Füzesabonytól északra, Egertől délre, Mezőkövesdtől nyugatra fekszik, mindhárom várostól közel azonos (~10-13 kilométeres) távolságra. A közvetlenül határos települések: észak felől Andornaktálya, kelet felől Ostoros, dél felől Maklár (mellyel a belterülete teljesen összenőtt), délnyugat felől Kerecsend, nyugat felől pedig Demjén. [A felsoroltak közül Ostoros nem tekinthető a szomszédjának, mert lakott területe messze északra esik tőle, csak déli külterületei érintik a határszélét
Lakott területén a 2501-es út halad át, ezen érhető el Füzesabony és Eger felől is. Külterületeit érinti az M25-ös autóút, a 253-as főút és a Füzesabony–Putnok-vasútvonal is. Utóbbinak megállási pontja nincs a község határai között, így a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a közelben létesült Maklár vasútállomás kínálja.
Nagytálya nevét egy pápai tizedjegyzék említette először Talha minor és Talha major (Nagy- és Kis-Tálya) néven. Mindkét helység az egri püspökség birtoka volt.
1430-ban Kistályát az egri püspökség a szomszédos Novajjal együtt az újonnan alapított egri prépostságnak adományozta.
1546-os összeírásban csak Tálya nevű helység szerepelt, melynek ekkor 28 portája volt.
1554-ben végzett összeírás szerint Eger várának ostromakor Tálya teljesen elpusztult, de a következő évtizedben újra benépesült.
1564-ben 53 porta szerepelt az összeírásban, s ekkor egyike volt a vármegye legnagyobb községeinek, s az összeírásban is csak Gyöngyös és Felnémet volt nagyobb portaszámú.
Az 1635 és 1683-as összeírásokban nem fordult elő neve.
Az 1612-es adatok szerint Kis-Tályán törökök gazdálkodtak.
A 17. század végén ismét az egri püspökségé lett, és a püspökségé, majd az érsekségé maradt a későbbiekben is, egészen 1848-ig.
A 20. század elején az egri érsekséget írták legnagyobb birtokosának.
Nagytályára a 18. században telepített svábokat az egri püspök, de idővel teljesen elmagyarosodtak, a község lakosai a 20. század elején már döntő részben magyar anyanyelvűek voltak.
A lakosság vallásra nézve tiszta római katolikus volt.
Nagytálya 1950 és 1958 között Maklártálya néven egyesítve volt a vele már akkor is egybeépült szomszédos Maklár községge
Nevezetességei
- Nagytálya, Rima patak zsilip
- Római katolikus temploma - 1903-ban épült. A templomot a II. világháborúban felrobbantották, majd 1947-1949 között új templomot építettek a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére.
- Nagytálya volt vízi malma
- Törőcsik Mari Faluház
Az összefoglaló eredeti helye, forrása: Nagytálya – Wikipédia
Megjegyzés küldése