, hanem segítünk a szervezetnek fenntartani az aktív D-vitamin-szintet is.
Egy nagy kérdés maradt még: Vajon a táplálékkiegészítőkkel is pótolhatjuk vajon a D-vitamint, ha nem süt a nap, nincs kedvünk mozogni, és nem eszünk májas rántottát? Akiknél fennáll a csontritkulás kockázata, mindenképp érdemes szedni, de ez sem elég, ha valaki nem végez testmozgást, mert a táplálékkiegészítők inaktív formában biztosítják csak a D-vitamint. Rendszeres mozgás nélkül a szervezet kevésbé lesz képes aktívvá alakítani, úgyhogy kell a mozgás és a táplálékkiegészítők is. Az egyik biztosítja a nyersanyagot, a másik pedig segít a szervezetnek aktiválni és hatékonyabban felhasználni azt.
Az összeállítás, forrás eredeti helye: Index - Tudomány
Megjegyzés küldése