Mohács határában 1526. augusztus 29-én zajlott a magyar történelem egyik legtragikusabb csatája. Ezen a helyen a történelem súlya ma is érezhető, több pusztán csatatérnél: a nemzet emlékezetének egyik legfontosabb helyszíne.
Balog Tamás műsorvezető a Vár a Kárpát-medence nézőit a Mohácsi Nemzeti Emlékhely történetébe avatta be. A park ma több mint 1700 katona végső nyughelye, amelyben fából faragott szobrok idézik meg a hősök alakját. Varga Zsolt, a Duna–Dráva Nemzeti Park természetvédelmi őrszolgálat vezetője elmondta, a feltárások három ütemben történtek. „Egyszer 1960-ban, aztán 1975-76-ban, amikor az emlékhelyet kiépítették, majd a legutolsó munkák 2020 és 24 között voltak. Ebben az időszakban tárták fel a két tömegsírt, amelynek során új kutatási eredmények derültek ki: az, hogy akik itt nyugszanak, az a körülbelül 1700-1800 ember, feltehetőleg a csata után két nappal halt meg, amikor kivégezték a foglyokat” – mesélte a szakember. Az emlékhely szimbólumait is részletezte. „A körbeölelő erdő a Kárpát-medencét jelenti. Ha déli irányba tekintünk, akkor egy feketefenyves, egy tájidegen fafajból álló kis erdőrészlet található. Ez ékszerűen hatol be a Kárpát-medence területére, és a betörő oszmán sereget jelképezi” – mondta.
A további szimbólumokról is mesélt, köztük a fából készült sírjelekről, amelyek szembe fordulva a fekete fenyvessel, a rohamozó sereget, a ferdén állók pedig a halála pillanatában lévő katonát próbálják megjeleníteni. A tömegsír közepén a vérvörös levelű borbolya bokorsor a csatamezőn kiontott vér látványára emlékeztet.
A Vár a Kárpát-medence adásában Balog Tamás nemcsak az emlékhelyet, hanem Mohács gazdag kulturális örökségét is bemutatta. A Médiaklikken újranézhető részben betekinthetnek a Szent Miklós Vízi- és Taposómalomba, amely egy mérnöki ritkaság Európában, az ugyanis egyetlen ismert emberi erővel működtetett malom, amely a Duna mentén egyedülállónak számít.
Kiemelt kép forrása: MTVA
Megjegyzés küldése