Nagysáros, a második világháború során elpusztult Rákóczi-kastély. Kép forrása
350 éve, 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc. A jeles évforduló alkalmából a fejedelem életútját, illetve az ahhoz kapcsolódó épületeket, városokat járjuk be. A sorozat első részében természetesen a borsi szülőkastélyt mutattuk be, majd következett Munkács vára, ahol a mindössze kilenc éves Rákóczi már végigélt egy hosszúra nyúlt császári ostromot. Munkács elfoglalása után Rákóczi gyámja, I. Lipót császár a csehországi Neuhaus jezsuita gimnáziumába íratta be, majd a jövendő fejedelem Prágában folytatta tanulmányait. Esküvőjét nem máshol, mint a kölni dómban tartották 1696-ban. A friss házasok a Felvidékre, Nagysáros kastélyába költöztek.
Nagysáros a Második katonai felmérés (1819-1869) térképén, a "Sáros" felirattól jobbra látható a kastély. Kép forrása
Nagysáros a történelmi Sáros vármegye névadó települése Eperjestől csupán négy kilométerre található. A városka feletti hegyen nevezetes vár állt, ami a 17. századra már nem felelt meg az átalakuló reprezentatív és kényelmi igényeknek, ezért a Rákócziak 1613-ban a település szélén építettek új rezidenciát, ami sarokbástyáival továbbra is erődített jellegű volt, viszont jóval kényelmesebb és pompásabb volt a régi várnál.
Nagysáros egy 1617-es metszeten, balra lent látható az új várkastély. Kép forrása
A vár a Rákóczi-szabadságharc során még hadi szerepet kapott, azonban a 18. században már csak anyagnyerőhelyként tekintettek rá a környékbeliek (ahogy az szinte minden várunkra). A vulkáni hegycsúcs tetején álló épület azonban még romjaiban is lenyűgöző látványt nyújt:
Sáros, a Rákóczi-vár napjainkban. Kép forrása
A vár így már a 17. században megszűnt rezidenciaként működni, a Rákócziak át- illetve leköltöztek a kényelmesebb, jobban megközelíthető új várkastélyukba.
A várkastély udvari homlokzata huszadik század elejéről származó képeslapon. Kép forrása
A kastély a felvidéki reneszánsz építészet egyik szép, de nem kiemelkedő példája volt. Számos hasonló épület látható a tágabb régióban, Pácintól a kárpátaljai Beregszentmiklósig. A fiatal férj látványos módon visszavonult a közélettől, kizárólag családjával és birtokaival foglalkozott: 1696-ban megszületett első fia, Lipót, aki a keresztapaságra felkért császár-nevelőapáról kapta nevét. 1697-ben megkapta a német birodalmi hercegi rangot a császártól, mindez jól mutatja ambivalens viszonyát a Habsburgokkal. Az 1697-ben, éppen a birtokain kitört kuruc felkelés hírére tüntetőben Bécsbe utazott, ezzel is jelezve, hogy nincs köze az eseményekhez. Visszatérése után továbbra is a kastélyban töltötte az idejét, de a család sokat tartózkodott az Eperjes főterén álló Rákóczi-házban is. A pártázatos oromzatú, sgraffitodíszítésű épület a már említett felvidéki reneszánsz építészet egyik legkiemelkedőbb példája.
Az eperjesi Rákóczi-ház. Kép forrása
A bécsi udvar nem bízott Rákócziban és valljuk be, okkal: 1699-ben, a Karlócai béke megkötése után Zrínyi Ilona kénytelen volt elhagyni Bécset és Törökországba távozott. Rákóczi a szomszédos birokossal, Bercsényi Miklóssal megállapodott, hogy amint elérkezik az idő, fegyveres felkelést indít a Habsburgok ellen. Ráadásul erről a dinasztia ősellenségével, XIV. Lajossal (aki felesége révén Rákóczi rokona volt) is levelezést folytatott. A császári titkosszolgálat természetesen mindenről tudott, az összes levelet olvasták Bécsben, és elrendelték Rákóczi letartóztatását. Erre 1701. április 18-án került sor.
A nagysárosi várkastély előcsarnoka, a hagyomány szerint itt fogák el Rákóczit. Kép forrása
A nevezetes eseményt Benczúr Gyula is megörökítette. Ő kissé drámaiabban fogalmazta meg a jelenetet, Rákóczi épp beteg felesége ágyánál áll, mikor rátörnek a katonák:
Benczúr Gyula, Rákóczi elfogatása, 1869. Kép forrása
A várkastély emeleti lakosztálya, ezekben a termekben (is) elfoghatták Rákóczit. Kép forrása
A Rákóczi-várkastély ma már sajnos nem áll. Súlyosan megsérült a második világháborúban, és a csehszlovák vezetést nem foglalkoztatta az épület sorsa, így a romokat lassacskán elhordta a lakosság. Az együttesnek csupán egy eleme maradt meg, az egykori kastéllyal szemközt álló gótikus kápolna, amit a mély vallási életet élő Rákóczi gyakran látogatott.
A gótikus udvari kápolna egy huszadik század eleji képeslapon. Kép forrása
A kápolna mai állapota. Kép forrása
Rákóczi kalandregénybe illő élete tehát újabb fejezethez érkezett: Bécsújhelyre szállították, abba a várbörtönbe, ahonnan nagyapja, Zrínyi Péter harminc évvel korábban a vérpadra lépett - szintén Habsburg-ellenes összeesküvés vádjával. De Rákóczi sorsa ettől eltért, hiszen újabb fordulatok következtek.
Folytatjuk!
Forrás: - Architextura blog
Megjegyzés küldése