A Bükk hegység egyik leglátogatottabb kirándulóhelye, Szilvásvárad az év minden napján kínál látnivalót a természetkedvelők számára.
Családok, iskolás csoportok, fiatalok és idősek – tavasztól őszig, sőt, télen is – egyaránt szívesen barangolnak a romantikus Szalajka-völgyben, amely a Bükki Nemzeti Park része, természetvédelmi terület.
Erdő, patak, vízesés, barlang, fák között kanyargó kisvonat, madárcsicsergés és lombsusogás – ezekre minimum számíthatunk, ha a Bükk hegység északi részén, Eger és Putnok között fekvő, különleges településre látogatunk. Szilvásváradról biztosan tudjuk, hogy már a kőkorban is lakták emberek, s azóta minden történelmi korban kedvelt lakhelynek számított.
Bár jelenleg kétezernél kevesebben lakják, évente turisták százezrei keresik fel egyedülálló természeti látnivalói és egyéb attrakciói miatt. Akár autóval, akár vonattal érkezünk, kényelmes túraöltözéket vegyünk magunkra, mert a természet közelségének élményét főként gyalogszerrel tudjuk igazán élvezni.
A kevésbé edzett túrázóknak, vagy kisgyerekekkel kirándulóknak felfelé gyakran ajánlják a kisvasúton való utazást és visszafelé a kellemes sétát az erdőben.
A ma már csak négy kilométeres erdei vasút egykor (1908-tól) több mint harminc kilométeren át kanyargott az erdőben, főként faanyag- és mészkőszállításra használták. Az 1945-ig különböző uradalmakhoz tartozó területen ugyanis számos manufaktúra működött, tégla- és cserépgyár, üveghuták, vashámorok, hamuzsírfőző műhelyek.
Az egyik legszebb erdei tisztáson állt egykor (1802-től) a híres szilvási massa, a vasolvasztó, vagyis egy őskohó.
Alig tizenöt percig tart az út felfelé a Szalajka-völgy elején lévő állomástól a Gloriette-tisztásig, érdemes megjegyezni, hogy ez Magyarország legmeredekebb – fogaskerék nélküli – vasúti pályája, mely helyenként 40 százalékos emelkedővel is megküzd.
fotó: Pintér István
bővebben a cikk eredeti helyén olvashatsz: VEOL.hu
Megjegyzés küldése