Hiába számítottak az áprilisi fagyokra a cseresznyetermelők, ahol tudtak védekezni, ott sem kerülték el a nagy károkat, és – a kajszihoz hasonlóan – az elmúlt negyedszázad leggyengébb termése lesz az idei. A cseresznye termésmennyisége nagyon hektikus, a termőterülete pedig az utóbbi években folyamatosan csökken.
A cseresznye szüreti időszaka jellemzően május végén kezdődik és július első felében végződik. A hazai ültetvényekre jellemző, hogy ugyan már léteznek nagyobb termésbiztonságú – öntözött, fagyvédett, jéghálós és adott esetben esővédő fóliával takart – szuperintenzív ültetvények, de 80-90 százalékban félintenzív művelési rendszerben zajlik a termelés, a cseresznye termésmennyisége szempontjából ez a meghatározó – áll a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács termés-előrejelzésében. A termőterület a 2020-ig tartó enyhe növekedés után az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat, mára 2,5 ezer hektárnyi termőfelületről beszélhetünk. Az országban nincs kifejezetten kialakult és meghatározó termesztőkörzet, a legjelentősebb termőterületek Pest, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében találhatók.
Idén szomorúbb lesz a kép, a cseresznye termésmennyisége csak kevés körzetben adhat okot az elégedettségre /
Fotó: Kállai Márton
A termőfelület csökkenése egyrészt azzal magyarázható, hogy az időjárási körülmények kedvezőtlen változása hatására a termésbiztonság rohamosan csökkent, és ezt tetézi, hogy élőmunka-igényes ágazat révén a munkaerőhiány is jelentős befolyásoló tényezővé vált. Azok a fejlesztések pedig, amelyek a termésbiztonságot növelnék és a munkaerő-hatékonyságot javítanák, komoly beruházási költséget jelentenek (egy új szuperintenzív ültetvény hektáronkénti telepítési 35-45 millió forint.
Amikor nagy károkat okozhat az eső
Cseresznyeexportunk az elmúlt öt évben 1,5-2 ezer tonna között változott. Az import ehhez hasonló mennyiségű, 1,2-2 ezer tonna. A termésmennyiség nagyon változó, hiszen
a cseresznye az egyik legérzékenyebb, így az egyik legrosszabb termésbiztonságú gyümölcsfajunk,
a változékony időjárás a virágzást és a terméskötődést is erősen befolyásolja. Kifejezetten kényes a lehulló csapadék mennyiségére is attól függően, hogy mely fejlődési stádiumban van az ültetvény. Az érési időszakban érkező jelentősebb mennyiségű csapadék – különösen a repedésre hajlamos fajtáknál – akár a szüret előtt néhány nappal is tönkre teheti a termést. Egy normálisnak tekinthető évjáratban 10-12 ezer tonna cseresznyét takarítunk be országosan. Az elmúlt három évben 12 ezer tonna körül stagnált a betakarított termésmennyiség. Az ezt megelőző két évben 2020-2021-ben azonban a drasztikus fagykárok miatt nagyon alacsonyak voltak a hozamok, és ezekben az években alig haladta meg az 5 ezer tonnát az országos termés.
Tavaly minden gyümölcsfajra, így a cseresznyére is jellemző volt, hogy mintegy 2 héttel korábban indult a szezon, és május 15-20-a körül kezdődött a betakarítás. Az időjárási körülmények viszonylag kedvezően alakultak akkor, bár a tavaszi fagyok, és a betakarítás előtti nagy mennyiségű csapadék rontott a minőségen és mennyiségen egyaránt. A tavalyival szemben idén normál időben indult a vegetáció. A virágzás előtt és a korai fajták virágzásának kezdeti időszakában kedvező időjárási körülmények uralkodtak, amely arra engedett következtetni, hogy egy már-már normális évjáratnak megfelelő (tavalyi évhez képest 2-3 héttel későbbi) szüret veszi kezdetét, vélhetően normál termésmennyiségekkel.
Bezuhan idén a cseresznye termésmennyisége
Az április elején jelentkező fagyok azonban teljesen átírták a szezon forgatókönyvét, hiszen az erőteljes lehűlések a cseresznye ágazatot sem kímélték. Április 7-ére virradóra
- a Kisalföld,
- a Duna-Tisza köze és
- a Balaton közvetlen térsége kivételével
országos kiterjedésű, erős lehűlés alakult ki: jellemzően -2 és -6 Celsius fok közé zuhant a hőmérséklet Sok gyümölcstermesztő körzetben, főleg az északi és északkeleti országrészben alakult ki -6 és -8 Celsius fok közötti lehűlés, ami már gyümölcsfajtól függetlenül drasztikus károkat okozott. Ráadásul az érintett területeken található a hazai gyümölcstermő terület közel kétharmada. Április 8-ára virradó éjszaka pedig a helyzet megfordult: az előző éjszaka „megkímélt” Duna-Tisza közi gyümölcstermesztő körzeteket -4 és -8 Celsius fok közötti fagyhatás sújtotta, így ez a térség is súlyos károkat szenvedett el. Mindezek alapján mindössze a Kisalföld és a Balaton közvetlen térsége vészelte át a két kritikus éjszakát mérsékelt károkkal, de e térségekben a hazai gyümölcstermő ültetvényfelületnek mindössze mintegy 10 százaléka található. Az április 7-ei és 8-ai fagyok tehát a gyümölcstermesztő körzetek mintegy 90 százalékát érintették, jellemzően közepes mértékű vagy jelentős lehűléssel, illetve fagykárral.
bővebben az összefoglaló, forrás eredeti helyén olvashatsz: - Világgazdaság
Megjegyzés küldése