Szarvaskő Egertől 11 km-re északra, Szilvásváradtól 17 km távolságra délre fekszik, a Bükk nyugati pereme alatt elterülő völgykatlanban, az Eger-patak mentén. A település kivételes szépségét a fekvésének köszönheti.
A falun észak felé áthaladva a patak, az országút és a vasút egészen közel kerül egymáshoz, egy festői sziklaszurdokban haladnak tovább a hegyek között. A sziklaszoros keleti oldalán található a várhegy, a nyugati oldalán pedig a meredek, párnaláva sziklákkal kialakult Keselyű-hegy, amely oly mértékben összeszűkíti a völgyet, hogy az országút és a patak egy függőlegesen levágott sziklafal alatt, az Eger–Putnok-vasútvonal pedig két hídon és két alagúton tud áttörni északi irányába.
„Szarvaskő a Bükk-hegység egyik gyöngyszeme, Eger városától kb. 10 km-re fekszik az Egri völgyben, az Eger-patak és a Bükk egyetlen É-D-i vasúti és közúti átjárója mentén ott, ahol kissé enged a sziklahegyek szorítása. A hegyek által teljes körben átölelve terül el, csodálatosan szép természeti környezetben, amely hirtelen, átmenet nélkül tárul az idelátogató elé. A távolabbi kilátást a faluból a hegyek teljes körben eltakarják, de amit közelről lát az ember, az maga a csoda, mert itt a természet minden ház küszöbéig ér.”
– Tóth István
A közvetlenül határos települések: észak felől Mónosbél, északkelet felől Bélapátfalva, délkelet felől Eger, délnyugat felől Egerbakta, nyugat felől Bátor, északnyugat felől pedig Egerbocs.
fotó: Szarvaskő nyáron
Története
A szarvaskői vám
Szarvaskő alapítási évéről nincs pontos adat, mivel az egri levéltár a történelem folyamán többször megsemmisült. A település a környékével együtt hosszú időn át egészen 1945-ig az egri püspökség, ill. érsekség birtoka volt.
Első magyar lakosai Szalaházy Tamás egri püspök (1217–1224) vagy II. Kilit (Clétus) egri püspök betelepített hajdúlegényei voltak, akik a szarvaskői jövedelmes vámszedőhely feladatainak ellátását, védelmét és az odavezető út karbantartását végezték. Az 1220–1230-as években a megye egyik legfontosabb útja az Eger-patak völgyén keresztül vezetett Budáról Hatvanon ésEgeren át az felső-magyarországi bányavárosok felé.
A kereskedelem megindulásával együtt járt a vámszedőhelyek kiépítése is. Az 1241. évi tatárdúlás elnéptelenítette a Kerekkő alatti kis települést, és a környező településeket is. Az újabb betelepítések 1248 után történtek, amikor újra működésbe lépett a vámszedőhely, és megkezdődött a vár építése.[12] A vámhely még 1558-ban is jól jövedelmezett, de a vám jövedelme 1577-re már annyira lecsökkent, hogy Radéczy István püspök (1572–1586) megszüntette. A szarvaskői vám 350 évig működött gazdaságosan
Várának története
Szarvaskő középkori története szorosan összefüggött várának sorsával. A várat először az egri káptalan 1295. évi határjáró oklevele említette; a helység határán túl ekkor a bátori terület volt található. Az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzék felsorolásában szerepel plébániája is, sub castri episcopi név alatt. 1438-ban várnagyát is említették, aki egyúttal az egri püspökség tisztje is volt. 1527-ben Szapolyai János király a várat és az alatta fekvő falut Erdődi Simon egri püspöknek adományozta, aki testvérét, Pétert tette meg várnagynak. Eger 1527-ben I. Ferdinánd birtokába került. 1530-ban Szarvaskő várnagya a Ferdinánd-párti Horváth Ferenc lett, aki a vár összes tartozékait elfoglalta.
Az I. Ferdinánd által kinevezett Szalaházy Tamás (†1536) egri püspök kénytelen-kelletlen belenyugodott ebbe a helyzetbe, az elfoglalt püspökségi javakat zálogba adta Horváth Ferencnek. A rendek az 1545. évi országgyűlésen a szarvaskői vár lerombolását határozták el, és kimondták, hogy a vár jövedelmeit az egri vár fenntartására fordítsák. 1549-ben, Oláh Miklós egri püspökké történt kinevezése után Horváth Ferenc átadta a szarvaskői várat Dobó Istvánnak, aki Szarvaskőre Szalkay Balázst nevezte ki várnagynak. 1558-ban Verducz Antal, az újonnan kinevezett egri püspök vette birtokába a várat, és várnagyul Gadóczy Gábort nevezte ki.
bővebben az összefoglaló eredeti helyén olvashatsz: Szarvaskő – Wikipédia
Megjegyzés küldése