Az Egri Bazilika, teljes nevén Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház, Magyarország második legnagyobb vallási épülete, amely nemcsak méreteivel, hanem történetével és művészeti értékeivel is lenyűgözi az embereket. Az épület az egri főegyházmegye központja, ahol az érsek végzi mindennapi egyházi feladatait. Felszentelésére 1837. május 6-án került sor, amely méltó lezárása volt egy hat évig tartó építkezésnek.
A bazilika létrejötte Pyrker János László nevéhez fűződik, akit 1827-ben neveztek ki Eger érsekévé. Ő kérte fel a kor egyik legjelentősebb építészét, Hild József, hogy tervezze meg a monumentális templomot. Az építkezés 1831 és 1836 között zajlott, és már ekkor megmutatkozott az a grandiózus elképzelés, amely a bazilikát ma is meghatározza.
Az épület külső díszítése külön figyelmet érdemel. A szobrok elkészítésével Pyrker érsek egy fiatal velencei művészt, Marco Casagrande bízta meg. Az ő alkotásai díszítik a lépcsősor környékét: elöl Szent István és Szent László királyok állnak, mögöttük Péter és Pál apostolok láthatók. A hatalmas korinthoszi oszlopok által tartott timpanonon a „Jöjjetek, imádjuk az Urat!” felirat olvasható. Az oszlopcsarnok fölött a Hit, Remény és Szeretet allegorikus szobrai állnak, míg az épület sarkain az Isteni Igazság és az Isteni Szeretet angyalalakjai emelkednek.
A bazilika belső tere legalább olyan lenyűgöző, mint külseje. A díszítések elkészítése több mint 120 évig tartott, így az oltárok és freskók kialakítása hosszabb időt vett igénybe, mint maga az építkezés. A szentély északi oldalán található a Könnyező Mária-kápolna, amely a templom egyik legszebb része, míg a déli mellékhajóban Szent Mihály oltára kapott helyet. Különösen megható az a mellékoltár, amelyen Szent István felajánlja Magyarországot Szűz Mária oltalmazó köpenye alá.
A mennyezeti freskók is számos érdekességet rejtenek. A nagykupola festése Takács István munkája, és az Apokalipszist ábrázolja. Mivel a freskó az 1950-es években készült el, az egyház államosításának időszakában, különleges részletként egy munkás-paraszt alak is megjelenik rajta – egy apró, de figyelemre méltó történelmi utalás.
Az Egri Bazilika zenei élete is jelentős. Orgonáját 1864-ben építette Ludvig Mooser, majd 1912-ben teljesen átépítették és korszerűsítették, pneumatikus rendszerrel ellátva. Az orgonakoncertek ma is különleges élményt nyújtanak a látogatóknak.
Összességében az Egri Bazilika nemcsak egy vallási épület, hanem a magyar történelem, művészet és hit kiemelkedő emléke. Felszentelése 1837-ben egy olyan alkotás megszületését ünnepelte, amely ma is méltóságteljesen őrzi múltunk értékeit.
Címlapfotó, Pál László
Forrás: visiteger.com
Megjegyzés küldése