Május közepén minden évben előkerül a fagyosszentekről szóló néphagyomány. Pongrác, Szervác és Bonifác neve régóta összefonódik a hirtelen lehűléssel és a tavaszi fagyokkal. A népi megfigyelések szerint május 12–14. között gyakran érkezik hideg idő, amely veszélyt jelenthet a frissen kiültetett növényekre. Emiatt a gazdák régen sokszor csak ezek után a napok után ültették el az érzékeny palántákat, például a paradicsomot vagy az uborkát.
A fagyosszentekhez számos legenda és népi mondás kapcsolódik. Az egyik legismertebb történet szerint a három szent valamilyen különös módon szenvedett a hidegtől vagy az időjárástól, ezért „bosszúból” minden évben lehűlést hoznak. A néphagyomány így próbálta megmagyarázni az időjárás kiszámíthatatlanságát. Ismert mondás például: „Szervác, Pongrác, Bonifác megharagszik, fagyot ráz.”
Valójában azonban a jelenség mögött meteorológiai okok állnak. Május közepén gyakran érkeznek hideg légtömegek Közép-Európába, amelyek rövid lehűlést okoznak. A tudomány szerint tehát nincs kapcsolat a szentek és az időjárás között, mégis érdekes, hogy a több évszázados népi megfigyelések sokszor ma is igaznak bizonyulnak.
A fagyosszentek hagyománya ma már inkább kulturális emlék, mint valódi félelem forrása, de a kertészkedők még mindig figyelnek erre az időszakra. A természet ritmusára emlékeztet bennünket, és arra, hogy elődeink mennyire szoros kapcsolatban éltek az időjárással és a földdel.
Forrás: Marie Claire cikk Magyar Kurír