Ünnepel a tározó. Egészen pontosan 52 éves a Tisza-tó, 1973. május 16-án adták át a vízlépcsőt Kiskörénél.
52 évvel ezelőtt, 1973. május 16-án ünnepélyes keretek között avatta fel a Kiskörei vízlépcsőt Fock Jenő miniszterelnök, létrejött a Tisza-tó.
A nagyműtárgy elsősorban a Tisza áradásainak szabályozása, valamint az öntözéses gazdálkodás lehetőségének megteremtése érdekében létesült az ország egyik legszárazabb térségében. Az akkori döntéshozók azzal számoltak, hogy Közép-Európában a legnagyobb öntözőrendszer jön majd létre, amely az innen kiinduló Jászsági és Nagykunsági-főcsatornákon keresztül összesen 300 ezer hektáron biztosítja majd az éltető vizet a szántóföldekre, rizstelepekre, halastavakba.
Évmilliók alakítják át a hegyeket, a tengereket vagy az állatok közösségét. Erre jön az ember, és „pillanatok” alatt a maga kedvére formálja a tájat. Ez nem mindig egyezik a természet kedvével, és ilyenkor jönnek az árvizek, egyéb katasztrófák. De vannak olyan húzásaink is, melyekért madarak tízezrei mondanak köszönetet – és nem utolsó sorban még nekünk, embereknek is jó. A Tisza és a Tisza-tó története hosszú, izgalmas fordulópontokkal tarkítva. Spoiler: a történet „vége”, hogy a tavat már létrejöttekor védetté nyilvánították, és ma már az UNESCO világörökség része. A tó 52 éves születésnapját ünnepeljük idén, jöjjön hát a Tisza-tó önéletrajza:
A Tisza-tó létrejöttének története
Az eredeti tervekben négy duzzasztási ütemet határoztak meg, a tározó ökológiai változásainak és a várható vízigények figyelembevételével. Az első a vízlépcső üzembe helyezésével egyidőben történt, gyakorlatilag mederduzzasztást jelentett, a víz szintje mindenütt a partok között maradt, nem lépett ki a hullámtérre. A második ütemet jelentő térségi duzzasztás öt évvel később, 1978-ban valósult meg. A hasznos tározott víztérfogat ezzel 96–101 millió köbméterre nőtt a Tiszán érkező vízhozamok függvényében. 1984-ben további 25 centiméteres vízszintemelés történt, így a tározó felülete 127 négyzetkilométerre nőtt, és – nyári duzzasztási szintnél – 123 millió köbméterre bővült a hasznos tározótérfogata.
A mesterséges vízbázist eredetileg Kiskörei-tározóként rajzolták bele a földrajzi atlaszokba, a Tisza-tó elnevezést csak egy évtizeddel később, 1988-ban kapta. A létesítményegyüttes azóta is meghatározó szerepet tölt be az egész Alföld társadalmi és gazdasági életében. Kiemelt jelentőséggel bír a klímaváltozás eredőjeként mind gyakoribbá váló időjárási szélsőségek kedvezőtlen hatásainak mérséklésében.
Körzetét üdülőterületté nyilvánították, ami közvetlenül 13 tóparti települést érint, de közvetetten 46 település turisztikai attrakcióit, szolgáltatásait foglalja magába. Különösen az elmúlt két és fél évtizedben gyökeret eresztett a falusi turizmus, az aktív-, az öko- és a horgászturizmus, sorra létesültek kereskedelmi és falusi szálláshelyek, jöttek létre a kapcsolódó szolgáltatások. A természet pedig egyedülálló ökoszisztémákat „hozott létre” a tározóban és környezetében.
címlapfotó, Aktív Kalandor
bővebben az összeállítás forrás eredeti helyén olvashatsz:
Megjegyzés küldése