Eger belvárosának régi vendéglői nem csupán az étkezés és az italozás helyszínei voltak. A városi társasági élet fontos színtereként működtek, ahol ismerősök találkoztak, történetek cseréltek gazdát, és ahol a mindennapi élet eseményei is összekapcsolódtak. A Dobó utcában egykor működő Nagyliter vendéglő története különösen érdekes, hiszen egy családi otthon, egy vendéglátóhely és egy szikvízgyár mindennapjai fonódtak össze.
A Nagyliter vendéglő és a szikvízgyár
Az 1945 előtti fényképen a Nagyliter vendéglő bejárata látható. Az ajtóban Nagy Béla áll családjával, mellettük pedig Balogh Bertalan szikvízgyáros látható. A felvétel különleges értéke, hogy nemcsak az egykori üzletet, hanem annak egykori szereplőit is megőrizte az utókor számára.
A Nagyliter nem egyszerű kocsma volt, hanem a korabeli egri társasági élet egyik helyszíne. A vendéglőknek akkoriban jóval nagyobb szerepük volt a város mindennapjaiban, mint egy egyszerű étel- és italfogyasztási lehetőség biztosítása. Az emberek találkoztak, beszélgettek, ismerősökkel töltötték az idejüket, és a vendéglő a helyi közösségi élet egyik színterévé vált.
Az épület sajátos kettősséget hordozott. A földszinten működött a vendéglő, az emeleten pedig Nagy Béla lakott családjával. A munkahely és a családi otthon tehát ugyanabban az épületben kapott helyet.
A vendéglőhöz Balogh Bertalan szikvízgyára is kapcsolódott. A szikvíz, vagyis a szénsavval dúsított víz a korabeli vendéglátás fontos terméke volt. A fröccsözés elterjedésével a szóda a kocsmák és vendéglők mindennapi kínálatának részévé vált. A vendéglő és a szikvízgyártás egymás mellett működése ezért nem véletlen: a két tevékenység szorosan kapcsolódott egymáshoz.
A fényképen látható cégtáblák és az ajtóban álló emberek egy olyan kisvárosi vállalkozói világot idéznek fel, amelyben a vendéglős, a helyi iparos és a család mindennapi élete szorosan összefonódott.
Nagy Béla élete a vendéglő megszűnése után
A második világháborút követően jelentős változások következtek az egri vendéglátásban is. A Nagyliter vendéglőt elvették, működését megszüntették, így Nagy Béla korábbi vállalkozása sem folytatódhatott.
A helytörténeti visszaemlékezés szerint Béla bácsi azonban nem szakadt el a vendéglátástól. Pincérként helyezkedett el az egri Park Szállóban, ahol egészen nyugdíjazásáig dolgozott.
Ez a történet különösen emberközelivé teszi a régi fényképet. A felvételen még saját vendéglője bejáratában látható Nagy Béla, családja körében, később azonban már alkalmazottként folytatta azt a munkát, amely korábban a saját vállalkozását jelentette.
A Nagy Liter-ház több évszázados története
A Dobó utca Eger egyik legrégebbi belvárosi utcája, amelynek házai különböző korszakok építészeti és várostörténeti emlékeit őrzik. A Minden, ami Eger korábbi, a Dobó utca történetét bemutató írásában is szerepel a Nagy Liter-ház.
A helytörténeti adatok szerint az épület már 1765-ben fogadóként működött. Akkor Izmir György kávés tulajdonában volt. Később fésűsök és szűcsök lakták, majd 1843-tól kocsmárosok birtokába került. A Nagy Literhez címzett vendéglő még a 20. század közepén is működött benne.
A ház tehát nem csupán Nagy Béla vendéglőjének helyszíne volt. A vendéglátásnak több évszázados hagyománya alakult ki ezen a telken, és a különböző tulajdonosok, bérlők, iparosok egymást követő generációi formálták a történetét.
A Dobó utca 26. szám alatti épületet a korábbi helytörténeti leírás Nagy Liter-házként azonosítja. Fontos elkülöníteni a szomszédos, 28. szám alatti Zelenka-háztól, amely egy másik, késő barokk épület, saját történettel.
Matyóház, majd nemzeti dohánybolt
A Nagyliter vendéglő megszűnése után az épület földszinti helyiségei továbbra is üzleti célokat szolgáltak. A későbbi időszak egyik emléke a Matyóház, amely szintén működött ezen a helyen.
A név a matyó népművészethez és hagyományokhoz kapcsolódó üzletet idézi. A matyó hímzés, a népi viselet és a díszítőművészet a magyar népi kultúra legismertebb értékei közé tartozik. Eger belvárosában egy ilyen üzlet a városba érkező látogatók számára is érdekes lehetett.
A Matyóház után az üzlethelyiségben nemzeti dohánybolt is működött. Ez az időszak már egészen más kereskedelmi korszakot képviselt, mint a régi vendéglő vagy a népi hagyományokat bemutató üzlet.
A különböző funkciók jól mutatják, hogyan változott a belvárosi üzletek kínálata az évtizedek során. Ugyanazok a falak más-más vállalkozásoknak adtak otthont, miközben az utca forgalma és a városba érkező látogatók igényei is átalakultak.
Mi található ma a régi Nagyliter helyén?
A Dobó utca 26. szám alatti helyiség napjainkban ismét a vendéglátáshoz kapcsolódik: jelenleg borozó működik benne.
Különös visszatérés ez a ház történetében. A Nagyliter idején a vendéglátás és a szikvízgyártás kapcsolódott össze, később a Matyóház, majd a nemzeti dohánybolt jelentett új fejezetet, most pedig ismét egy vendéglátóhely fogadja az arra járókat.
A régi vendéglő és a mai borozó között természetesen hosszú évtizedek és jelentős társadalmi változások húzódnak. A helyszín története mégis összeköti a különböző korszakokat.
A szomszédos Dobó utca 28. szám alatt álló Zelenka-ház történetét sem szabad összekeverni a Nagy Liter-házéval. A két épület egymás mellett található, de eltérő múltat őriz. A 28-as számú ház napjainkban kulturális programoknak és kiállításoknak is helyet ad.
Egy fénykép, amely megőrizte a régi Eger embereit
A Nagyliter vendéglőről fennmaradt fénykép azért különösen értékes, mert a korabeli utcakép mellett az ott dolgozó és élő embereket is megörökítette. Nagy Béla családja és Balogh Bertalan szikvízgyáros jelenléte személyessé teszi a történetet.
A régi Eger emlékei sokszor nem a nagy történelmi eseményekben, hanem az ilyen hétköznapi helyszínekben rejlenek. Egy vendéglő, egy szikvízgyár, egy családi otthon és az egymást követő üzletek története legalább annyira hozzátartozik a város múltjához, mint a nevezetes középületek vagy műemlékek.
A Dobó utca 26. szám alatti Nagy Liter-ház története ezért nem pusztán egy régi kocsma emléke. Egy olyan egri hely története, ahol több mint két évszázadon keresztül változtak a vállalkozások, de az épület mindvégig része maradt a belváros mindennapi életének.
Források
Dobó utca – Eger egyik legrégebbi utcájának története az Egri séták nyomában – Minden, ami Eger
Ti mennyire kedvelitek a Dobó utcát? – Minden, ami Eger
Nagyliter vendéglő – Egri Történeti Ismerettára
Eger építészeti értékvizsgálata – Dobó utca 26. és 28.
Beszélő utcanevek – Dobó utca épületeinek története
Borítókép: A Nagyliter vendéglő és Balogh Bertalan szikvízgyára. A bejáratban Nagy Béla családjával és Balogh Bertalan szikvízgyáros. Eger, 1945 előtt. Forrás: Egri Történeti Ismerettára.