A Heves vármegyei Pélyen jött a világra, szülei pedagógusok voltak. Nagyapja apró mozijában arról ábrándozott, hogy jön majd egy híres színész és felfedezi. Egerben az angolkisasszonyoknál tanult, majd előfelvételt nyert a békéstarhosi zenei gimnáziumba, végül mégis egy fővárosi közgazdasági gimnáziumba iratkozott be.
A Színház- és Filmművészeti Főiskola operett szakának elsőéves hallgatójaként kapta meg Fábri Zoltán Körhinta című alkotásának főszerepét. A születésekor kapott Marián helyett a rendező javaslatára kezdte használni a Törőcsik Mariann, majd Mari nevet.
1956-ban a cannes-i filmfesztiválon sokakat megigézett törékeny alakja, kifejezőerejének gazdagsága, köztük volt az író Jean Cocteau és a rendező Francois Truffaut is. Utóbbi azt írta:
„anélkül, hogy a húszéves művésznő tudott volna róla, ő volt a fesztivál legnagyobb sztárja, ő érdemelte volna az Arany Pálmát”.
Főiskolás éveiben annyit forgatott, hogy három vizsgára nem jutott ideje, ezért diplomáját évtizedekkel később, az elmulasztott vizsgák pótlása nélkül kapta meg.
Sztankay István Tatai József és Törőcsik Mari Fanni, Izsépy Dániel gyermeke szerepében játszik Szabó Magda és Kármán József Fanni hagyományai című művének próbáján (Fotó: MTI/Keleti Éva)1958-ban a Nemzeti Színház szerződtette. A következő három évben tíz filmet forgatott, a kor legjobb alkotásaiban játszhatott (Külvárosi legenda, Vasvirág, Édes Anna), a Jancsó Miklós rendezte Csend és kiáltásban, majd a Szerelmem, Elektrában. Ezt követte a Szerelem Makk Károllyal, amelyért a cannes-i filmfesztiválon a zsűri külön dicséretében részesült. Megismerkedett későbbi férjével, Maár Gyulával, aki neki írt filmeket, legnagyobb közös sikerükért, a Déryné, hol van? című alkotásért 1976-ban Cannes-ban elnyerte a legjobb női alakítás díját. (A rendezőtől lánya született, Maár Teréz.)
Vígjátékokban is játszott (Szamárköhögés, Csapd le csacsi), később felfedezték a fiatal rendezők – Xantus János (Női kezekben), Janisch Attila (Hosszú alkony), Mispál Attila (A fény ösvényei), Kamondi Zoltán (Halj már meg!), Fazekas Csaba (Swing) – is.
Szerepelt a Nincs kegyelem című, az 1956-os salgótarjáni sortűzről szóló dokumentum-játékfilmben, Mészáros Márta Aurora Borealis – Északi fény című filmjében a főszerepet alakította. Több tévésorozatban is feltűnt, filmszerepeinek száma meghaladta a 150-et.
A színházban kezdetben sokat kínlódott, színpadi színésznővé Zorin Varsói melódiájában nyújtott alakításával vált. Kiváló rendezők segítségével bonthatta ki ösztönös adottságait, művészi eszközeinek kiteljesítésében Jurij Ljubimov és Anatolij Vasziljev is inspirálta.
Törőcsik Mari Pozsonyban1978-ban megvált a Nemzeti Színháztól, a győri Kisfaludy Színház művészeti vezetője lett. 1980-tól a Mafilm, 1990-1993 között a szolnoki Szigligeti Színház társulatának tagja, 1993-1996 között a Művész (Thália) Színház művésze, 1993-tól egy évig igazgatója volt. 1990-től 1992-ig a Magyar Színészkamara elnökeként is tevékenykedett. 2002-ben újra a Nemzeti Színház tagja lett, vendégként más színházakban is fellépett.
Az elmúlt fél évszázad egyik legnagyobb magyar színművésze eljátszott mindent, amit színésznő eljátszhat: tragikus alakoktól komédiáig, társadalmi szerepektől zenés játékokig, karakterszerepekig.
2008 őszén újraélesztést követően kómába esett, és hetekig intenzív kórházi ellátást szorult. 2009-ben Kaposváron Marguerite Duras Naphosszat a fákon című színművében állt újra színpadra, majd a Nemzeti Színházban Juhász Ferenc A szarvassá változott fiú, Gorkij Éjjeli menedékhely, Ibsen Brand című darabjában láthatták a nézők. Utoljára Brecht Galilei élete című drámájában lépett színpadra 2017-ben. Élete utolsó éveiben többször került kórházba. 2018-ban vállalt újra színészi munkát: a Sztalker Csoport előadásában William Faulkner Míg fekszem kiterítve című kisregénye nyomán készült darabban hallhatta hangját a közönség. (132 színházi szerepéből 66-ot a Nemzeti Színház előadásaiban játszott.)
2008-ban – Cseh Tamás mellett – az ő védnökségével indult az Ördögkatlan fesztivál. Nevével 2015-ben ösztöndíjat alapítottak fiatal színinövendékek támogatására.
Törőcsik Mari színművész megköszöni az elismerést, miután átvette a Jubileumi Primissima Díjat a Művészetek Palotájában (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)Művészetét számos díjjal ismerték el, többi között 1959-ben Balázs Béla-díjjal, számos nagy nemzetközi fesztiválon a legjobb női alakítás díjával ismerték el, 1994-ben életműdíjat kapott a Magyar Filmszemlén. Kétszer tüntették ki Jászai Mari-díjjal (1964, 1969) és Kossuth-díjjal (1973, 1999), 1971-ben érdemes művész, 1977-ben kiváló művész címet kapott. 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét ítélték neki oda, 2000-ben a nemzet színésze lett. A Prima díjat 2003-ban, a Jubileumi Prima Primissima Díjat 2007-ben kapta meg. Többször is elnyerte a Színikritikusok Díját. 2011-ben a Színházi Kritikusok Céhének életműdíjával, 2014-ben a nemzet művésze címmel, 2017-ben a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíjával tüntették ki. 2019-ben Kossuth-nagydíjjal ismerték el több évtizedes pályafutása során kimagasló szakmai hozzáértéssel és alázattal megformált alakításait, ikonikus filmfőszerepek és felejthetetlen színpadi figurák sorát felvonultató, kivételesen gazdag művészi életművét. Egyebek között Budapest, Pély és Vas vármegye díszpolgárává is avatták.
Pályafutásáról és életéről több könyv is megjelent, 80. születésnapján így vetett számot: „nekem szép és gazdag életem volt”.
A magyar színházművészet egyik legnagyobb alakja hosszan tartó betegség után 2021. április 16-án halt meg Szombathelyen, hamvait végakarata szerint rövid szertartást követően, szűk családi körben a Tiszába szórták. 2022-ben Velemben utcát, Budapest XI. kerületében, a Feneketlen-tó mellett pedig parkot neveztek el róla. November 16-án a Nemzeti Színházban tiszteletére emlékestet tartottak és felavatták a Törőcsik Mari Díszpáholyt.
Forrás: MTI
Megjegyzés küldése