Utódai közül Bartakovics Béla (1850–1873) telepítette le Egerben az angolkisasszonyokat. Újraindította a jogi akadémiát is. Samassa József (1873–1912) gondoskodott a beteg és munkaképtelen papok ellátásáról. Szmrecsányi Lajos (1912–1943) felső kereskedelmi iskolát és több konviktust alapított, az első világháború alatt pedig az érseki palotában hadikórházat létesített.
1948-ban az egyház intézményeit, birtokait államosították (néhány épületnek, például az egri Líceumnak csak a használati jogát vették el az egyháztól, a tulajdonjoga az egyházé maradt). A Róma iránti töretlen hűség egyfajta szimbóluma a székesegyház 1950-ben festett, Eger és Róma kapcsolatát ábrázoló freskója.
Ciszterci templom (Eger)
Az egri ciszterci templom (teljes nevén: Szent Bernát Ciszterci Borgia Szent Ferenc templom) a Művészetek Házával szemben, a Széchenyi István u. 15-ben áll.
Eger 1687. december 17-én szabadult fel a török uralom alól. A mecseteket keresztény templomokká alakították, ekképpen még 1687-ben a jezsuiták is egy egykori mecsetben telepedtek meg (Tatár, 2009). Saját templomuk épületegyüttesét Pethő István jezsuita építész tervezte; alapkövét 1700. július 31-én rakták le, de ekkor csak a rendház építését kezdték el. Az építkezést hamarosan fel kellett függeszteni, mert II. Rákóczi Ferenc csapatai 1705-ben elfoglalták a várost, és a rendnek távoznia kellett, mert pápai bulla tiltotta, hogy a felkelőkhöz csatlakozzanak. A rendházat csaknem három évtizeddel az első kapavágás után, 1727-ben fejezték be, miközben az építkezés vezetését Pethő Istvántól P. Geyer Bernát, majd 1716-ban Giovanni Battista Carlone vette át. A templom építését csak 1730 körül kezdték el, és 1743-ban sikerült azt befejezni.
Ciszterci templom (Eger) – Wikipédia
Egri főszékesegyház
Az egri Szent János apostol és evangélista, Szent Mihály főangyal, Szeplőtelen Fogantatás főszékesegyház bazilika az Egri főegyházmegye katedrálisa, Magyarország egyik legnagyobb temploma. 1831 és 1836 között épült Hild József tervei alapján klasszicista stílusban. A Pyrker téren áll, dél felől a Törvényház utca, kelet felől az Eszterházy tér határolja. 55 méter magas tornyaival ez a város második, Heves vármegye harmadik legmagasabb épülete. A kupola magassága 37 méter.
Helyén már a középkortól templom állt, amely a török idők alatt mecsetként funkcionált; ezt az 1820-as években lebontották. 1827-ben nevezték ki egri pátriárkának Pyrker János Lászlót. Pyrker szándéka az volt, hogy méltó érseki székesegyházat építtessen Egernek. A városba érkezése óta foglalkoztatta az építés gondolata, mert mint fogalmazott: „az egri érseki templom alig különbözött egy falusi templomtól”. 1831. február 2-án Hild József tervei alapján elkezdődött az egri bazilika építése. A munkákra Itáliából elhívta Marco Casagrandét, aki – többek között – a szobrokat készítette a bazilika felvezető lépcsősora mellé. Öt év alatt készült el az épület, felszentelésére 1837. május 6–7-én került sor ünnepélyesen. A belső alakítások, az oltárok kialakítása, a freskók festése azonban még további 120 éven át tartott. A bazilika az 1950-es évekre készült el teljesen.
Fájdalmas Anya kápolnája (Eger)
A Hatvani temető kápolnáját a Fájdalmas Anyának szentelték; róla magát a temetőt is gyakran a Fájdalmas Anya temetőjeként említik.[1] A temető déli bejáratánál, szabadon áll. Műemlékvédelmi törzsszáma: 1962, KÖH azonosító száma 5522.
Ferences templom (Eger)
A templom szentélye 1736–1746 között, a hajója 1750–1753 között épült (az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt). Az épület 1755-re készült el teljesen. Homlokzata és a két torony Nitsman János munkája (1772–1776). A kapuzat Giovanni Adami munkája (1793). A kapu fölötti kőtábla felirata: fILIæ patrIs æternI MatrIs fILII DeI sponsæ spIrItVs sanCtI VIrgInIs sIne Labe honorI assVrpeXIt. ope ære piorum cura fratrum minorum. Alatta az íven: a te házadat szentség illeti uram Zsolt 02.
Falképeit 1927-ben Unghváry Sándor festette, a főoltárképet Kronewetter Pál (1761, 1778), a mellékoltárképeket Lucas Huetter (1755–1756), illetve 1770 körül Johann Lucas Kracker(?).
A szobrokat Steinhauser József faragta 1780-ban.
Bútorzata a 18. század végéről származik.
A volt ferences rendi kolostor utcai részét 1714–1716 között építették; az udvari szárnyakat 1749-ben fejezték be, amikor vasoszlopokkal erősítették meg a különböző időpontokban épült épületrészeket. Az építkezés utolsó szakaszát Püspöky András kanonok rendelte meg 1747-ben (az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt).
Ferences templom (Eger) – Wikipédia
Lajosvárosi templom (Eger)
Minorita templom (Eger)
Az egri Páduai Szent Antal-templom (gyakran minorita templom) a Dobó István tér meghatározó épülete, a város második legnagyobb temploma a főszékesegyház után, a főszékesegyház és a gyöngyösi Szent Bertalan-templom után Heves vármegye harmadik legnagyobb temploma. Keleti oldalán az 1773–75 között épített, egykori minorita rendház áll, nyugati oldalán pedig a városháza. Az egykori rendházban jelenleg a Szent Hedvig Középiskolai Leánykollégium működik.
Szervita templom (Eger)
Az egri szervita templom (teljes nevén: Szervita Szent János apostol és Fájdalmas Anya templom) a Szaicz Leó u. 7. alatt áll.
A rend ausztriai tartományából érkezett szerviták a török kiűzése után telepedtek meg Egerben. Felújították a máriás búcsújárást is, a rend szellemiségének megfelelően a Fájdalmas Anya tiszteletére.
A templomot a 18. században, barokk stílusban építették: az épületet 1728–1732 között, a tornyot 1754-ben. Építéséhez felhasználták egy török mecset és iskola falainak anyagát. A rendházat 1780 körül fejezték be. Legutóbb 1977-ben és 2012-ben újították fel.
Szervita templom (Eger) – Wikipédia
Gótikus székesegyház (Eger)
A Szent István által 1004 körül alapított Egri egyházmegye első székesegyházát a Várdombon, a püspöki palota közelében emelték. A lerombolt templomnak csak alapfalai maradtak meg; ezek a Dobó István Vármúzeum romkertjében tekinthetők meg.
A székesegyház elődje egy 11. századi, román stílusú rotunda volt, aminek makettje a vártörténeti kiállításon látható. A kis körtemplom falait sárba rakott kőből építették; keleti végét kis, patkó alakú szentély zárta le.
A háromhajós, eredetileg román stílusú székesegyházat feltehetően Szent László király idején, a 11. század végén építették. A templomot Szent János evangélista tiszteletére szentelték fel, és ezért a 14. századi krónikák a várat is Szent János evangélista váraként említik.
Gótikus székesegyház (Eger) – Wikipédia
Líceumi kápolna (Eger)
Az egri Líceum kápolnája az északi épület közepén, annak egybenyitott 1–2. emeletén foglal helyet. Az államosítás után egy évtizedig üresen állt, majd 1959-ben a Főegyházmegyei Könyvtár tulajdonába került. 1991 augusztusáig itt tárolták a könyvtár újabb kori gyűjteményét. Az egykori sekrestye a könyvtár munkahelye: mivel ebben az egy ablakos, túlzsúfolt szobában tárolják a katalógusokat és a kézikönyveket, dolgozzák fel és kölcsönzik a köteteket, az olvasóknak mindössze öt ülőhelyet tudnak biztosítani.
A kápolna fő nevezetessége, hogy mennyezetét Franz Anton Maulbertsch Az üdvözültek című freskója (1793) díszíti.
Szent Sebestyén vértanú temploma (Eger)
Az egri Szent Sebestyén vértanú temploma (volt irgalmasok temploma) — pontosabban a templom, a kórház és a kolostor épületegyüttese — a Markhot Ferenc utca és a Knézich Károly utca sarkán áll. Előtte magasodik az egri minaret.
Az irgalmasok kolostora és a kórházépület közé beékelve, az 1730-ban templommá átalakított, egykori török mecset falainak felhasználásával építtette Pyrker János László érsek 1840-ben. A templomot Szent Sebestyén tiszteletére szentelték fel. Mai homlokzata az 1887–1891 közötti átépítés eredménye. Belső terét 1908-ban Graits Ede pécsi festő Tiepolo-másolatokkal díszítette.
Orgonája a helyi Angster-gyárban készült.
Szent Sebestyén vértanú temploma (Eger) – Wikipédia
borítókép, Szűcs Péter
forrás: Kategória:Eger katolikus templomai, kolostorai – Wikipédia
Megjegyzés küldése