A vármegyében elsősorban bányatavakat, illetve a hegyvidékekről lefutó patakokon létrehozott, felduzzasztott vizű víztározókat találunk. A Bükk-vidék központja számtalan földalatti vízfolyásnak ad otthont. A hegyvidéki részeken számos forrást, illetve néhány vízesést is találunk.
Vármegyénk számos kikapcsolódásra, túrázásra alkalmas természeti kinccsel rendelkezik.
Felsőtárkányi tó
Az emberi kéz alkotta Felsőtárkányi-tó a Szikla-forrás vizének tóvá duzzasztásával jött létre.
Felsőtárkány, a Bükk hegység kapujában, a Várhegy és az Őrhegy között, Heves megye északkeleti határán, Egertől kevesebb mint 10 kilométerre fekszik.
A palóc település külterülete 95%-ban erdőséggel borított. Területének nagy része a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik, mely nagyvadban és növényfajokban is rendkívül gazdag. A település határában eredő patakokat a Tárkányi-patak gyűjti össze, a patakokat források táplálják. Legjelentősebb a Szikla-forrás, amely a település északi végénél, a kő-közi szurdok bejáratát keretező mészkősziklafal tövében bukkan a felszínre.
A bővizű forrást a 18. század során duzzasztották azzá a bájos állóvízzé, ami azóta rengeteg természetjárót csalogat magához nyugodt hangulata és a természet közelsége miatt. A tó szerényen bújik meg a változatos erdőtársulások között és jó rálátást nyújt a távolban magasodó hegyvonulatokra. A partján magas fák állnak sorfalat, hogy a nap minden szakában árnyékos helyet biztosítsanak azoknak, akik letelepednének egy kicsit a víz csillámló tükrét figyelni.
Szépen parkosított terület, ahol a természetkedvelők számára csónakázási és horgászási lehetőség, pihenő padok, egy büfé és a kisebbek örömére egy nagy játszótér is rendelkezésre áll. Mivel itt futnak össze a felsőtárkányi tanösvények, a tájékoztató táblákon álló információk alapján mindenki a szívének legkedvesebb opciót választhatja. A túrázásnak neki lehet vágni gyalogosan, de akár kerékpárral is.
Egerszalóki-tározó
Az Egerszalóki tó remek kikapcsolódási célpont a horgászat szerelmeseinek és a természetkedvelőknek.
A horgászok körében egerszalóki horgásztóként ismert Laska-völgyi víztározó nemcsak a horgászat szerelmeseit, hanem a természetben kikapcsolódni vágyókat is hívogatja. A kialakításának hátterében egyébként nem a kikapcsolódási lehetőség megteremtése állt, hanem a Laskó-patak lefolyásának szabályozása, valamint az árvízmentés. A terület eredetileg mezőgazdasági művelés alatt állt, így a helyenként víz alatt álló bokrok és fák kiváló életteret biztosítanak a halaknak. A tóból akár több méteres pontyokat is foghatunk, e mellett igen tekintélyes a környék madárvilága: a több mint 200 fajból mintegy 170 védett, a többi pedig fokozottan védett.
Ezt ne hagyd ki! – Irány a Bélapátfalvai tó vadregényes világa!
Szereted a tóparti sétákat, a mesés kilátást és a friss, erdei levegőt? Olyan helyen kirándulnál, amely kevésbé ismert turistalátványosság, és garantáltan levesz a panoráma látványa a lábadról? Bélapátfalva és a Lak-völgyi tó elképesztő élményeket tartogat számodra!
Ha tóparti sétáról beszélünk, valószínűleg toplistás célpont nálad a Balaton, a tatai Öreg-tó, a Velencei-tó és Orfű környéke. A Bélapátfalván fekvő Lak-völgyi tó szintén hangulatos élményt ígér, ráadásul kevesebb kirándulóval találkozhatsz itt a vízparton, mint a Balaton partján. Kíváncsi vagy, miért érdemes a tóhoz látogatni?
Bélapátfalva Egertől északra, a Bükk-hegység nyugati oldalán fekszik, az Eger-patak völgyében. A tó Magyarország egyik legmagasabban a tengerszint felett fekvő tava, az erdőhatár és a patakvölgyek között jött létre a Bükk-hegységben.
Markazi-víztározó
A 154 hektáron elterülő és legmélyebb pontján 14-15 méter mély Markazi tavat a Malom-patak, a Zsidó-patak és a Hatra-patak felduzzasztott vizei táplálják.
A 14. századi falu – egy máig is fennmaradt – háromszög alakú földsánc között települt: Észak-déli szára 400, északnyugat-délkeleti irányú része 300, az északkelet-délnyugati irányú szára, pedig szintén 400 méter hosszú volt. Észak-déli irányú szárán folyt a patak vize, azonban másik két szárának tetején is egy méter szélességű, 50 cm mélységű vizes árok húzódott, s ezeken is végig lehetett vezetni a patak vizét.
A több évszázados sáncot 1962-ben a hajdani termelőszövetkezet 50-80 centiméterrel megemelte és az általa közrefogott 5-6 hektáros területen halastavat létesített. A hőerőmű tavának feltöltésével (1968) a két tó összeolvadt a nagy víztárolóval a földsáncot, pedig a hullámzás állandóan koptatja és elmossa.
A Mátrai Erőmű Zrt. víztározója elsősorban ipari célokat szolgál, de az erőmű egyesületein keresztül jóléti hasznosítás is biztosított. A tó felülete 154 ha, 8,7 millió köbméter vizet tárol, legnagyobb mélysége 14-15 m, hosszúsága 2,3 km, szélessége 1,1 km. A víz utánpótlását a Malom-, Zsidó- és Hatra-patakok 10 km2-es vízgyűjtője, valamint a Bene-patakból leágazó övcsatorna 40 km2-es vízgyűjtője biztosítja.
Gyönyörű tó bújik meg az ostorosi szőlőhegyek ölelésében
Ostoros neve elsőként alighanem a finom borokat juttatja eszünkbe. Az Egri Borvidékhez tartozó Ostorosi hegyközség ízletes nedüi többnyire azokban a pincékben érlelődnek, melyeket lakásként használtak a török időktől kezdődően. A pincéket az ottani riolittufa alapkőzetbe vájták, ami jól faragható, ugyanakkor tartós is. A múlt századi feltárások során 700 darab pincét találtak. Ezeket a helyi borok érlelésére, tárolására használják, mivel állandó a belső hőmérséklete és páratartalma.
Ostoros Egertől 6 km-re délkeletre fekszik, Andornaktályával, Novajjal, Szomolyával és Noszvajjal határos. Maga a település az Ostoros-patak észak-déli irányban húzódó völgyében helyezkedik el. A településtől északra az Ostoros-patak völgyében található egy 30 hektár területű víztározó, melyet a 80-as években alakítottak ki a patak vizének felduzzasztásával.
A rendszerváltáskor a terület a helyi tanács, valamint az Egyetértés Szövetkezet tulajdonában volt. A szövetkezet a maga tulajdonrészét 2002-ben árverésre bocsátotta – a zártkörű liciten az eredetileg megállapított 14.3 millió forintos vételár jóval magasabbra kúszott, így az árat sokalló önkormányzat helyett egy egyéni vállalkozó lett a tulajdonos – 75 millió forintért. A víztározó jelenlegi bérlője megszüntette a korábbi fürdőzési lehetőséget és a horgászok paradicsomává alakította a tavat. Új parkolót alakítottak ki, valamint stégeket hoztak létre a horgászok számára. A tóban ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszeg, kárász, busa és törpeharcsa állomány kínálja magát a szerencséjükre váró horgászoknak.
Síkfőkúti tó
Az 1930-as években kialakított Síkfőkút az egriek népszerű kirándulóhelye, ékessége a két részből álló, egymástól átjárható gáttal elválasztott tavacska, melynek partján, számos pihenőpaddal felszerelt, gondozott sétány fut körbe.
Északi oldalán a hajdani turistaházból átalakított Hotel Síkfőkút beépített teraszos étterme csalogatja a kirándulókat.
Tisza-tó
A Tisza-tó az 1967–73 között épült Tisza II. Vízlépcső üzembe helyezésével, a Tisza folyásába történt mesterséges beavatkozás eredményeként alakult ki. Létrehozásának célja elsősorban a vízhasznosítás volt, idegenforgalmi hasznosítása kialakításakor csak sokad rangú szempontként jelentkezett. A csak nevében és látványában tó, valójában a folyó szeszélyeinek és az emberi beavatkozás következményeinek kitett síkvidéki átfolyásos tározó.
A Sarud-Poroszló-Tiszafüred határait érintő Sarudi-medence egészen egyedülálló adottságokkal rendelkezik. A tónak ez a része változatos vízmélységű, holtágakkal, csatornákkal és szigetekkel tarkított, gazdag vízi növényzettel, madár- és állatvilággal rendelkező terület. A táj a folyószabályozás előtti állapotokat idézi. Kedvelt úti célja a csónakázni, horgászni, vadászni, kikapcsolódni vágyóknak.
A tó egyik legszebb területe az észak-nyugati részen található tiszafüredi madárrezervátum. A terület az ornitológia iránt érdeklődők számára valóságos paradicsom. A mintegy 200 madárfaj csaknem fele költésre érkezik a területre, 81 faj átvonul, s nagyjából 20 faj itt telel. Fontos megemlíteni, hogy az európai jelentőségű madár élőhelyek szigorú védelmet élveznek, így ezek a területek fokozott odafigyelést igényelnek az odalátogató természetbarátoktól.
Az Abádszalók és Kisköre között elterülő mintegy 14 négyzetkilométer kiterjedésű nyílt vízfelület kiválóan alkalmas a klasszikus vízparti üdülésre, illetve a különböző vízi sportok művelésére. Igazi különlegességet jelent, Magyarországon egyedülálló módon a motoros vízi járművek használatának lehetősége.
A pihenni és gyógyulni vágyóknak számos lehetőségük van élvezni a főként ízületi és mozgásszervi megbetegedések kezelésére szolgáló termál- és gyógyfürdők jótékony hatását. (Tiszafüred, Karcag, Kunhegyes, Tiszaörs, Heves, Tiszaújváros, Polgár, Abádszalók, Tiszacsege, Balmazújváros, Berekfürdő, Mezőcsát)
A tavat körülölelő gát kitűnő lehetőséget nyújt a környék kerékpárral történő bebarangolására. Lenyűgöző tájak, falvak, vendégszerető helybeliek várják az utazókat.
Verpeléti víztározó
Horgásztavunk Heves megyében a Mátra keleti lábánál, Verpelét nagyközségtől keletre, mintegy 3 km-re található. A 32 hektáros vízfelületet - melynek átlagos vízmélysége 2,5m - dombok és erdők szegélyezik, ezzel biztosítva a nyugodt és csendes kikapcsolódást.
A tógazda intenzív telepítéssel biztosítja a gazdag halállományt. Tavunkban a békés halak mellett a ragadozók is szép számmal előfordulnak. A hozzánk érkező horgászok a ponty, amúr, kárász és keszegféléken kívül süllőt és csukát is akaszthatnak, valamint az utóbbi években egyre több méretes harcsa is horogra került, ezzel bizonyítva állományának növekedését.
Horgásztavunknál vendégeink az alapvető horgászkellékeken és csalikon kívül különböző üdítőket, söröket, rágcsálnivalókat is megtalálnak. A több napra érkezőknek sátrazási és zuhanyzási lehetőséget is biztosítunk. Horgászaink mindegyik horgászállást megközelíthetik autójukkal.
forrás: wikipedia.org
Megjegyzés küldése