A XIX. század elején Magyarországon is uralkodóvá vált az új építészeti irányzat, a klasszicizmus, amely letisztult formáival és arányosságával új korszakot nyitott az építészetben. Ennek a stílusnak egyik legtehetségesebb hazai mestere Hild József volt, akinek munkássága jelentős hatást gyakorolt a kor épített környezetére.
Hild József 1789. december 8-án született építész családban. Tanulmányait Pesten kezdte, majd Bécsben, a Képzőművészeti Akadémián folytatta. Rövid ideig a híres Charles Moreau irodájában dolgozott, ahol szakmai tapasztalatokat szerzett. 1811-ben, édesapja halálhírére visszatért Pestre, ahol édesanyja — özvegyi jogon — tovább vezette az építőmesterműhelyt. Ekkor kapcsolódott be a fiatal Hild a gyakorlati építőmunkába, ahol szorgalma és tehetsége révén hamar kiemelkedett kortársai közül.
Az 1820-as évek végére már Pest legismertebb építészei közé tartozott. „Nobilis stílusáról” széles körben elismeréssel beszéltek, és egymás után tervezte a köz- és magánépületeket. Nem meglepő tehát, hogy Pyrker János László figyelme is rá irányult, amikor Eger új főszékesegyházának megtervezése került napirendre.
A mai egri főszékesegyház helyén korábban egy kisebb templom, a Szent Mihály plébániatemplom állt. A török időkben ezt az épületet dzsámivá alakították, majd a török uralom után barokk stílusban átépítették. Azonban a város fejlődése miatt ez a templom hamarosan kicsinek és művészileg elégtelennek bizonyult. Már a XVIII. században felmerült egy új, nagyszabású templom építésének gondolata, de a tervek megvalósítása sokáig váratott magára.
1828-ban Pyrker érsek végül két építészt bízott meg a tervek elkészítésével, köztük Hild Józsefet. Az ő elképzelései nyerték el mind az érsek, mind a közvélemény tetszését. Az építkezés 1831 februárjában kezdődött, és Hild kiváló szervezőkészségének köszönhetően gyorsan haladt. Ennek eredményeként 1837. május 7-én felszentelték az új főszékesegyházat, amely Egri Bazilika néven vált ismertté. Ez az épület Hild egyik legjelentősebb és legegyénibb alkotásának tekinthető.
Hild pályája ezt követően is felfelé ívelt. A reformkor idején számos jelentős épületet tervezett Pesten, ahol élete során több mint 900 építési engedélyt kapott. Vidéken kastélyok, templomok és bazilikák fűződnek nevéhez, sőt kisebb építkezések is, például a szilvásváradi körtemplom, amely szintén az ő alkotásának tekinthető.
Az idő múlásával azonban Hild jelentősége fokozatosan háttérbe szorult. A XIX. század közepére már az új nemzedék — többek között Feszl Frigyes, Ybl Miklós és Skalnitzky Antal — került előtérbe. Számukra Hild már nem versenytárs, hanem inkább a letűnő korszak képviselője volt.
Hild József 1867. március 6-án, 79 éves korában hunyt el. Életműve azonban maradandó nyomot hagyott a magyar építészet történetében. Az egri főszékesegyház pedig ma is méltó emléket állít kivételes tehetségének és a klasszicista építészet hazai diadalának.
Az összefoglaló eredeti helye, forrása: .hild
Megjegyzés küldése