Nem csak zeneszerzőként, pedagógusként és tudósként alkotott maradandót a ma 143 éve született Kodály Zoltán, közéleti szereplőként is megkérdőjelezhetetlen volt a tekintélye.
143 évvel ezelőtt, 1882. december 16-án született Kecskeméten Kodály Zoltán zeneszerző, népzenekutató, zenetudós, pedagógus. Kodály a magyar zenetörténet egyik legnagyobb alakja, jelentőségét, elismertségét tekintve Bartók Bélával és Liszt Ferenccel szokás együtt emlegetni, valamint a közéleti szerepe is kiemelkedő volt a XX. századi Magyarországon.
Pótolni akarta a magyar dalkultúrát
A magyar népzenei kincs feltárásában és feldolgozásában kiemelkedő szerepe volt, akárcsak barátjának, Bartók Bélának. A századelőn vokális alkotásaiban mindenekelőtt a magyar dalkultúra megteremtésére törekedett. Nem véletlen, hogy egyik dalsorozatának a Megkésett melódiák címet adta. Kodály ugyanis a magyar klasszikus költők, Arany János, Kisfaludy Sándor, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Balassi Bálint verseire írott műveivel próbálta pótolni azt a dalkultúrát, amely még a költők életében nem létezett. De a kortárs irodalom is felkeltette érdeklődését: Ady Endre verseit éppúgy megzenésítette, mint barátja, Balázs Béla vagy Móricz Zsigmond alkotásait – tartalmazza a Wikipédia Kodály-szócikke.
Budapest, 1960. július 6. A D.G.G. nyugatnémet hanglemezgyártó vállalat felkérésére Kodály Zoltán saját művét, a Concerto-t vezényli sztereó hangfelvételre a Hanglemezgyártó Vállalat stúdiójában. MTI Fotó: Friedmann Endre
Pillanatok alatt vált vezető zeneszerzővé
1919-ben a Zeneakadémia, új nevén a Zeneművészeti Főiskola aligazgatójává nevezték ki. Bartók társaságában a Tanácsköztársaság idején tagjai lettek a zenei direktóriumnak. Majd alig néhány év múlva, 1923-ban elkészítette a Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára megrendelt Psalmus Hungaricust. Kodály pillanatok alatt Magyarország vezető zeneszerzőjévé vált, és tanítványok seregét vonzotta.
Zenepedagógia és nemzetközi sikerek
Kodály életművében a két világháború közötti időszakban, a húszas évek közepétől különösen fontossá vált a zenepedagógia, úgy döntött, gyermekkarok számára komponál, miközben nemzetközileg egyre sikeresebbé vált. A Háry János daljáték (1925–27), a Marosszéki táncok (1930), a Galántai táncok (1933), a Psalmus Társaságban már Európa és Amerika hangversenytermeibe is eljutott. A Felszállott a páva (1938–39) és a Concerto (1934) eleve külföldi megrendelésre készült.
1950-es évek Kodály Zoltán (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja. A felvétel készítésének pontos dátuma és helye ismeretlen. MTI Fotó/Magyar Fotó: Várkonyi László
Döbbenet és csatadalok
1938-ban több más értelmiségivel a Pesti Napló hasábjain tiltakozott a zsidótörvények ellen. 1940-ben a Norvégia német megszállása feletti döbbenet hatására zenésítette meg Weöres Sándor versét, a Norvég leányokat. Forradalmi Petőfi-kórusai (Csatadal, Rabhazának fiai, Isten csodája) pedig a magyar kulturális és nemzeti függetlenség eszméjét hirdette a német hatalomnak egyre kiszolgáltatottabb országban.
Budapest, 1962. december 10. Kodály Zoltán születésének 80. évfordulója tiszteletére a Művelődésügyi Minisztérium és a Magyar Zeneművészek Szövetsége díszelőadást rendezett az Erkel Színházban. MTI Fotó: Molnár Edit
Megkérdőjelezhetetlen
A második világháborút után Kodály számos közéleti feladatot kapott: a Magyar Művészeti Tanács és Zeneművészek Szabad Szervezetének elnökévé választották, s kinevezték a Zeneművészeti Főiskola élére. Az 1945-ös választásokat követően külön törvény alapján meghívták képviselőnek a parlamentbe. 1946 és 1949 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöki tisztségét töltötte be, 1956-ban a Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa elnökévé választották. Tekintélye 1956 után is megkérdőjelezhetetlennek tűnt az országban.
Külföldi útjain népzenei, zenepedagógiai konferenciákon vett részt, és nemzetközi kitüntetésekben részesült. Háromszor kapott Kossuth-díjat. 1967. március 6-án, 85 évesen hunyt el.
A nagy zeneszerzőre emlékezve 1991 óta a születésnapján rendezik meg a Magyar Kórusok Napját.
Forrás: hirado.hu, Wikipedia
Megjegyzés küldése