Áll a feldíszített karácsonyfa, a párologtatóból édes, meleg „karácsonyi álomillat” tölti be a lakást, a gyönyörűen megterített asztalon csillog a (kivasalt) karácsonyi terítő, a díszes szalvéta, az asztalidísz és a futó, a fa alatt pedig katonás rendben sorakoznak a gondosan becsomagolt ajándékok. Illatozik a karácsonyi lakoma, este pedig tejszínhabos forrócsokit szürcsölünk a kedvenc ünnepi filmünk előtt, miközben bejglit rágcsálunk – idilli kép, amire mindenki vágyik. De vajon hogyan áll ez össze a valóságban? Mennyi lista, utánajárás, bevásárlás, főzés, szervezés és újratervezés bújik meg a háttérben, mire ez a karácsonyi csoda megszületik? És hogyan lehet mindezt beleilleszteni az amúgy is zsúfolt, rohanó hétköznapokba?
Erdélyi Boróka időgazdálkodás- és hatékonyságszakértő szerint az ünnepi hajtás nem azért válik túl megterhelővé, mert „ügyetlenek” lennénk, hanem azért, mert valójában sosem tanultuk meg, hogyan kell bánni az időnkkel. Ahogy fogalmaz:
„A legtöbb ember nem rendelkezik reális időérzékeléssel, és nem kapott mintát arra, hogyan tervezze meg tudatosan az életét.”
A családi élet megszervezése a mindennapokban is komoly feladat, az ünnepek közeledtével azonban hirtelen méginkább megsokszorozódnak az intéznivalók. A modern családok működése ma már igazi logisztikai bravúr, különösen akkor, ha több gyerek van, sokféle igényt kell összehangolni, és a nap végén valahogyan mégis mindenkinek jutnia kell egy kis figyelemnek, meleg vacsorának és otthoni nyugalomnak.
Ha szervezésről van szó, akkor legtöbbünknek a teendőlisták, Excel-táblázatok és naptárrendszerek jutnak először eszébe, amivel könnyebbé tehetjük a napi feladatok elvégzését. A szakember hangsúlyozza, hogy az időmenedzsment sosem a naptárral kezdődik, hanem három lépéssel korábban: önismerettel.
„Ha nem tudom, mit akarok, ha nem mondom ki, hogy mi fontos számomra, hogyan oszthatnám be jól az időmet?”
– mondja. Egy jó időbeosztás alapja szerinte az, hogy tisztázzuk, milyen életet szeretnénk élni, milyen ritmus esne jól nekünk, és ebből következik majd, mi fér bele a napjainkba – és mi nem.
A láthatatlan munka súlya a hétköznapokban
A család működtetését sokan természetesnek veszik, pedig rengeteg apró döntésből, előrelátásból és szervezésből áll össze. Ezek a mikrofeladatok egyenként talán nem tűnnek jelentősnek, de együtt komoly mentális terhet jelentenek. Mindezt sokszor csendben, láthatatlan háttérmunkával a nők tartják kézben: ők azok, akik észben tartják, ki hová indul, mikor van edzés vagy különóra, mikor kell új télicipőt beszerezni, mi legyen a másnapi ebéd, milyen osztályprogram, meccs van a hétvégén, és vajon felköszöntöttük-e már a nagymamát a születésnapján.
Egy átlagos napon számtalan kérdés fut át fejben: ki viszi a gyerekeket, mit kell bekészíteni másnapra, mikor van a következő program, mi hiányzik még a hűtőből, mit kell feltölteni, elintézni, megbeszélni. Mire este mindenki hazaér, sokszor már úgy érezzük, mintha egy egész műszakot ledolgoztunk volna az élet színfalai mögött. Ez a fajta figyelem és állandó készenlét olyan láthatatlan munka, amely nélkül azonban nem működne gördülékenyen egyetlen család sem. És mindezt legtöbben a teljes munkaidős állásuk mellett végzik.
Ünnepek előtt minden fokozódik
Míg a hétköznapi logisztika is nagy odafigyelést igényel, az ünnepek előtti hetekben az egész helyzet még összetettebbé válik. Ilyenkor nemcsak a mindennapos teendők maradnak ugyanúgy a vállunkon, hanem rájuk rakódnak az ünnepi készülődés pluszfeladatai is. Ajándékokat kell kitalálni, beszerezni, összehangolni a családdal, kinek melyik ötlete foglalható le vagy kivel közösen mit vásároljunk. Ki kell találni a karácsonyi menüt, időben bevásárolni, megszervezni a főzést, sütést, mézeskalácsot készíteni a gyerekekkel, elmenni a karácsonyi vásárba, beilleszteni a családi találkozókat, iskolai műsorokat és programokat egy eleve zsúfolt hétbe. Mindez nemcsak több időt, hanem sokkal több figyelmet is kíván, hiszen senki nem szeretné, ha az ünnepi időszak rohanásról, kapkodásról és stresszről szólna.
Hogyan segíthet egy időmenedzsment coach?
Ahogy nő a teendők száma, úgy válik egyre nyilvánvalóbbá, hogy a spontán megoldások nem mindig működnek. A tudatos időgazdálkodás segít abban, hogy átláthatóbb legyen a hét, hogy ne veszítsük el a kontrollt a sok apró feladat között, és hogy ne érezzük azt, minden a fejünkben zúg egyszerre.
„Gyakran a hozott mintáink miatt nem képviseljük jól, nem húzzuk meg a határainkat, , így aztán rendszerint belecsöppenünk olyan helyzetekbe, amik nem feltétlenül azt támogatják, hogy élhetőek legyenek a mindennapok. Én abban támogatom az ügyfeleimet, hogy megtalálják a számukra optimális, élhető és megvalósítható egyensúlyt, akár magánemberként, akár az üzleti életben a vezetői vagy dolgozói hatékonyságban, időmenedzsmentben.”
A jó időbeosztás nem csupán a napok hatékonyabb felosztását jelenti, hanem azt is, hogy megtanuljuk, mire érdemes energiát fordítani és mit lehet egyszerűsíteni. Így csökken a mentális terhelés, és több tér jut a valódi együttléteknek – azoknak a pillanatoknak, amelyeket az ünnepekben igazán értékelünk.
Nemcsak az ünnepi készülődésben, de a hétköznapokban is hajlamosak vagyunk arra, hogy sokszor teljesíthetetlen mennyiségű feladatot próbálunk egy napba bepréselni. Ilyenkor hiába írjuk fel ezeket a teendőlistánkra, a kudarc borítékolva van: nem fogjuk tudni elvégezni, mert nem fog beleférni. A teendőlista nagyon hasznos hatékonyságnövelő eszköz, de ha nem reálisan állítjuk össze, csak előre stresszeljük magunkat, hogy még mennyi minden várna ránk, mennyi mindent nem tudtunk megint elintézni – és ez könnyen önostorozásba torkollhat.
„Mindegy, hogy mennyi tétel áll a listánkon, a nap akkor is 24 órából áll, és mi nem robotok vagyunk”
A prioritások kijelölése Erdélyi Boróka szerint kritikus pont. A legtöbben ugyanis irreálisan sok feladatot próbálnak beleszuszakolni egy napba, pedig ha korábban sem fért bele annyi, akkor most sem fog. Azt javasolja, érdemes reggel kijelölni egy képzeletbeli „piros vonalat”: mi az, ami aznap valóban megvalósítható, a többiről pedig kimondhatjuk: ma nem fog beleférni.
Időrabló tevékenység vagy kikapcsolódás – avagy a szülői bűntudat kezelése?
A szakértő szerint az időrabló esti tevékenységek – például a telefon céltalan pörgetése – önmagukban nem ördögtől valók, ha keretben és tudatosan történnek. A gond akkor kezdődik, amikor valójában pihenésre vágyunk, de mégis olyan dolgokra csúszunk rá, amelyek után csak bűntudat marad. Ilyenkor érdemes megvizsgálni, mi lenne az a pici változtatás, amivel holnap nem csúsznék bele ugyanebbe?
A bűntudat kérdése szinte minden édesanyában, szülőben felmerül, amit akkor érzünk, ha magunkra időt szánunk, és emiatt nem jut idő „fontosabb” dolgokra. Boróka úgy véli, a működési hibák nagy része azért történik, mert „borzasztóan kimerültek vagyunk, és saját magunkra nem szánunk időt”.
„A saját idő nem luxus – ellenkezőleg: a hatékonyság alapja. Ha valakinek jut akár egyetlen óra magára, teljesen más minőségben tud kapcsolódni a gyerekeihez és a párjához.”
A pihenés, az alvás és a regeneráció fontosságát sem lehet eléggé hangsúlyozni. Elég csak arra gondolni, mennyire más a munkateljesítményünk 4 óra vagy 8 óra alvás után – és ez nem csupán hangulat kérdése, hanem konkrétan meghatározza, mennyi energiánk marad egész nap.
Végül kiemelte:
„Nem kell holnapra fenekestül felforgatni az életünket. A sikeres időgazdálkodás apró, követhető lépések sorozata.”
Azt tanácsolja, hogy ne rögtön monumentális változásokkal kezdjük, hanem valami egészen kicsivel: például azzal, hogy belefér-e egy nyugodt kávé a napba. „Ha az működik, arra már lehet építkezni” – mondja.
Az ünnepi időszak tehát nemcsak logisztikai kihívás, hanem lehetőség is: megtanulni jobban bánni az időnkkel, felismerni a határainkat, és olyan apró szokásokat kialakítani, amelyek segítenek abban, hogy a karácsony valóban az együtt töltött időről szóljon, ne a végeláthatatlan teendőkről.
fotók: Unsplash
forrás: | Ridikül
Megjegyzés küldése