A karácsonyi időszakot követően ugrásszerűen megnőtt azoknak a napoknak a száma, amikor riasztást (vörös kódot) kellett elrendelni a rendkívül tartós mínuszok, valamint a hóátfúvások, havazások miatt. Egyes helyeken mínusz húsz foknál is többet mértek a meteorológusok. De a vidék sem úszta meg szárazon és fagyos idő nélkül. Baranya, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom, Vas, Zala, Bács-Kiskun vármegyékre január elején újabb riasztást adtak ki a tartós hideg idő miatt. Ebből adódhat a kérdés: vajon mennyire és miért jelenthet problémát a tartós mínusz, a fagy a mezőgazdaságban?
Miért jelenthet problémát a fagy a mezőgazdaságban?
A fagy, vagyis a levegő és/vagy a talaj hőmérsékletének 0 Celsius-fok alá csökkenése, komoly fenyegetést jelent a mezőgazdaságban a termesztett növényekre. A fagyok különösen veszélyesek a tavaszi és őszi időszakban, amikor a növények fejlődési szakaszban vannak, de a téli fagyok is okozhatnak károkat, főként a gyümölcsfákban és az őszi vetésű növényekben. A klímaváltozás következtében a szélsőséges időjárási események, köztük a váratlan fagyok gyakorisága nőtt, ezért a témakör napjainkban még aktuálisabb, mint valaha.
Elfagyott levelek egy diófán. A kép illusztráció (Fotó: MTI/Komka Péter)Milyen típusai, előfordulásai lehetnek?
- Sugárzási fagy: tiszta, derült éjszakákon, amikor a földfelszín erősen kisugározza a hőt, a levegő gyorsan lehűlhet. Ez jellemzően tavasszal és ősszel fordul elő.
- Advekciós fagy: hideg légtömegek beáramlása okozza, általában szeles időjárás kíséretében. Télen és tavasszal egyaránt jelentkezhet.
- Talaj menti fagy: a talaj felszínéhez közeli légréteg hűl le 0 fok alá, gyakran már akkor, amikor a levegő hőmérséklete magasabb.
Hogyan károsíthatja a növényeket?
Az első és legfontosabb tudnivaló ezzel kapcsolatban, hogy a növényekben lévő víz megfagyását okozhatja, ami sejtkárosodáshoz, sejtelhaláshoz, de még a különböző hajtások, virágok, terméskezdemények pusztulásához is vezethet. Az érzékenység ebben az esetben függhet a növény fajtájától, fenológiai állapotától, valamint az aktuális időjárási körülményektől is.
Három különböző tényezője lehet:
- Virágzáskori fagy: különösen nagy károkat okoz a gyümölcsösökben, mert akár teljes termésveszteséget is eredményezhet.
- Keléskori fagy: a kelő növények, például az őszi búza vagy a repce, érzékenyek a korai fagyokra.
- Érett növények: a már fejlett növények általában ellenállóbbak, de a fagy még ekkor is csökkentheti a termés mennyiségét és minőségét.
Virágzáskori fagy egy archív felvételen (Fotó: MTVA/Oláh Tibor)Milyen gazdasági jelentősége lehet?
Sajnos, ez a kérdés is felmerülhet, ha fagykárokról van szó. A fagykárok súlyos anyagi veszteséget is okozhatnak a mezőgazdaságban, hiszen egyetlen éjszakai fagy is képes lehet a teljes termésállomány megsemmisítésére bizonyos kultúrákban. Nálunk különösen a gyümölcsösök (alma, cseresznye, kajszi, őszibarack), szőlő, valamint a korai zöldségfélék vannak kitéve ennek a veszélynek.
- Terméskiesés: egy-egy tavaszi fagy akár 70-90 százalékos termésveszteséget is okozhat például a kajszibarack esetében.
- Minőségi romlás: a fagyott termés gyakran torz, kisebb méretű, piacképtelen.
- Költségek növekedése: a károsodott növények pótlása, az extra növényvédelmi beavatkozások és a fagy elleni védekezés jelentős többletköltséggel jár.
Lehet-e pozitív hatása a kemény fagyoknak?
A sok negatív tényező mellett pozitív tényezői is lehetnek a kemény fagyoknak. Az egyik legfontosabb például a kártevők gyérítése. A tartós hideg ugyanis csökkenti a rovarok, lárvák, valamint kórokozók számát, amelyek az enyhe teleket könnyen átvészelik. A fagy ebben az esetben természetes módon szabályozza az állományukat, ami tavasszal kevesebb szúnyogot, levéltetvet és más mezőgazdasági kártevőt eredményezhet.
Emellett a talaj szerkezetére is kedvezően hathat a fagy. A megfagyott és kiolvadt víz apró repedéseket hozhat létre a földben, ami fellazíthatja a talajt. Ez elősegítheti a levegő és a víz jobb és könnyebb áramlását. Ennek köszönhetően a növények gyökerei tavasszal könnyebben fejlődhetnek. Sőt mi több, a gazdák ezért sokszor kifejezetten kedvezőnek tartják a hidegebb időszakot. A tartós fagy, a kórokozók terjedését is visszafoghatja. Sok baktérium és gomba nehezebben marad életben extrém hidegben, ami csökkentheti bizonyos növényi és állati betegségek esélyét. Ez különösen fontos lehet az erdőkben és a mezőgazdasági területeken.
Kevesen gondolnak rá, de a hideg idő az emberi szervezetre is pozitív hatással van. A fagyos levegő általában tisztább, kevesebb allergént és pollent tartalmaz, ami az allergiások számára hatalmas megkönnyebbülést hozhat. Emellett a hideg serkentheti a vérkeringést és erősítheti az immunrendszert, de persze mindezt csak megfelelő öltözködés mellett. Egyes kutatások szerint a hideg jótékony hatással van mentális egészségünkre is. Csökkentheti a depresszió és a szorongás tüneteit.
Zárógondolatok
A fagy a mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása, amely jelentős gazdasági és szakmai felkészülést igényel. A megelőző intézkedések, a korszerű technológiák alkalmazása és a gyors, szakszerű reagálás segíthet minimalizálni a károkat. A biztosítási és állami támogatási rendszerek további biztonságot nyújthatnak a gazdálkodóknak. Érdemes folyamatosan nyomon követni az időjárási előrejelzéseket és a legújabb fejlesztéseket, hogy a fagyos időszakok ne okozzanak helyrehozhatatlan veszteségeket a gazdaságokban. Úgy tűnik azonban, hogy a kemény fagyoknak nemcsak negatív, de ugyanakkor pozitív hatásai is lehetnek. Érdemes minden lehetőséget felül-, illetve megvizsgálni.
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/Komka Péter)
Forrás: MTI
Megjegyzés küldése