Április derekán, amikor a természet már teljes pompájában zöldell, és a levegő kellemesen meleg, szinte elképzelhetetlennek tűnik, hogy ugyanebben az időszakban a tavasz egyszer már télbe fordult. Kilenc évvel ezelőtt azonban a Bükk és a Mátra erdeiben rendkívüli esemény zajlott le: a természet megmutatta pusztító, ugyanakkor megújulásra képes arcát.
2017. április 20–21-én hirtelen érkező, nagy mennyiségű, nedves hó borította be a már kilombosodott erdőket. A levelekre tapadó súlyos hótömeg alatt a fák nem bírták a terhelést: sokuk gyökerestül kifordult a felázott talajból, mások derékba törtek, vagy egymásra dőlve dominószerű pusztítást okoztak. Különösen súlyos károk keletkeztek az EGERERDŐ Zrt. által kezelt területeken, ahol mintegy 1200 hektár erdő sérült meg, és közel 105 ezer köbméter faanyag károsodott.
A látvány sokkoló lehetett: hatalmas, kidőlt fatörzsek, kusza ágak és megtört erdőrészletek jelezték a természet erejét. A Felsőtárkány és Szilvásvárad környéki erdőkben a nyomok ma is felfedezhetők. Azonban ezek a nyomok már nem csupán a pusztítás emlékei, hanem egy hosszú folyamat részei, amely a megújulásról szól.
Pár éve a vérszilvák virágzásakor hó esett a Bükkben, hóteher hatására fák ezrei dőltek ki, természeti katasztrófát okozva. Fotó: Pintér István
A kárfelszámolás hónapokig tartott, de az erdészek nem csupán eltakarították a romokat. Tudatos döntés született arról, hogy a károsodott faanyag egy részét az erdőben hagyják. Több mint 17 ezer köbméter fa szolgálja ma is a holtfához kötődő élővilág fennmaradását. Ez a szemlélet jól mutatja, hogy az erdőgazdálkodás és a természetvédelem kéz a kézben járhat.
A pusztulás helyén új élet kezdődött. Az egykori fiatal erdők helyén változatosabb szerkezetű, ellenállóbb állományok alakulnak ki. Ezek az új erdők már jobban alkalmazkodnak a szélsőséges időjárási viszonyokhoz, és reményt adnak arra, hogy a jövő kihívásaira felkészültebbek lesznek.
A közelmúlt késői havazásai ismét felidézték a kilenc évvel ezelőtti eseményeket, és aggodalommal töltötték el az embereket. Vajon megismétlődhet a katasztrófa? Szerencsére ezúttal a természet kegyesebb volt: az erdők sértetlenek maradtak, és ma ismét élettel telve zöldellnek.
A 2017-es hókár története emlékeztet arra, hogy a természet egyszerre képes rombolni és újjáépíteni. Az erdő nem statikus kép, hanem folyamatosan változó, élő rendszer. Az ember feladata nem csupán a károk helyreállítása, hanem az alkalmazkodás és az együttműködés a természettel. Az erdészek munkája és a természet öngyógyító ereje együtt bizonyítja, hogy még a legsúlyosabb sebek is begyógyulhatnak az idő múlásával.
Az összeállítás eredeti helye, forrása: 9 év távlatából, a 2017-es hókárra emlékezve
Megjegyzés küldése