Eger egyik különleges hangulatú része a Szvorényi utca és az Árpád utca környéke, ahol a város múltjának számos emléke máig felfedezhető. A kereszteződés története jól tükrözi Eger változatos történelmét: a második világháború után egy ideig még Szovjet Hadsereg utcának nevezték ezt a környéket, később azonban visszakapta eredeti hangulatát és történelmi kötődését.
A hosszú Szvorényi utca a Gárdonyi térnél kezdődik, és egészen Egerszalók felé vezet. Régebben Szalóki útnak hívták, és a Hatvani hóstya második fertályához tartozott. Ez az utca évszázadokon át fontos közlekedési útvonal volt, amely összekötötte a várost a környező településekkel. A környék régi házai ma is őrzik a hajdani polgári Eger emlékeit.
A Szvorényi utca egyik nevezetes épülete volt a Siskovics-ház, amely szerepelt A Heves megye műemlékei című könyv második kötetében is, azonban a könyv megjelenése után lebontották. Ez is mutatja, milyen sok értékes épület tűnt el az elmúlt évtizedek során.
A 14. szám alatt áll a Farenson–Povolni-ház, amelynek története az 1800-as évek elejére nyúlik vissza. Az épület eredetileg Farenson Ferenc egri festő tulajdonában volt. 1810-ben Povolni Ferenc egri kőművesmester vásárolta meg, aki teljesen átépítette a házat. Povolni Jánosnak, a Líceum híres főpallérjának fia volt, így az épülethez az egri építőmesterek hagyománya is kapcsolódik. A ház később Axmann József kasznár, majd Halasy Márton táblabíró tulajdonába került, végül a Halasy örökösök birtokolták egészen 1932-ig. A magasföldszintes klasszicista lakóház legérdekesebb dísze az attikán látható, kitárt szárnyú faragott sas, amely építőművészeti jelképek fölött lebeg.
A Szvorényi utca 16. szám alatt található a Joseffi–Szász-ház. A földszintes, késő barokk stílusú épületet először 1791 és 1825 között említik, amikor Joseffi György sópénztárnok tulajdonában állt. Később Markmüller József megyei mérnök birtokolta, aki átalakíttatta a homlokzatot. 1848-tól Szász Móric mérnök és örökösei tulajdonába került. A ház különlegessége, hogy a késő barokk és a klasszicista stílusjegyek egyszerre figyelhetők meg rajta.
A környék egyik fontos emléke a Mária-oszlop is. Az eredeti oszlopot Tarródy István, Heves vármegye alispánja állíttatta 1797-ben. A ma látható oszlop az 1990-es években készült másolat, amely az Egri Városszépítő Egyesület munkájának köszönhető. Az oszlop egykor a helyiek által csak „rácsos óvodának” nevezett épület udvarán állt. Az intézményt Györgyényi Ignác kanonok alapította az 1890-es években gyermekotthon céljára. Az épület 1903-ig hóstyai óvodaként működött, majd alapítványi gyermekmenhely lett.
A Szvorényi utcát keresztező Árpád utca szintén fontos része Eger városszerkezetének. A belvároshoz közeli utca ma lakóövezetként ismert, de elhelyezkedése miatt mindig jelentős szerepet játszott a város életében. Az Árpád utca összeköti a történelmi városrészeket az újabb lakóterületekkel, ezért a mindennapi közlekedés egyik fontos útvonala. Nevét valószínűleg Árpád fejedelemről kapta, akinek alakja a magyar történelem egyik legfontosabb szimbóluma.
A Szvorényi és az Árpád utca találkozása tehát nem csupán egy egyszerű kereszteződés Egerben, hanem olyan hely, ahol a város múltja, építészeti öröksége és történelmi emlékei találkoznak. A régi polgárházak, a Mária-oszlop és az egykori gyermekotthon mind arról mesélnek, hogyan élt és fejlődött Eger az elmúlt évszázadok során.
Címlapfotó, eger.hu
A forrás eredeti helye: Beszélő utcanevek
Megjegyzés küldése