A második világháborút követően először a harci események során megsérült, lerombolt, gyártó berendezéseitől, alapanyagaitól megfosztott üzemek újjáépítése és a termelésbe való állítása volt napirenden, s csak ezután kezdődhetett az új létesítmények tervezése, felépítése, munkájának beindítása..
Az első, már a szocialista iparpolitikai célkitűzések jegyében született gyárak közé tartozot az Eger melletti Berva-völgyi beruházás, mely hivatalosan, az építkezés időszakában 1949 és 51 között még az Irodagépgyár nevet viselte. A helyszín kijelölésében a vidéki ipartelepítés is jelentős szerepet játszott - ez volt a hevesi megyeszékhely első jelentős gépipari üzeme.
A termelési profil meghatározásával az ország ipari struktúrájának hiányosságait igyekeztek pótolni, az akkor szűk keresztmetszetet jelentő forgácsolt és hidegalakítással ellátott alkatrészekből szerelt gyártmányok készítését jelölték ki az üzem feladataként.
A volt Finomszerelvénygyár, forrás: felnemet.hu
A következő két évben, 1951 és 53 között a 7035. számú Vállalat néven működött, nem kis gondokkal küzdve. A tervelőírások modern technika sgítségével nagy sorozatban gyártott termékek sorát követelték meg, míg a feladatokat a korábban mezőgazdasági termeléssel foglalkozó, frissen verbuvált munkásokkal kellett megoldani... A szakmunkások, a vezetők napjaink szóhasználatával "ejtőernyősök" voltak, akik az ország különböző részeiből érkeztek.
A gyár tevékenységének alakulását jól tükrözi a gyakori névváltozás fennállása első fél évtizedében. A Fémszerelvénygyár elnevezés éppúgy a kezdeti időszak ipari felhasználású termékeire utalt, mint az 1953 és 55 között viselt Vegyipari Szerelő Vállalat felirat a bejárat felett.
Az állami megrendelések hirtelen lecsökkenésével szükségessé vált a több mint másfél ezer főt foglalkoztató üzem dolgozóinak munkával való ellátása: ezért a fő profil mellett már ebben az időszakban különféle termékek - köztük fogyastási cikkek is - készültek a nép száján csak Berva Műveknek nevezett üzemben. Ezek közül országos ismertségre tettek szert a kerékpáralkatrészek és az orvosi gyakorlatban használatos fecskendők.
A gyár 1955-ben vette fel a Finomszerelvénygyár nevet, melyet több, mint három és fél évtizeden át viselt. Ebben az évben már 1824 dolgozót foglalkoztató középüzem működött a Berva-völgyben. 1957-ben újabb válságot élt át a gyár: ismét megrendeléshiánnyal küzdött, s lázas sietséggel keresték azt a terméket, mely képes volt leköti a termelő kapacitásokat: ezt a kismotorgyártásban találták meg.
A magyarországi motorizáció akkori szakaszában a magánhasználatú személyautó szinte teljesen elképzelhetetlen volt.
A néhány művészt és élsportolót leszámítva csupán a párt- és az állami apparátus felső vezetőinek "járt" ez a státuszszimbólumot is megtestesítő kényelmi eszköz. A dolgozó tömegek számára - a tömegközlekedésen kivül - a kerékpár és a motorkerékpár jelentette a reálsian megszerezhető járműkategóriát...
Az 1957-58-as időszakban alig másfél év alatt készült el az elsősorban fiatalabb korosztályok szívét megdobogtató - Berva-moped gyártmány- és gyártástervezés. A 48 cm3 hengerűrtartalmú, egyszemélyes járművet ( mely motorral és pedállal egyaránt működtethető ) még 40 évvel később is nosztalgiával idézik, akik akkor voltak fiatalok. Megjelenése nemcsak azért volt esemény, mert általa új színfolttal gazdagodtak az utak: tulajdonosaik egy kicsit világpolgároknak érezhették magukat, hiszen az akkoriban már bejövő nyugati filmeken száguldoztak hasonló szerkentyűkön a fiatalok...
A járműprofil fejlődésének következő állomása a kétszemélyes Panni-robogó licenszének megszervezése és gyártása volt: ez már kétszemélyes kismotor volt, majdnem olyan, amilyennel Audrey Hepburn és Gregory Peck rótták a "Római vakáció"-ban Róma utcáit...
1959-ben készültek el a Finomszerelvénygyárban az első 125 és 250 cm3-es motorkerékpár-porlasztók, s kezdtek el villamossági cikkeket (például irányjelző impulzust adó "villogó"-t gyáratani). 1957-62 közti időszak komoly erőpróbát jelentett a fiatal üzemnek.
A termékszerkezet átalakulása megkövetelte a gyártmányfejlesztés kialakítását illetve egy technilógiai részleg létrehozását.
Ez egy olyan ágazatban - a járműgyártás területén, - mely országszerte szakemberhiánnyal küzdött, komoly teljesítmény volt, mely bizony olykor kompromisszumok megkötését is szükségessé tette...
Ugyancsak meg kellett szervezni az új feladatok végrehajtására alkalmas szakembergárdát ( hegesztők, festők, járműszaralők ) is. A hatvanas évek elején kezdett el külpiacikra is termelni a Fimonszerelvénygyár.
Forrás: bestblatt.eu
Megjegyzés küldése