Eger városának egyik különleges történelmi helyszíne a Szarvas tér, amely már a 18. század végétől fontos szerepet tölt be a város életében. A tér a hajdani Maklári-kapu előtt alakult ki, miután azt lebontották. Több jelentős utca fut ide, mint a Mekcsey, Diófakút, Maklári, Kertész, Frank Tivadar és az Almagyar utca, így a tér már korán közlekedési és közösségi csomóponttá vált.
Nevét a tér egykori meghatározó épületeiről, a Szarvas fogadóról és a Szarvas laktanyáról kapta. A történelem során azonban neve változott: az 1940-es években például Hitler térnek hívták. Érdekesség, hogy a mai Mekcsey utca régebben Szarvas utca néven volt ismert, ami tovább erősíti a tér névadásának hagyományát.
A Szarvas tér egyik legjelentősebb épülete a Szarvas fogadó volt, amely a 19. század első harmadában, klasszicista stílusban épült. Az L alaprajzú, egyemeletes sarokház két utcára nézett, és udvarában később, a 20. században további épületek is megjelentek. A földszinti helyiségek boltozatosak, míg az emeleten síkfödémes kialakítást alkalmaztak. Az épület eredeti formáját Francz József kőművesmester tervezte 1785-ben, majd 1830 körül kibővítették és átalakították.
A fogadó nemcsak szálláshelyként működött, hanem kulturális központként is. Díszterme adott otthont az Egerbe érkező színtársulatok előadásainak, mivel a városban ekkor még nem volt állandó színházépület. Itt lépett fel Déryné Széppataky Róza is, aki útinaplójában leírta, milyen szívélyes fogadtatásban részesültek Egerben. Beszámolója szerint a társulatot számos meghívás érte, és a vendégszeretet olyan mértékű volt, hogy hosszabb ideig maradtak a városban, mint eredetileg tervezték.
A 19. század közepétől azonban a színházi előadásokat már a Kaszinó épületében tartották. A Szarvas fogadó funkciója is megváltozott: 1860-ban a Kincstár tulajdonába került, és egészen az 1950-es évekig kaszárnyaként működött. Itt állomásozott például a 14. honvéd gyalogezred ezredtörzse is.
Az épület sorsa a 20. század második felében ismét új fordulatot vett. 1958-ban a Budafoki Baromfifeldolgozó Vállalat tulajdonába került, és lakásokat alakítottak ki benne. Később turistaszállóként működött, majd újabb funkciót kapott: napjainkban a Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézménye található az épület falai között.
A Szarvas tér története jól tükrözi Eger városának változásait és fejlődését. A tér és az itt álló épületek különböző korszakok lenyomatait őrzik: a városkapu megszűnésétől kezdve a kulturális élet fellendülésén át egészen a katonai és intézményi funkciókig. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a Szarvas tér ma is fontos és értékes része Eger történelmi örökségének.
Forrás. Beszélő utcanevek