A festői szépségű Lillafüred a Bükk keleti szélén, Miskolc városától 15 km-re a Garadna és a Szinva völgyének találkozásánál, a Hámori-tó partján, fenséges bükkerdőkkel koszorúzott, vadregényes katlanban fekszik. A romantikus, idilli hangulatot számos látnivaló fokozza.
Lillafüred rövid története
1892-ben gróf Bethlen András földművelési miniszter kezdeményezésére nyilvánították üdülőteleppé, nevét a gróf unokahúgáról, Borsod vármegye főispánjának leányáról Vay Lilláról kapta.
.jpg)
fotó: Facebook
Az üdülőtelep a két világháború között kezdett népszerűvé válni, mikor gróf Bethlen István miniszterelnök és prominens kormánytagok elkezdtek idejárni, vadászni, pihenni. Trianon után, az elvesztett tátrai üdülőhelyek pótlására Lillafüredet szerették volna egy nagy, impozáns hegyi üdülőhellyé felfejleszteni. 1930-ban adták át a kor legelegánsabb szállodáját, a Palotaszállót, amely azóta is a hely szimbóluma.
A beruházások azonban nem folytatódtak tovább, a háború, majd a szocializmus megállította a fejlődést. A rendkívül fotogén Palotaszálló és függőkertje, vízesése mellett két érdekes barlang várja a látogatókat, lehet csónakázni a hangulatos, erdőkkel koszorúzott Hámori-tavon, kisvonatozni a Garadna völgyébe, de az aktívabb kikapcsolódást keresőknek is számos lehetőséget nyújt a környék kitűnő jelzett turistaútjaival.
Palotaszálló
Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban 1926 és 1930 között épült a három völgy találkozásánál, a Hámori-tó fölé épült festői szálló.
fotó: Facebook
A szocializmus éveiben SZOT szállóként működő épület ma már ismét minden vendég rendelkezésére álló háromcsillagos szálloda. Az épületet teljesen körül tudjuk sétálni, ha nem itt szálltunk meg, akkor is érdemes benézni az épületbe, a gyönyörű Mátyás-teremben működő reneszánsz Mátyás étterembe pedig be is tudunk ülni, megcsodálhatjuk a kilenc, trianoni határokon kívülre került városokat ábrázoló színes ólomüvegablakokat. A szállóról a legjobb fotókat a Hámori-tó túlpartjáról készíthetjük, a tó vizében festőien tükröződik az épület.
Függőkert és vízesés
A Palotaszálló alatt egy megerősített, támfalakkal tagolt teraszos sétányrendszer fekszik. Innen lehet elérni az Anna-barlang bejáratát, útközben találjuk a népszerű József Attila szobrot, a költő itt írta híres Óda c. versét 1933-ban. A szálló építésekor terelték el a Szinva patakot, és létrehozták Magyarország legmagasabb vízesését, a 20 m magasból „lezúduló” patak nem egy Niagara, száraz időben csak elképzelni lehet a morajlást, hóolvadáskor, nagyobb esőzések után viszont nagyon hangulatos hely.
Anna-barlang
A Magyarországon egyedülálló, de az egész Földön is csak még 4 másik helyen lévő hasonló típusú barlangot a vízesés mellett találjuk. az 1833-ban felfedezett mésztufabarlang egyediségét az adja, hogy a víz nem kivájta a barlangot, hanem a patakból kioldódott mész fokozatosan rakódott le, és ebből épült fel a barlang fala. Mesterséges, katakombaszerű járatokkal összekötött természetes fülkékből áll, melyek mennyezetén megcsodálhatjuk a hajdan elpusztult növények gyökereire és a fák koronáira rárakódott mészkő képződményeket.
A kb. félórás vezetett barlangtúra során több mint 200 méternyi szakaszt ismerhetünk meg. Legérdekesebb részei a Jézus Szíve-teremben egy szív alakú képződmény, mely alatt gyakran tartanak esküvőket is, ill. a Paradicsom nevű terem, ahol az élő fához hasonlító képződmény az Éva almafája nevet kapta. Mésztufabarlangoknál szokatlan, de több helyen láthatunk cseppköveket is.
bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz: Lillafüred » KirándulásTippek
Megjegyzés küldése